Az EMIH és a MAOIH azért fordult a jeruzsálemi rabbinikus bírósághoz, mert szerintük a Mazsihisz aránytalanul nagy összegben részesül az örökjáradékból. A Mazsihisz szerint viszont a másik két zsidó felekezet a keresettel az ellehetetlenítését szeretné elérni.
„A Mazsihisz vezetősége egyhangúan akként határozott, hogy a Mazsihisz alperesként nem lép be a MAOIH és az EMIH által az örökjáradék újraelosztása tárgyában indított perbe, ez ügyben nem ismeri el a Jeruzsálemi Főrabbinátus Bét Din-jének joghatóságát és döntéseit” – olvasható a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) által a sajtónak eljuttatott közleményben.
A Jeruzsálemi Főrabbinátus Vallási Bíróságához (Bét Din) az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) és a Magyarországi Autonóm Ortodox Izraelita Hitközség (MAOIH) nyújtott be közös keresetet, amelyben a magyarországi zsidó felekezeteknek nyújtott örökjáradék elosztásának felülvizsgálatát kérte.
Az államosított egyházi ingatlanok után fizetett örökjáradék elosztásáról 2012-ben állapodott meg a Mazsihisz, az EMIH és a MAOIH. A megállapodás szerint a zsidó felekezeteknek járó mintegy 1,8 milliárd forintos összeg nagyjából 80 százalékát a Mazsihisz, 20 százalékát pedig a másik két egyház kapja. Az EMIH és a MAOIH szerint azonban ez nem igazságos, és a korábbi ingatlanvagyon tulajdonészére, illetve a hitéleti tevékenységre hivatkozva 50 százalékos részesedést szeretne az örökjáradékból. Az ortodoxoknak plusz még egy 10 milliárd forintos követelésük is van.
A Mazsihisz már korábban közölte, hogy elutasít minden olyan szándékot, amely a számukra „jogszerűen biztosított források bármilyen módon történő csökkentésére irányul”, illetve, amely „a 2012. évben kötött, az örökjáradék elosztásáról szóló megállapodást semmibe kívánja venni”.
Most egy összefoglalónak szánt írásban pedig azon véleményüknek adnak hangot, hogy „a magyar jogrend szerint egy magyar kormányhatározatról külföldi vallási bíróságok nem illetékesek dönteni, továbbá a jeruzsálemi vallási bíróság sem illetékes a diaszpórai zsidóság szervezetei felett”. A Mazsihisz szerint „ez a kiterjesztett autoritás a judaizmus gyakorlatától idegen”.
A jeruzsálemi rabbinikius bíróság a múlt héten mindenesetre egy nem kötelező érvényű végzést adott ki, amelyben elrendeli, hogy a magyar kormány fagyassza be a magyar zsidó vallási csoportok finanszírozását egészen addig, amíg a bíróság döntést nem hoz az örökjáradék elosztásának ügyében. Az izraeli rabbinikus bíróság viszont csak abban az esetben hozhatna döntést vagyoni jellegű ügyekben, ha erre mindkét fél felkéri, a döntése pedig ekkor sem lenne jogilag kötelező jellegű.
-
Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!
