97 évesen is praktizál a holokauszt-túlélő háziorvos

Körmendi István zsidó származása miatt csak a háború után tudta befejezni az orvosi egyetemet. A gyógyítás a szenvedélye, és addig szeretné folytatni, ameddig csak bírja.

Közel 300 ember tartozik Körmendi István háziorvos I. kerületi praxisába, amelyet még édesapjától örökölt meg. A 97 éves holokauszt-túlélő Körmendi valószínűleg a legidősebb ma is aktív háziorvos Magyarországon, akinek saját bevallása szerint szenvedélye a gyógyítás. A napokban a francia AFP hírügynökség készített róla riportot, amelyet többek között a Times of Israel is közölt.

Körmendi István (Fotó: AFP)

Körmendi István 1923-ban született Budapesten, családjával 1929-ben költöztek abba a lakásba, ahol jelenleg is él, és ahol háziorvosi rendelője is található. Az I. világháborúban orvosként szolgáló édesapja 1920-ban kezdte meg háziorvosi praxisát, amelyet aztán 37 évvel később Körmendi doktor vett át tőle, és bár 1989-ben nyugdíjas lett, nem hagyta abba a gyógyítást.

Zsidó származása miatt nem volt egyszerű apja nyomdokaiba lépnie. Már 1929-ben, az első osztályban kipécézték a zsidó kisfiút, a megbélyegzés a középiskolában is végigkísérte, a zsidótörvények pedig lehetetlenné tették, hogy az egyetemen tanulhassa az orvostudományt. Körmendi István azonban nem adta fel, belógott az egyetemre előadásokat hallgatni, ami nem volt veszélytelen vállalkozás a szélsőséges Turul Diákszövetség tagjai valósággal vadásztak a zsidó fiatalokra abban az időben.

Mindez a Budavári Önkormányzat azon kiadványában olvasható, amelyben a kerület díjazottait mutatják be. Körmendi István tavaly ugyanis Budavár díszpolgára lett.

A II. világháború idején viszont ilyen elismerés még elképzelhetetlen lett volna, Körmendit munkaszolgálatra hívták be, ahová orvosi tankönyveit is magával cipelte. Hamarosan sikerült elszöknie, és feleségével együtt hónapokig ismerősöknél bujkált. A családját 1944-ben egy úgynevezett csillagos házba költöztették, erről szóló visszaemlékezésében a Csillagos házak weboldalon a következőt írja:

„Fontos megemlíteni, hogy az átköltöztetés és minden egyéb korlátozó intézkedés elrendelését, szervezését kizárólag magyar hatósági közegek bonyolították, mégpedig nagy ügybuzgalommal, az együttérzés legcsekélyebb jele nélkül. Német katonai szervek a zsidó lakosság elleni közvetlen cselekményekben nem vettek részt, erre nem is volt szükség, hiszen a – lényegében szuverén magyar hatóság emberei – a feladatot, a németek által is csodált gyorsasággal bonyolították.”

A visszaemlékezésben Körmendi az akkor már 24 éve a kerületben praktizáló édesapjáról is ír. Mivel zsidó orvos abban az időben nem kezelhetett keresztény beteget, ezért a páciensei éjjel, a sötétség leple alatt mentek el hozzá tanácsot kérni, dacolva a drákói szankciókkal, amelyek nemcsak az orvost, de páciensét is fenyegették.

Körmendi a nagynénjénél bujkált Budapest ostromának idején, amikor a lakásba belépett egy sebesült SS-katona. Rögtön ellátta sérüléseit, és nem gondolt arra, hogy a katona valószínűleg lelőné őt, ha tudná, hogy zsidó. Az igyekezete azonban hiábavaló volt, a házakat végigkutató oroszok ugyanis néhány óra múlva agyonlőtték a sebesültet.

A háború után, 1950-ben sikerült végre befejeznie az orvosi egyetemet, kórházakban dolgozott mielőtt 1957-ben átvette édesapja háziorvosi praxisát. Azóta olyan, a hetvenes éveiben járó nagymama páciense is van, aki még gyerekként kezdett el hozzá járni annak idején. Ma már az unokáját tologatja, meséli Körmendi az AFP-nek. Neki szintén két unokája van, lánya is orvosként dolgozik.

A koronavírus-járvány miatt jelenleg nem fogad betegeket, csak telefonon és e-mailen ad orvosi tanácsokat, pedig már az oltást is megkapta. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora Facebook-posztban büszkélkedett el, hogy ő maga adta be a vakcinát az ország legidősebb, még aktívan gyógyító háziorvosának.

Körmendi szerint ez a helyzet korántsem ideális, az orvos-beteg kapcsolatban ugyanis fontos szerepet játszik a személyes kapcsolat. Attól tart, hogy még hosszú ideig megmarad a távolról gyógyítás, ami csökkenteni fogja a kezelések hatékonyságát. Ennek ellenére nem tervezi, hogy visszavonul, addig szeretné a betegeit gyógyítani, amíg alkalmasnak érzi magát a feladatra.

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

Facebook
Twitter
Tumblr
Email
WhatsApp