A civil kurázsi a magyar társadalomban is jelen van

A svéd Raoul Wallenberg Akadémia olyan fiatalok számára alapította az Ungt Kurage-díjat, akik valamilyen helyzetben civil kurázsiról tettek tanúbizonyságot. A díjra ettől az évtől magyar fiatalokat is lehet jelölni. Az Ungt Kurage-díjról és a civil kurázsi fontosságáról Horváth-Lindberg Judittal beszélgettünk.

Horváth-Lindberg Judit hét éve önkénteskedik a svédországi Raoul Wallenberg Akadémián, a fiataloknak szóló Ungt Kurage-díj svédországi nyertesivel rendszeresen találkozott. Amikor a nyertesek egy csoportja Budapestre érkezett, bemutatta nekik Wallenberg embermentő tevékenységének helyszíneit. Most a budapesti svéd nagykövetséggel együttműködésben a kezdeményezés magyarországi népszerűsítését segíti egy civil szervezet alapító tagjaként.

A díj neve Ungt Kurage, ami magyarra fordítva fiatal kurázsit jelent. Mit takar pontosan ez a kifejezés?

Az a tapasztalat Svédországban és Magyarországon is, hogy az emberek nincsenek tisztában ennek a fogalomnak a jelentésével. A civil kurázsi ugyanis nem arról szól, hogy valaki kedves vagy jótékony vagy bátor, hanem arról, hogy valaki rizikót vállal azzal, amit csinál. A cselekedetében benne van, hogy veszélybe sodorhatja magát, vagy valamilyen kellemetlenség érheti. Fontosnak tartom ugyanakkor, hogy ezt a fogalmat népszerűsítsük, és az emberek megértsék, hogy a kurázsi szó mit takar.

Miért olyan fontos ma a civil kurázsi fogalom népszerűsítése?

A civil kurázsi minden társalomban fontos. Ha nincs rá szavunk, ha nem ismerjük a fogalom jelentését, akkor azt sem fogjuk tudni, hogy milyen fontosak ezek a tettek ahhoz, hogy az emberek büszke polgárokká váljanak, és ne elnyomott elnyomott alattvalónak érezzék magunkat.

Egy szabad társadalomban, de egy nem szabad társadalomban még inkább lényeges, hogy az emberek vállalni merjék azt, amit morálisan fontosnak tartanak, még akkor is, ha nekik abból valamilyen hátrányuk származik.

Önnek milyen személyes kötődése van ehhez a fogalomhoz?

Talán az lehet, hogy két nagybátyám is Raoul Wallenbergnek köszönheti az életét. Már a vagonban voltak, amikor kimentették őket a józsefvárosi pályaudvaron. Csak az egyikük adott be kérelmet, hogy a védelmet nyújtó Schutzpasst megkaphassa, de amikor Wallenberg munkatársa a listával végigment a vagonoknál, és rájuk talált, az egyik nagybátyám mondta, hogy a testvére nélkül nem megy sehová. A listát ellenőrző férfi gyorsan a másik nagybátyámat is valahogy beírta, így mindketten megmenekültek. Ezzel a listát ellenőrző munkatárs is komoly kockázatot vállalt, az életével fizethetett volna érte.

Az Ungt Kurage-díjat 2015 óta adják át Svédországban. Az elmúlt években milyen tettekkel lehetett kiérdemelni a díjat?

Nem kellenek olyan nagy tettek, mint amilyeneket Raoul Wallenberg és a többi embermentő vittek véghez ahhoz, hogy a fiatalok megmutassák a társadalom számára, hogy létezik civil kurázsi. Az iskolában például, ha valaki közbeavatkozik, amikor egy másik gyereket csúfolnak, esetleg fizikailag bántalmaznak, vállalva annak veszélyét, hogy ő maga is a gúnyolódás tárgyává válik, vagy őt is megverhetik azért, mert védelmébe vett egy olyan valakit, akit a többiek bántottak.

Konkrétabb példa egy olyan kerekesszékbe kényszerült fiatal története, aki amikor észrevette, hogy a buszon egy utas szívrohamot kapott, a saját testi épségét veszélyeztetve rögtön megpróbálta újraéleszteni az illetőt. De olyan példa is akad, hogy egy fiatal felszólal a gyűlöletbeszéd ellen, amikor ilyet hall, még úgy is, hogy neki abból problémája lehet, mert úgy érzi, hogy nem maradhat ilyenkor néma.

Hogyan lehet motiválni az embereket az ilyen cselekedetekre?

Ez sokaknál nem egy átgondolt viselkedési forma, a civil kurázsi egyszerűen a zsigerekből jön. Biztosan többen vannak olyanok, akikben ez megvan, mint ahogy azt mi gondolnánk, csak úgy érzik, hogy egyedül vannak ennek a birtokában. Ezért lenne szükséges olyan példákat a nagyobb nyilvánosság elé tárni, amelyek megmutatják, hogy a civil kurázsi a magyar társadalomban is jelen van.

Fontos lenne, hogy ezek az emberek megerősítést kapjanak, hogy az, ahogy ők gondolkodnak az helyes. Akkor cselekedni is mernek majd, amikor szükséges lesz.

Ezek alapján már maga az Ungt Kurage-díj megléte is egyfajta megerősítést jelenthet sokak számára. Svédországban látni ennek a hatását a díj több éves történetét visszanézve?

Annyi látszik, hogy egyre nagyobb az érdeklődés a díj iránt, évről évre egyre több jelölés érkezik. A legfontosabb azonban, hogy a kitüntetett fiataloknak megnő az önbizalmuk, valamint egy olyan platformot kapnak, amely segítségével a továbbiakban is végezhetik az emberségesebb társadalomért folytatott tevékenységüket. Fontos hangsúlyozni, hogy ez nem egy politikai állásfoglalás, a fiatal lehet konzervatív, liberális vagy szocialista gondolkodású.

A díj Svédországban már hat éve létezik. Miért csak most került sor a kezdeményezés elindítására más országokban is?

A díjat létrehozó Wallenberg Akadémia működésének ismeretében, ennek az lehetett az oka, hogy most érett be a projekt egy olyan szintre, hogy nyugodtan külföldre lehet vinni.

Magyarországon kívül még milyen más országokban indul el idén az Ungt Kurage kezdeményezés?

Szerbiában, Franciaországban, illetve Spanyolországban. A Svéd Intézet feladata, hogy a különböző projekteket az egyes országok nagykövetségeivel együttműködésben népszerűsítse Svédországon kívül. A Budapestre delegált svéd nagykövetek, amióta kapcsolatban állok a követséggel mindig nagyon pozitív hozzáállással dolgoztak azért, hogy ezek a projektek megvalósulhassanak Magyarországon.

Ezzel együtt fontos, hogy bárki, aki ismer olyan 13 és 20 év közötti fiatalt, akit jelölni lehet az Ungt Kurage-díjra, az tegye meg, és jelölje az illetőt. Gondolkozzon el mindenki arról, ki az, aki ismerhet olyanokat, akik érdemesek lehetnek erre a díjra, és adja tovább nekik is a kezdeményezés hírét, hogy minél többekhez eljuthasson.

További részletek ebben a cikkünkben olvashatók:

https://akibic.hu/2021/03/18/sved-dij-fiataloknak-wallenberg-emlekere/