Három gyerekem, öt unokám, hét dédunokám van. Ez az én bosszúm Hitleren

Edith Eva Eger tizenhat évesen Kassáról deportálták Auschwitzba. A szüleit megölték, de nővérével Magdával túlélték a lágert, és Amerikába emigráltak, és Edith pszichológus lett. Évtizedekig tartott, mire szembenézett saját traumáival, azóta pedig ő segít a poszttraumás stresszel élőknek. Már elmúlt kilencven, amikor történetét és tapasztalatait két könyvben, A döntésben és Az ajándékban írta meg.

Hogy jelentkezett önnél először, és mikor tudatosította magában, hogy önnek poszttraumás stressze van? Hogy jutott el attól a ponttól, hogy évtizedekig nem tudott a történtekről beszélni, egészen odáig, hogy most már jó ideje többféle platformon beszél róla?

Fogalmam sem volt arról, mi az a poszttraumás stressz, egészen addig, amíg nem kezdtem el pszichológusként háborúból visszatért katonákkal foglalkozni Amerikában. Rájöttem, hogy nem tudom addig őket gyógyítani, amíg magamat nem gyógyítom meg, hiszen minden egyes nap jöttek vissza az emlékek, és a túlélők bűntudatától is szenvedtem. Tudtam, hogy szembe kell néznem az életemnek ezen részével, nem szabad elfutnom előle. Szóval visszamentem Auschwitzba.

Még mindig rengeteg olyan emlékem van, ami minden nap velem van, de már nem menekülök előlük. Ha meglátok egy szögesdrót kerítést valahol, a fejemben rögtön Auschwitzba térek vissza. De nem szabad beleragadni a dühbe. Ha még mindig dühös lennék, akkor még mindig csak egy rab lennék, Auschwitz foglya. Ha dühös vagy, elveszíted a hatalmadat.

Én visszaszereztem a hatalmamat akkor, amikor visszamentem. Auschwitz megváltoztatta az életemet. Ma nem lennék ilyen együttérző, és azt is megtanultam, hogy ne csak magadnak élj, hanem másokért is. És sosem dobom ki az ételmaradékot, egy morzsát sem. Most három gyerekem van, öt unokám, hét dédunokám. Ez az én bosszúm Hitleren.

Edith Eva Eger

Beszélgetnek valaha Magdával Auschwitzról?

Nem. Nem akarja, hogy bármi köze legyen Auschwitzhoz. Amikor visszamentem, megkértem, jöjjön velem, azt mondta, nem jön, „egy idióta vagy”, mondta nekem. Nem akar róla hallani sem, mintha ezek a dolgok mással történtek volna. A táborban egyszer répát loptam a gyenge nővéremnek, egy tiszt elkapott, de megkönyörült rajtam, nem lőtt le.

Voltak jó emberek is az őrök között, nem lehet általánosítani. A nővérem másképp látja, szerinte a németek mind egyformák.

Most lesz százéves, de valamiért azt állítja, kilencvenkilenc éves. Nem tudom, miért. Amikor felhív, magyarul beszélgetünk. „Pici Magduska”, így hívom csak. De ezek a beszélgetések gyorsak: „szeretlek, imádlak”, és kész, leteszi a kagylót, nem tudja sokáig tartani a telefont a kezében.

12 életmentő lecke egy holokauszt-túlélő pszichológustól – Kibic Magazin

Edith Eva Eger második könyvében abban próbál segíteni, hogyan dolgozzuk fel traumáinkat és élvezzük az életet. Az ajándék – 12 életmentő lecke című kötet hamarosan magyarul is megjelenik. Edith Eva Eger első könyve, A döntés azt mutatja be, hogy miként élte túl a koncentrációs tábort, miként dolgozta fel annak traumáját, és hogyan tudott lélekben is szabaddá válni.

Ön azt szokta kérdezni a pácienseitől: lenne a saját maga házastársa? Szóval adja magát a kérdés, hogy ön lenne-e a saját maga házastársa.

Persze, én nagyon szórakoztató vagyok. Fiatalosan gondolkodom, fiatalabbnak érzem magam most, 93 évesen, mint 53 évesen. Közben épp egy szakácskönyvet írunk közösen a lányommal, amikben magyar ételek lesznek: székelygulyás, csirkepaprikás vagy a szlovák sztrapacska, ami a lányom kedvence.

A lelkem magyar, még ha Amerikában vagyok is.

A teljes interjú itt olvasható

Auschwitz balerinája most 93 éves, és életeket ment

Edith Eva Eger tizenhat évesen egyike volt annak a több mint tizenötezer zsidónak, akiket Kassáról és környékéről deportáltak gettókba és koncentrációs táborokba. Szüleit Josef Mengele küldte gázkamrába, neki pedig a Kék Duna keringőt kellett eltáncolnia a náci orvosnak. Túlélte Auschwitzot, Amerikába emigrált, de évtizedekig tartott, mire szembenézett saját traumáival. Interjú.

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

Facebook
Twitter
Tumblr
Email
WhatsApp