Héber-Arab viszonyok

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

A mai korban a héber nyelvet hozzávetőlegesen majd 12 millióan beszélik valamilyen szinten, a beszélők közül körülbelül 4 millió az arab származású. Az arabon kívül csupán a jiddisnek volt ilyen nagy hatása a héber nyelv alakulására.

Már sokszor felidéztük és számba vettük azokat a héber, jiddis szavakat, kifejezéseket, amelyek felbukkanása gazdagította a magyar nyelvet:

Ájvé, Ájvékolás Ászerol, Balhé, Balek, Behemót, Bóvli, Bóher, Brahi, Böhöm, Dáfke Dajdajozás, Cefetül, Córesz, Csehó, Csakliz, Frász, Fuserál, Hapsi, Ganef, Herót, Hochmecol, Haver, Hálef, Héder, Hergel, Hadovál, Handlé, Hakni, Happol, Gój, Gajra megy, Jatt, Jampec, Kajak(os), Kampec, Kajla, Kóbec, Kibic, Kóved, Koffer, Krach Kampec, Kajla Kasa, Kóser, Écá / Écászgéber,  Majré, Mismásol, Mísz, Macera, Melák, Meló, Mószerol Majré, Mázli, Nepper, Nu, Pajesz, Paterol, Pacák, Lejmol, Macesz, Kricsmi, Rahedli, Slamasztika, Stika, Srác, Stikli, Szajré, Smúzol, Puccos, Smasszer, Smucig, Siksze, Sóher, Saccolni, Sisere had, Simlis, Séró, Slepp, Samesz, Sügér, Télakol, Tróger, Tré, Tréfa, Tarhál, Vamzer, Vigéc, Vircsaft, Zágson, vagy akár „a jó órában legyen mondva”…de persze a héber kapcsán nem feledkezhetünk meg a Hozsánna, Halleluja, Abrakadabra, Ámen, Jubileum, Barkóba szavakról, kifejezésekről sem.

Az ilyen és ehhez hasonló gazdagodás, bővülés, színesedés ünnepelt bizonyítéka az együttélésnek, az átjárhatóságnak, a keveredésnek(?), stb…

Vegyünk most szemügyre egy hasonló listát a teljesség igénye nélkül az elterjedt arab szavakat és kifejezéseket a modern héberben, amelyek a hétköznapokat megfűszerezték, sőt a szlengen és a trágárságon, a káromkodáson túl nélkülözhetetlen részeivé váltak a modern hébernek, ezeket minden nap, az élet minden színterén hallani lehet, a piactól, a parlamenten át az osztálytermekig, bármely szocio-ökonómiai rétegben.

Az arab nyelvi hatásnak négy külön forrása volt. Az első a középkor, a másik a nyelvújítás úttörő korszaka, a palesztin arabok, valamint az orientális zsidók milliós tömege, akik magukkal hozták a maghrebi, iraki, jemeni stb. arab kifejezéseiket, szlengjüket… Végső soron – az arányokat tekintve – az arab hátterű népesség az orosz kivándorlási hullámig egyértelműen uralta az országot.

Kezdjük a cábárral, így nevezik azt az izraeli zsidót, aki már nem bevándorló, hanem a Szentföld szülöttje, „bennszülött”. Őket valamilyen furcsa oknál fogva (szúrós külső – édes belső) a kaktusznövény gyümölcséről az arab nyelvből kölcsönzött szóval SZÁBÁR-ról nevezik Cábárnak (صبار), de ugyanígy a nemzeti eledelek sora: a FÁLÁFEL (فلافل), a HUMUSZ (حمص) és a SeWÁRMÁ (شاورما) mind, egytől egyig arab eredetű ételek.

Sok héberül tanuló, bevándorló tanulja meg, vagy esetleg csak a szótárban való keresgélés közben jön rá, hogy még jó pár arab jövevényszó, kifejezés is van a mai héberben, amelyek vagy már főnévként vagy az indulatszavak szintjéről elmozdulva egy másik, magasabb státuszban, már ragozott igeként is megjelentek a nyelvben.

Több olyan kifejezés is van, ami csak a nép ajkán él tovább, de nyomtatásban, szótárakban még nem fellelhető. Hasonló mértékű hatása a héberre csak a jiddisnek, és az utóbbi időben angolnak volt, bár a szlengben az arab viszi a pálmát.

Az alábbi lista és esetleg az Izraelben, vagy izraeliek között eltöltött pár hónap után mindenki számára bebizonyíthatja, hogy a „feltámasztott” nyelv ezen arab „fűszerek” segítségével vált igazán élővé.

A lista messze nem teljes…

Á(h)lán (أهلاً) – Hellóka!, Szia!

Áhbál (أهبل) – hülye, idióta

Áchlá (أحلى) – klassz, nem semmi, fantasztikus, remek

Ákbár (أكبر) – óriási, lenagyobb

Ászli (أصلي) – igazi, eredeti

Áchszán (أحسن) – jobb mint, inkább

Ászli (أصلي) (Uszul, Uszli) – igazi, autentikus, eredeti, tőzsgyökeres, helyi

Áchuk (أخوك) (Áchukim) – tesóm, tesók (nagyon jóbarát)

Áchlá (أحلى) – állati jó, remek, szuper

Álá kéfák (على كيفك) – nagyszerű, ahogy te szeretnéd

Ársz (عرص) – strici, tahó, barom, barbár, primkó, fattyú, kurafi, kötekedő, neveletlen

Álek (عليك) – a te szavaid szerint (amikor nem hihető az amit a másik állított)

Ábu Áli (أبو علي) – félelmetes csávó, izomagy, egyszerű mint a faék, de erős

Áná Kurdi (أنا كردي) – tök hülye vagyok hozzá

Jállá (يلا) (já Álláh (يا الله) – Istenedre) – gyerünk, nyomás, hajrá, menjél már, – noszogatás sürgetés

(Jállá (يلا) bye – Na csá!, Jállá kvár – Gyerünk már!!)

Chálász (خلص) – Elég!, Vége!, Finító!, Hagyd már!

Chártá (خرطة) – szarság, bull shit, üres duma

Chara (خرا) – ­szar

Hitcháfef (خفيف) (táchfáf) – tűnj el, takarodj, húzd el a csíkot

Hitcharpen (خرفان) (cháfrán) – bekattan, begolyózott, megőrült, furcsán viselkedni

Hábibi (حبيبي) – haver, tesókám, kedvesem

Chámszín (خماسين) – keletről Arábia felől érkező meleg hullám

Cháfif, Lecháfef (خفيف) – összecsapni, felemásra elvégezni, dolgavégezetlenül otthagyni

Chámszá (خمسة) – szemmelverés ellen védő, kezet formáló talizmán

Cháwádzsá (خواجة) – úr, uram, uraság

Insálláh (ان شاء الله) – remélem, bárcsak, Ha isten is úgy akarja!

Budzserász (wudzsá ál rász) (وجع الراس) – fejfájás szószerint és átvitt értelemben, nehéz helyzet, zűrzavar

Básztá (بسطة) – piaci asztal, stand (feltételezhető perzsa eredet- zárt hely)

Bászá (بعصة) – Csalódottságból fakadó szomorúság:  „Ez mekkora egy kicseszés!?”, „Milyen kár!”, „Jaj ne már!” De ige is van belőle képezve Hitbáész. Leváesz, lehitbáész

Dzsemáá (جماعة) – társaság, haverok, spanok

Dir Bálák (دير بالك) – Vigyázat! „Ne mozdulj”, „Jobb lesz ha odafigyelsz” Figyelmeztetés, fenyegetés

Dzsábel (جبل), Dzsábláot (جبال) – hegy, hegyek (katonai szleng)

Dáchká (Dáchkot) (ضحكة) – kiröhögni (valakit aki a társaságon kívül való)

Dugri (دغري) – őszinte, egyenes beszéd, úgy ahogy van, frankó

Dzsorá (جورة) – lefolyó, csatorna

Dawín (دوّين) – felvág, szájhős, hősködő, nárcisztikus, magamutogató, dicsekvő

Fáslá (فاشلة) – bukta, hiba, szívás

Fádichá (فضيحة) – ciki, szégyen, égés

Fiszfesz (فسفس) – Lefászfesz fiszfusz (fiszá-fiszá) – kihagy, elmulaszt, téved, mellé lő, elszalaszt

Fárchá / Frechá (فارعة) – ledér, nagyszájú lány, fruska

Fáslá (فاشلة) – elcseszés, mellé, ziccer kihagyás, hiba

Findzsán (فنجان) – teáskanna

Fálách (فلاح) – egyszerű, tuskó, tanulatlan

Kéjf (كيف) – klassz, kellemes, hű dejó, élvezetes Éjze kéf! – De szuper! Állati jó!

Kusz (كس) – a lányok “micsodája”

Náfsz (نفس) – marihuána, hasis

Kuszit (كس) – csini, csaj, dögös, spiné

Kusz emmek (كس أمك), kusz achtek (كس أختك) – az anyukád “micsodája”, lánytestvéred

Manpuách (منفوخ) – izmos, (felfújt)

Mááfán (معفن) – (muáfán- romlott) szörnyűség, sikertelen,

Mááruf (معروف) – Jóság és dicsőség, tisztelet,  megbecsültség, (mááruf- jóság, kegyesség, híresség)

Mádzsnun (مجنون) – örült, idedegbeteg, Dzsenáná örület, idegesség, frász, amibe kerülni, vagy valakit keríteni lehet

Másztul (مسطول) – részeg, beszívott, benyomott

Mádrub (مضروب) – őrült, ütődött

Mánják (منيك) – szemétláda, élvhajhász, perverz, barom, pofátlan

Miszken (مسكين) – szerncsétlen

Mábszut (مبسوط) – jól vagyok, minden ok, megkaptam, egálban vagyunk, cool, pöpec

Bászá (بعصة) – ciki, szar ügy, ohh de kár, baleset, bakker, francba

Jáá…ben Sármutá (يا ابن الشرموطة) – ohh a (jó) ku.. anyádat

Wállá (ولا) – Hoppá! Nem semmi! Milyen má?! Óriási! (WaÁlláh (والله) – Istenre mondom – “esküszöm”)

Tembel (تمبل) – Bugyuta, Barom

Táfrán (طفران) – csoró, szegény, pénztelen

Csilbá (كلبة) – lánynak lány vetélytársa (Kálbá szuka – nőstény kutya szóból)

Jááh…. (ياه) – Ohh…

Jáá Rábbák!! (يا ربك) – Az Istenedet, Nézz már magadba! Gondolkodj már! Figyelj oda! (Rább, Rábbák – Uradat! Istenedet)

Sááfá (شقفة) – helyes, csinos csaj

Sewíjje-sewíjje (شوية شوية) – Lassan, lassan!

Sufuni (شوفوني), (Sufuni já nász) (شوفوني يا ناس) – hencegő, felvág, kérkedő, figyelem hajhász,

Sármutá (شرموطة) – szajha, kurva (Achu Sármuta – a kurva testvére)

Szábábá (صبابة) – kafa, tök jó, eszméletlen, minden ok, kiváló, állati

Gizsder (قجدر) – nyavajog, toporzékol, hisztizik, panaszkodik

Jááni (يعني) – izé, hogyishívják, vagyis, akarom mondani, őőőő, ez azt jelenti, más szóval,

Ichsz (اخص), Náchsz (نخص) – undor, rossz, rossz hír, kár,  Lenáchesz (ناخص) -ige: mindezeket okozni Mánchusz (منخوص) maga alatt van. Ichjsz (اخص), Jáchsz (يخص), udnort kifejező indulatszó

Náglá (نقلة) – fuvar, kör, (amikor egyszerre nem lehet segíteni, ellátni akkor több részletben oldják meg)

Száchbák (صاحبك) – Hűséges munkás, E/3személyben az ember magára utalva, Száchbákim: közvetlen, baráti kapcsolatra való szó… Lehisztchábek összehaverkodni (felületes, érdekből)

Száchtejn (صحتين) – egészségünkre, jóétvágyat, az életre

Jáchrebeták (يخرب بيتك) – pusztuljon el a házad

Káfá (كف) – pofon

Táfrán (طفران) – szegény, csóró

Zámburá (زمبورة) – bicikli duda, csengő ( rosszéletű nőből)

Baabu Ábuáh (بأبوه عأبواه) – és még hogy, de még mennyire

Ukcur (اكسر) – röviden

Közmondások:

Jom ászál jom bászál (يوم عسل يوم بصل) – Egyik nap méz másik hagyma.

Kol kelev bidzsi jomo (كل كلب بيجي يومه) – Minden kutyának eljön a napja.

Al-ádzslát(u) min(á) ál-Sájtán(i) (العجلة من الشيطان) – A kapkodás a sátántól van

Pár étel:

Láfá (لفة) – beduin kenyér,

Leben (لبن) – tejföl

Kuba (كبة) – töltött sülttészta

Knáfe (كنافة) – édesség

Sáksuká (شكشوكة) – paradicsomos tojás, (szlengben: kavarc, mismásolás, elkenés)

Mismes (مشمش) – sárgabarack

Hogy az orez-ről (رز) (rizs), vagy káwáh-ról (قهوة) kávéról már ne is beszéljünk…

Középkori szavak:

Háláká (حلاقة) – 3 éves gyerekek hajvágása kabbalista szokás Észak Afrikából

Mehandesz (مهندس) – mérnök (geometria)

Ofek (أفق) – horizont

Nádir (نادر) – ritka

Riszmi (رسمي) – (és később ebből rismi) hivatalos

Merkáz (مركز) – központ

Wádi (وادي) – völgy

Áklim (اقليم) – klíma, (régió, terület)

Qotev (قطف) – tengely

Gásmi (جسمي) – fizikai

Kámut (كمية) – mennyiség

Qoter (قطر) – átmérő

Gerev (جراب) – zokni

Boreg (برغي) – csavar

Avzem (ابزيم) – övcsat

Getifa (قطيفة) – bársony

Táárich (تاريخ) – dátum (eredetileg dátum, történelem)

Ácáv (عصب) – ideg

Nemes (نمش) – szeplő

Pasut (بسيط) – egyszerű

Dáká (دقيقة) – perc

Snijá (ثانية) – másodperc

Admirál (أدميرال) vagyis Emír al Báhr (أمير البحر) – tenger ura szintén egy jövevényszó, de ahogy a korábban említett kávét vagy a rizst, ahogy a hurkolt írást, vagy rímes verselést minden európai nyelv átvette az arabból…

Bálágán (بالاغان) – zűrzavar, felfordulás, cirkuszt jelent, ez a perzsa padlás (ahová mindent beszórnak) szóból jön, a törökön keresztül ment az oroszba és onnan a jiddisen keresztül a héberbe… de ez már, úgy mint a nemzeti kedvenc, a burekász, vagy a baklava, a leveles, öltött tésztás finomság más lapra tartozik.

 

Az iszlám civilizáció delelőjén tudományosan is nélkülözhetetlen szavak hosszú sora érkezésével egyidőben, (i.sz. 800-1200) íródott a zsidó vallás négy alapműve, mind judeo-arab (héber betűkkel irodalmi arab) nyelven. Ezen művek a mai napig meghatározzák és alakítják a zsidó vallási gondolkodást, „teológiánkban”, vallásfilozófiai gondolkodásunkban viszonyítási alapul szolgálnak. Bennük Ibn Szina, Al-Gazáli és egyéb Szufi gondolkodó hatása is fellelhető.

Ekkortájt a zsidóság 80%-90%-a muszlim földön élt és arabul beszélt, és a legfontosabb könyveit arabul írta. Ezt azért érdemes leszögezni, mert a XIX. századig nem keletkezett az arabon, héberen és az arámin kívül más nyelven zsidó vallási mű. Jó ellenpélda erre az (egyedül) görögül íródott művek csoportja, mivel ezen az egy indoeurópai nyelven íródott alkotások nem képezik a vallási irodalmi korpusz részét. A fentebb említett négy alapmű:

A szív kötelességei  – Kitab al-Hidaya ila Fara’id al-Qulub (كتاب الهداية إلى فرائض القلوب) (Bahya ben Joseph ibn Pakuda)

A tévelygők útmutatója – Dalālat al-ḥā’irīn (دلالات الحائرين) (Rábbi Mose ben Májmon)

A Kuzári –  Kitâb al-ḥujja wa’l-dalîl fi naṣr al-dîn al-dhalîl (كتاب الحجة والدليل في نصر الدين الذليل) (R. Jehudá háLévi)

Hittételek és Vélemények Könyve  – Kitāb al-Amānāt wa l-Iʿtiqādāt (كتاب الأمانات والاعتقادات) (Száádjá Gáon)

Természetesen Elizézer Ben Jehuda és a héber nyelv további újítói fordultak az arab felé nyelvtani mintákért, hogy a hébert újra mindennapivá és élővé tegyék. Az ő általuk átvett és megalkotott szavak, kifejezések száma igen számos és túltesz ezen írás keretein, de hadd álljon itt pár példa:

Higer (هجرة) (Leháger) –  bevándorolni, elvnádorolni

Rismi (رسمي) – hivatalos

Recini (رصين) – komoly

Ádív (أديب) – udvarias, kifinomult

Timron (تمرين) – manőver

De a Bókert tovJó reggel!” –t kívánságra adott formális válasz a Boker or! – a Szábách álnúr (صباح النور)  „Fényes reggel!” válasz arabból jön.

Míg az -ijá a bibliai héberben ritkán használt képző toldalék volt, addig az arabban széleskörű volt a felhasználása. Az arab használat mintája alapján haladt a modern héber és ezzel a raggal képzett egy sor kifejezést. Pl:

Simsijá (Sámszíjá) (شمسية) napernyő,

Iríjá Ír-város (Bálád, Báládíjá) (بلدية) – városháza

A mai korban a héber nyelvet hozzávetőlegesen majd 12 millióan beszélik valamilyen szinten, a Biblia felújított nyelve hozzávetőlegesen 140 év alatt érte el ezt az eredményt, persze a héber nyelv „ébredezése” végigkísérte a XIX. századot. Jelen korban a beszélők közül körülbelül 4 millió az arab származású, Izraelben vagy Izrael tőszomszédságában, a Palesztin Hatóság területén és Gázában élnek. Ez egyben azt is jelenti, hogy 4-szer, 5-ször több arab beszél folyékonyan vagy viszonylag jól héberül, mint Izraelen kívül élő zsidó.

Ez külön elgondolkodtató…

 

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on tumblr
Tumblr
Share on email
Email
Share on whatsapp
WhatsApp