A mai korban a héber nyelvet hozzávetőlegesen majd 12 millióan beszélik valamilyen szinten, a beszélők közül körülbelül 4 millió az arab származású. Az arabon kívül csupán a jiddisnek volt ilyen nagy hatása a héber nyelv alakulására.
Már sokszor felidéztük és számba vettük azokat a héber, jiddis szavakat, kifejezéseket, amelyek felbukkanása gazdagította a magyar nyelvet:
Ájvé, Ájvékolás Ászerol, Balhé, Balek, Behemót, Bóvli, Bóher, Brahi, Böhöm, Dáfke Dajdajozás, Cefetül, Córesz, Csehó, Csakliz, Frász, Fuserál, Hapsi, Ganef, Herót, Hochmecol, Haver, Hálef, Héder, Hergel, Hadovál, Handlé, Hakni, Happol, Gój, Gajra megy, Jatt, Jampec, Kajak(os), Kampec, Kajla, Kóbec, Kibic, Kóved, Koffer, Krach Kampec, Kajla Kasa, Kóser, Écá / Écászgéber, Majré, Mismásol, Mísz, Macera, Melák, Meló, Mószerol Majré, Mázli, Nepper, Nu, Pajesz, Paterol, Pacák, Lejmol, Macesz, Kricsmi, Rahedli, Slamasztika, Stika, Srác, Stikli, Szajré, Smúzol, Puccos, Smasszer, Smucig, Siksze, Sóher, Saccolni, Sisere had, Simlis, Séró, Slepp, Samesz, Sügér, Télakol, Tróger, Tré, Tréfa, Tarhál, Vamzer, Vigéc, Vircsaft, Zágson, vagy akár „a jó órában legyen mondva”…de persze a héber kapcsán nem feledkezhetünk meg a Hozsánna, Halleluja, Abrakadabra, Ámen, Jubileum, Barkóba szavakról, kifejezésekről sem.
Az ilyen és ehhez hasonló gazdagodás, bővülés, színesedés ünnepelt bizonyítéka az együttélésnek, az átjárhatóságnak, a keveredésnek(?), stb…
Vegyünk most szemügyre egy hasonló listát a teljesség igénye nélkül az elterjedt arab szavakat és kifejezéseket a modern héberben, amelyek a hétköznapokat megfűszerezték, sőt a szlengen és a trágárságon, a káromkodáson túl nélkülözhetetlen részeivé váltak a modern hébernek, ezeket minden nap, az élet minden színterén hallani lehet, a piactól, a parlamenten át az osztálytermekig, bármely szocio-ökonómiai rétegben.
Az arab nyelvi hatásnak négy külön forrása volt. Az első a középkor, a másik a nyelvújítás úttörő korszaka, a palesztin arabok, valamint az orientális zsidók milliós tömege, akik magukkal hozták a maghrebi, iraki, jemeni stb. arab kifejezéseiket, szlengjüket… Végső soron – az arányokat tekintve – az arab hátterű népesség az orosz kivándorlási hullámig egyértelműen uralta az országot.
Kezdjük a cábárral, így nevezik azt az izraeli zsidót, aki már nem bevándorló, hanem a Szentföld szülöttje, „bennszülött”. Őket valamilyen furcsa oknál fogva (szúrós külső – édes belső) a kaktusznövény gyümölcséről az arab nyelvből kölcsönzött szóval SZÁBÁR-ról nevezik Cábárnak (صبار), de ugyanígy a nemzeti eledelek sora: a FÁLÁFEL (فلافل), a HUMUSZ (حمص) és a SeWÁRMÁ (شاورما) mind, egytől egyig arab eredetű ételek.
Sok héberül tanuló, bevándorló tanulja meg, vagy esetleg csak a szótárban való keresgélés közben jön rá, hogy még jó pár arab jövevényszó, kifejezés is van a mai héberben, amelyek vagy már főnévként vagy az indulatszavak szintjéről elmozdulva egy másik, magasabb státuszban, már ragozott igeként is megjelentek a nyelvben.
Több olyan kifejezés is van, ami csak a nép ajkán él tovább, de nyomtatásban, szótárakban még nem fellelhető. Hasonló mértékű hatása a héberre csak a jiddisnek, és az utóbbi időben angolnak volt, bár a szlengben az arab viszi a pálmát.
Az alábbi lista és esetleg az Izraelben, vagy izraeliek között eltöltött pár hónap után mindenki számára bebizonyíthatja, hogy a „feltámasztott” nyelv ezen arab „fűszerek” segítségével vált igazán élővé.
A lista messze nem teljes…
Á(h)lán (أهلاً) – Hellóka!, Szia!
Áhbál (أهبل) – hülye, idióta
Áchlá (أحلى) – klassz, nem semmi, fantasztikus, remek
Ákbár (أكبر) – óriási, lenagyobb
Ászli (أصلي) – igazi, eredeti
Áchszán (أحسن) – jobb mint, inkább
Ászli (أصلي) (Uszul, Uszli) – igazi, autentikus, eredeti, tőzsgyökeres, helyi
Áchuk (أخوك) (Áchukim) – tesóm, tesók (nagyon jóbarát)
Áchlá (أحلى) – állati jó, remek, szuper
Álá kéfák (على كيفك) – nagyszerű, ahogy te szeretnéd
Ársz (عرص) – strici, tahó, barom, barbár, primkó, fattyú, kurafi, kötekedő, neveletlen
Álek (عليك) – a te szavaid szerint (amikor nem hihető az amit a másik állított)
Ábu Áli (أبو علي) – félelmetes csávó, izomagy, egyszerű mint a faék, de erős
Áná Kurdi (أنا كردي) – tök hülye vagyok hozzá
Jállá (يلا) (já Álláh (يا الله) – Istenedre) – gyerünk, nyomás, hajrá, menjél már, – noszogatás sürgetés
(Jállá (يلا) bye – Na csá!, Jállá kvár – Gyerünk már!!)
Chálász (خلص) – Elég!, Vége!, Finító!, Hagyd már!
Chártá (خرطة) – szarság, bull shit, üres duma
Chara (خرا) – szar
Hitcháfef (خفيف) (táchfáf) – tűnj el, takarodj, húzd el a csíkot
Hitcharpen (خرفان) (cháfrán) – bekattan, begolyózott, megőrült, furcsán viselkedni
Hábibi (حبيبي) – haver, tesókám, kedvesem
Chámszín (خماسين) – keletről Arábia felől érkező meleg hullám
Cháfif, Lecháfef (خفيف) – összecsapni, felemásra elvégezni, dolgavégezetlenül otthagyni
Chámszá (خمسة) – szemmelverés ellen védő, kezet formáló talizmán
Cháwádzsá (خواجة) – úr, uram, uraság
Insálláh (ان شاء الله) – remélem, bárcsak, Ha isten is úgy akarja!
Budzserász (wudzsá ál rász) (وجع الراس) – fejfájás szószerint és átvitt értelemben, nehéz helyzet, zűrzavar
Básztá (بسطة) – piaci asztal, stand (feltételezhető perzsa eredet- zárt hely)
Bászá (بعصة) – Csalódottságból fakadó szomorúság: „Ez mekkora egy kicseszés!?”, „Milyen kár!”, „Jaj ne már!” De ige is van belőle képezve Hitbáész. Leváesz, lehitbáész
Dzsemáá (جماعة) – társaság, haverok, spanok
Dir Bálák (دير بالك) – Vigyázat! „Ne mozdulj”, „Jobb lesz ha odafigyelsz” Figyelmeztetés, fenyegetés
Dzsábel (جبل), Dzsábláot (جبال) – hegy, hegyek (katonai szleng)
Dáchká (Dáchkot) (ضحكة) – kiröhögni (valakit aki a társaságon kívül való)
Dugri (دغري) – őszinte, egyenes beszéd, úgy ahogy van, frankó
Dzsorá (جورة) – lefolyó, csatorna
Dawín (دوّين) – felvág, szájhős, hősködő, nárcisztikus, magamutogató, dicsekvő
Fáslá (فاشلة) – bukta, hiba, szívás
Fádichá (فضيحة) – ciki, szégyen, égés
Fiszfesz (فسفس) – Lefászfesz fiszfusz (fiszá-fiszá) – kihagy, elmulaszt, téved, mellé lő, elszalaszt
Fárchá / Frechá (فارعة) – ledér, nagyszájú lány, fruska
Fáslá (فاشلة) – elcseszés, mellé, ziccer kihagyás, hiba
Findzsán (فنجان) – teáskanna
Fálách (فلاح) – egyszerű, tuskó, tanulatlan
Kéjf (كيف) – klassz, kellemes, hű dejó, élvezetes Éjze kéf! – De szuper! Állati jó!
Kusz (كس) – a lányok “micsodája”
Náfsz (نفس) – marihuána, hasis
Kuszit (كس) – csini, csaj, dögös, spiné
Kusz emmek (كس أمك), kusz achtek (كس أختك) – az anyukád “micsodája”, lánytestvéred
Manpuách (منفوخ) – izmos, (felfújt)
Mááfán (معفن) – (muáfán- romlott) szörnyűség, sikertelen,
Mááruf (معروف) – Jóság és dicsőség, tisztelet, megbecsültség, (mááruf- jóság, kegyesség, híresség)
Mádzsnun (مجنون) – örült, idedegbeteg, Dzsenáná örület, idegesség, frász, amibe kerülni, vagy valakit keríteni lehet
Másztul (مسطول) – részeg, beszívott, benyomott
Mádrub (مضروب) – őrült, ütődött
Mánják (منيك) – szemétláda, élvhajhász, perverz, barom, pofátlan
Miszken (مسكين) – szerncsétlen
Mábszut (مبسوط) – jól vagyok, minden ok, megkaptam, egálban vagyunk, cool, pöpec
Bászá (بعصة) – ciki, szar ügy, ohh de kár, baleset, bakker, francba
Jáá…ben Sármutá (يا ابن الشرموطة) – ohh a (jó) ku.. anyádat
Wállá (ولا) – Hoppá! Nem semmi! Milyen má?! Óriási! (WaÁlláh (والله) – Istenre mondom – “esküszöm”)
Tembel (تمبل) – Bugyuta, Barom
Táfrán (طفران) – csoró, szegény, pénztelen
Csilbá (كلبة) – lánynak lány vetélytársa (Kálbá szuka – nőstény kutya szóból)
Jááh…. (ياه) – Ohh…
Jáá Rábbák!! (يا ربك) – Az Istenedet, Nézz már magadba! Gondolkodj már! Figyelj oda! (Rább, Rábbák – Uradat! Istenedet)
Sááfá (شقفة) – helyes, csinos csaj
Sewíjje-sewíjje (شوية شوية) – Lassan, lassan!
Sufuni (شوفوني), (Sufuni já nász) (شوفوني يا ناس) – hencegő, felvág, kérkedő, figyelem hajhász,
Sármutá (شرموطة) – szajha, kurva (Achu Sármuta – a kurva testvére)
Szábábá (صبابة) – kafa, tök jó, eszméletlen, minden ok, kiváló, állati
Gizsder (قجدر) – nyavajog, toporzékol, hisztizik, panaszkodik
Jááni (يعني) – izé, hogyishívják, vagyis, akarom mondani, őőőő, ez azt jelenti, más szóval,
Ichsz (اخص), Náchsz (نخص) – undor, rossz, rossz hír, kár, Lenáchesz (ناخص) -ige: mindezeket okozni Mánchusz (منخوص) maga alatt van. Ichjsz (اخص), Jáchsz (يخص), udnort kifejező indulatszó
Náglá (نقلة) – fuvar, kör, (amikor egyszerre nem lehet segíteni, ellátni akkor több részletben oldják meg)
Száchbák (صاحبك) – Hűséges munkás, E/3személyben az ember magára utalva, Száchbákim: közvetlen, baráti kapcsolatra való szó… Lehisztchábek összehaverkodni (felületes, érdekből)
Száchtejn (صحتين) – egészségünkre, jóétvágyat, az életre
Jáchrebeták (يخرب بيتك) – pusztuljon el a házad
Káfá (كف) – pofon
Táfrán (طفران) – szegény, csóró
Zámburá (زمبورة) – bicikli duda, csengő ( rosszéletű nőből)
Baabu Ábuáh (بأبوه عأبواه) – és még hogy, de még mennyire
Ukcur (اكسر) – röviden
Közmondások:
Jom ászál jom bászál (يوم عسل يوم بصل) – Egyik nap méz másik hagyma.
Kol kelev bidzsi jomo (كل كلب بيجي يومه) – Minden kutyának eljön a napja.
Al-ádzslát(u) min(á) ál-Sájtán(i) (العجلة من الشيطان) – A kapkodás a sátántól van
Pár étel:
Láfá (لفة) – beduin kenyér,
Leben (لبن) – tejföl
Kuba (كبة) – töltött sülttészta
Knáfe (كنافة) – édesség
Sáksuká (شكشوكة) – paradicsomos tojás, (szlengben: kavarc, mismásolás, elkenés)
Mismes (مشمش) – sárgabarack
Hogy az orez-ről (رز) (rizs), vagy káwáh-ról (قهوة) kávéról már ne is beszéljünk…
Középkori szavak:
Háláká (حلاقة) – 3 éves gyerekek hajvágása kabbalista szokás Észak Afrikából
Mehandesz (مهندس) – mérnök (geometria)
Ofek (أفق) – horizont
Nádir (نادر) – ritka
Riszmi (رسمي) – (és később ebből rismi) hivatalos
Merkáz (مركز) – központ
Wádi (وادي) – völgy
Áklim (اقليم) – klíma, (régió, terület)
Qotev (قطف) – tengely
Gásmi (جسمي) – fizikai
Kámut (كمية) – mennyiség
Qoter (قطر) – átmérő
Gerev (جراب) – zokni
Boreg (برغي) – csavar
Avzem (ابزيم) – övcsat
Getifa (قطيفة) – bársony
Táárich (تاريخ) – dátum (eredetileg dátum, történelem)
Ácáv (عصب) – ideg
Nemes (نمش) – szeplő
Pasut (بسيط) – egyszerű
Dáká (دقيقة) – perc
Snijá (ثانية) – másodperc
Admirál (أدميرال) vagyis Emír al Báhr (أمير البحر) – tenger ura szintén egy jövevényszó, de ahogy a korábban említett kávét vagy a rizst, ahogy a hurkolt írást, vagy rímes verselést minden európai nyelv átvette az arabból…
Bálágán (بالاغان) – zűrzavar, felfordulás, cirkuszt jelent, ez a perzsa padlás (ahová mindent beszórnak) szóból jön, a törökön keresztül ment az oroszba és onnan a jiddisen keresztül a héberbe… de ez már, úgy mint a nemzeti kedvenc, a burekász, vagy a baklava, a leveles, öltött tésztás finomság más lapra tartozik.
Az iszlám civilizáció delelőjén tudományosan is nélkülözhetetlen szavak hosszú sora érkezésével egyidőben, (i.sz. 800-1200) íródott a zsidó vallás négy alapműve, mind judeo-arab (héber betűkkel irodalmi arab) nyelven. Ezen művek a mai napig meghatározzák és alakítják a zsidó vallási gondolkodást, „teológiánkban”, vallásfilozófiai gondolkodásunkban viszonyítási alapul szolgálnak. Bennük Ibn Szina, Al-Gazáli és egyéb Szufi gondolkodó hatása is fellelhető.
Ekkortájt a zsidóság 80%-90%-a muszlim földön élt és arabul beszélt, és a legfontosabb könyveit arabul írta. Ezt azért érdemes leszögezni, mert a XIX. századig nem keletkezett az arabon, héberen és az arámin kívül más nyelven zsidó vallási mű. Jó ellenpélda erre az (egyedül) görögül íródott művek csoportja, mivel ezen az egy indoeurópai nyelven íródott alkotások nem képezik a vallási irodalmi korpusz részét. A fentebb említett négy alapmű:
A szív kötelességei – Kitab al-Hidaya ila Fara’id al-Qulub (كتاب الهداية إلى فرائض القلوب) (Bahya ben Joseph ibn Pakuda)
A tévelygők útmutatója – Dalālat al-ḥā’irīn (دلالات الحائرين) (Rábbi Mose ben Májmon)
A Kuzári – Kitâb al-ḥujja wa’l-dalîl fi naṣr al-dîn al-dhalîl (كتاب الحجة والدليل في نصر الدين الذليل) (R. Jehudá háLévi)
Hittételek és Vélemények Könyve – Kitāb al-Amānāt wa l-Iʿtiqādāt (كتاب الأمانات والاعتقادات) (Száádjá Gáon)
Természetesen Elizézer Ben Jehuda és a héber nyelv további újítói fordultak az arab felé nyelvtani mintákért, hogy a hébert újra mindennapivá és élővé tegyék. Az ő általuk átvett és megalkotott szavak, kifejezések száma igen számos és túltesz ezen írás keretein, de hadd álljon itt pár példa:
Higer (هجرة) (Leháger) – bevándorolni, elvnádorolni
Rismi (رسمي) – hivatalos
Recini (رصين) – komoly
Ádív (أديب) – udvarias, kifinomult
Timron (تمرين) – manőver
De a Bókert tov „Jó reggel!” –t kívánságra adott formális válasz a Boker or! – a Szábách álnúr (صباح النور) „Fényes reggel!” válasz arabból jön.
Míg az -ijá a bibliai héberben ritkán használt képző toldalék volt, addig az arabban széleskörű volt a felhasználása. Az arab használat mintája alapján haladt a modern héber és ezzel a raggal képzett egy sor kifejezést. Pl:
Simsijá (Sámszíjá) (شمسية) napernyő,
Iríjá Ír-város (Bálád, Báládíjá) (بلدية) – városháza
A mai korban a héber nyelvet hozzávetőlegesen majd 12 millióan beszélik valamilyen szinten, a Biblia felújított nyelve hozzávetőlegesen 140 év alatt érte el ezt az eredményt, persze a héber nyelv „ébredezése” végigkísérte a XIX. századot. Jelen korban a beszélők közül körülbelül 4 millió az arab származású, Izraelben vagy Izrael tőszomszédságában, a Palesztin Hatóság területén és Gázában élnek. Ez egyben azt is jelenti, hogy 4-szer, 5-ször több arab beszél folyékonyan vagy viszonylag jól héberül, mint Izraelen kívül élő zsidó.
Ez külön elgondolkodtató…
-
Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!
