Idén lenne 100 éves Romhányi József, a rímhányó

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

Romhányi József édesapja zsidó származású, édesanyja pedig katolikus volt. Ő is katolikusnak született, de szívesen beszélt zsidó gyökereiről. 1921. március 8-án született, a napokban volt a századik születésnapja.

Eredetileg muzsikusnak készült, a Székesfővárosi Felsőbb Zenei Iskolában tanult, brácsán játszott. A második világháború végén, 1944-ben orosz hadifogságba esett, ahol túlélte a hastífuszt, majd kényszermunkásként zenekart alapított. Zenével és humorral vészelte át a hároméves uráli kirándulást, ahol a jobb időkben konyhai szolgálatot adott.

Erről az időszakról is faragott rímeket:

Körülöttem füstös üstök:
készül a früstük!
Izmaim már merevek,
úgy kavarok-keverek.
És sűrű cseppet izzadok,
hogy hízzatok!

1951-től a Magyar Rádió dramaturgjaként, majd 1957-től az Állami Hangverseny- és Műsorigazgatóság művészeti vezetőjeként dolgozott, 1960–1962 között pedig a Magyar Televízió szórakoztató rovatának művészeti vezetője volt. 1962-től haláláig a Rádió Zenei Főosztályának dramaturgjaként dolgozott.

Romhányi József

„…Romhányi József nevét — … — az ötvenes évek elején már kezdte megismerni az ország. Pedig nem volt kikövezve előtte minden út. Kemény Egon, az oly korán örökre eltávozott, kitűnő zeneszerző mesélte egyszer, hogy nem sokkal a felszabadulás után, de amikor már teljes erővel működött a Magyar Rádió — bevitte a még ismeretlen és rendkívül fiatal Romhányi Józsefet a stúdióba, s bemutatta valaki illetékesnek: itt van ez a fiú, bravúrosan versel, nagyszerűen ért a muzsikához és a magyar prozódiához. Romhányi Józsefet persze nem fogadták egyszeriben tárt karokkal, még Kemény Egon ajánlására sem. Miután viszont letette az asztalra első dolgait, muzsikáló és szinte hibátlan rímelőkészségről tanúskodó, játékos léptű dalszövegeit — megtört a jég.

Fergeteges népszerűséget William Hanna és Joseph Barbera-stúdió rajzfilmsorozatainak magyarítása hozták meg számára. Már Foxi Maxi is jóval szellemesebb kutya volt az ő szövegeivel, mint amiről az amerikai szerzők valaha is álmodtak, aztán jött a két kőkorszaki szaki szövegének romhányis átköltése, amivel minden bizonnyal műfajt teremtett. Köznyelvi fordulattá vált például az éhes Frédi panasza

Begőzölök, ha nem gőzölög a csülök, mikor lecsücsülök.

Vagy a kőkorszaki motorizációra utaló felszólítás:

Indítsd be a motort, te botor!

A Mézga család három sorozatban Nepp Józseffel, Kérem a következőt, Mekk mester – megannyi lassan ismert és idézett rímes poén.

Bubó doktor ma is aktuális, sőt leginkább ma aktuális egészségpolitikai megállapítása:

Jó, ha minél többen kapják meg a bajt, mert annál nagyobb lehet a gyógyultak száma.

Vagy a bölcs bagolydoki másik figyelmeztetése, ami napjainkban már nem is olyan vicces:

Ne terjessz el egy ragályt csak azért, hogy legyen mit megfékezned!

A mindezen műveiben megnyilvánuló sziporkázó verstehetsége nyomán hamar elnyerte a „Romhányi, a rímhányó” nevet.

Romhányi József 1983. május 7-én, 62 éves korában hunyt el. Életében mindössze egyetlen díjat kapott, 1983, halálának évében lett Érdemes Művész. 1986-ban posztumusz Emerton-díjjal tüntették ki.

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on tumblr
Tumblr
Share on email
Email
Share on whatsapp
WhatsApp