10 milliárd forint jogosulatlan járadékot követelnek az orthodoxok a Mazsihisztől

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

A Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség (MAOIH) szerint igazságtalan az elosztása a három zsidó bevett egyházat megillető örökjáradéknak, és ez ellen kívánnak fellépni.

Hivatalos levélben szólította fel Deutsch Róbert György, a Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség elnöke a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnökét, Heisler Andrást, a Mazsihisz 10 milliárdosra duzzadt tartozásának azonnali rendezésére, továbbá arra, hogy a magyar kormánynál írásban kezdeményezze a zsidó bevett egyházakat megillető örökjáradék jövőbeni folyósításának módosítását az arányosság és igazságosság jegyében.

A MAOIH Kazinczy utcai zsinagógája

A követelés fókuszában az áll, hogy ugyan az örökjáradék alapját képező 153 ingatlan értékének csaknem 40 százaléka az orthodox ingatlanok értéke, az 1998 óta kifizetett összesen 30 milliárd forint járadék összegének alig több mint 5 százalékát kapta meg az orthodox hitközség.

A MAOIH közleménye szerint a hosszú évek óta húzódik vita ebben az ügyben, és 2018 óta nem történt előrelépés, állításuk szerint a Mazsihisz a korábbi felszólításra sem reagált érdemben, a MAOIH pedig készen áll jogos igényét akár polgári peres úton érvényesíteni.

„A magyarországi orthodox hitközség a legrégebbi a három magyar zsidó irányzat közül. A vallási élet alapszolgáltatásainak ellátása, a kóserság, a tradicionális talmudi oktatás, a mikve, az ünnepi kellékek biztosítása hagyományosan évszázadokon keresztül az orthodox hitközség felelőssége volt. A hagyományos vallási értékektől az utóbbi években egyre jobban távolodó Mazsihisz jogtalan forrásfelhasználása alaptevékenységünket veszélyezteti” – mondta Deutsch Róbert, a MAOIH elnöke.

Az éves járadékról

A MAOIH közleményében felidézi, miként határozták meg annak idején az éves járadékot. Mint írják az Országgyűlés a rendszerváltozás után röviddel elfogadta a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1991. évi XXXII. törvényt, amely az egyházaktól 1948. január 1. után kártalanítás nélkül állami tulajdonba került ingatlanok helyzetének rendezését szolgálta. Hosszú egyeztetéseket követően a ’90-es évek végére a történelmi egyházak úgynevezett örökjáradék megállapodást írtak alá a magyar állammal, amely a természetben nem visszaadott, illetve pénzben nem kártalanított ingatlanokkal kapcsolatos igényeket éves járadékká alakította.

Ennek értelmében az ingatlanok aktuális értékének 5 százalékát éves járadék formájában kapják az egyházak hitéleti és értékmegőrző, értékteremtő közcélú tevékenységeik fenntartásának céljából. A magyar kormány és a három történelmi zsidó egyház képviseletében akkor eljáró Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége között 1998. október 1-jén megállapodás jött létre az örökjáradék tárgyában, amelyben a járadék alap összértékét, 13.511 milliárd forintot, járadékforrássá alakították.

A MAOIH úgy véli, a járadék belső felosztásának igazságtalansága a kezdetektől fogva nyilvánvaló volt, és a probléma megoldása a statusquo irányzat újraalakulásával (EMIH) és az orthodox hitközség 2018-as, Mazsihiszből történő kiválásával halaszthatatlanná vált.

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on tumblr
Tumblr
Share on email
Email
Share on whatsapp
WhatsApp