Egyedülálló múzeum őrzi a hegyi zsidók történetét

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

Az évszázadokkal ezelőtt Perzsiából a Kaukázusba érkező zsidók történetét és kultúráját mutatja be a múzeum, amely egy olyan városban található, amelyet többségében a mai napig zsidók lakják.

Az Euronews kulturális rovata készített egy rövid beszámolót az Azerbajdzsán északi részén található Qirmizi nevű kisvárosról, amely lakossága szinte kizárólag zsidókból áll. A Qubai járásban található település a New York állambeli Palm Tree-n kívül az egyetlen olyan Izraelen kívüli város, ahol többségében zsidók élnek. A városkát az oroszországi zsidók csak Kis Jeruzsálem néven emlegették.

Qirmizit 1742-ben alapították és kaukázusi vagyis hegyi zsidók települtek le itt a Qubai kán engedélyével. A várost oroszul kezdetben Jevreiszkaja Szloboda (Zsidó Település) néven emlegették, majd a szovjet időkben ezt Krasznaja Szlobodára (Vörös Településre) változtatták. A szovjetek nem csak a város nevét, de a jelképének számító hatkupolás zsinagóga funkcióját is megváltoztatták, és egy szőnyegszövő gyárat telepítettek az épületbe.

Az épületet azóta felújították és ismét zsinagógaként működik, mint ahogy az a Qirmiziben tavaly megnyílt múzeumról szóló riportból kiderül. A múzeumban dokumentumok és használati tárgyak segítségével mutatják be a hegyi zsidók történetét, kultúráját és jelenét. A múzeum igazgatója szerint „mindez a zsidó és az azeri nép közötti párbeszédet és kölcsönös tiszteletet bizonyítja”.

Hogyan hekkelték meg a hegyi zsidók a náci fajelméletet? – Kibic Magazin

Miután a nácik elfoglalták a Kaukázus északi részét, az ott élő hegyi zsidók élete is veszélybe került. Egy ügyes trükkel azonban sikerült több ezer ember életét megmenteni. A német csapatok 1942 júliusában megkezdték a Kaukázus északi részének elfoglalását. Annak ellenére, hogy a megszállás csak néhány hónapig tartott a régióban élő zsidóság így is komoly veszteségeket szenvedett.

Ami a város jelenét illeti: jelenleg nagyjából három és fél ezren lakják, bár a Szovjetunió összeomlásának környékén még 18 ezer körül volt a lakosság száma. A népességcsökkenés az Izraelbe való kivándorlás (alija) és a gazdasági nehézségek miatti elvándorlás számlájára írható.

Az Euronews riportja szerint a közösségnek ma két működő zsinagógája van, valamint egy jesiva is működik a városban, ahol a fiatalok a Tóráról, valamint a hegyi zsidó szokásokról tanulnak. A helyi zsinagógákba sok fiatal jár és több tucatnyian iratkoznak be a jesivába is.

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on tumblr
Tumblr
Share on email
Email
Share on whatsapp
WhatsApp