Talán már az idén láthatóvá válhatnak annak a középkori zsidó imaháznak a maradványai, amely a saját korában Európa legnagyobb zsinagógája volt.
A budavári nagyzsinagógát Buda 1686-os visszafoglalása idején gyújtották fel az ostromló keresztény erők az oda menekülő zsidókkal együtt. Az azóta a föld alá került zsinagógát 1965-ben egyszer már feltárták ugyan, de megint betemették, és egy betonfödémet helyeztek az ásatási gödör fölé. Pedig Scheiber Sándor főrabbi amerikai szervezetektől tudott volna elengedő összeget biztosítani a munkák folytatásához.
A Budavári Önkormányzat lapja, a Várnegyed most hosszabb cikkben számolt be a zsinagóga helyzetéről, amit a 24.hu szemlézett. A lapnak nyilatkozott Kirschner Péter, a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület (Mazsike) elnöke, aki elmondta, hogy a kerület előző vezetése nem igazán lelkesedett a zsinagóga feltárásának ötletéért. A legutóbbi választásokat követően viszont az önkormányzat nyitottnak mutatkozik arra, hogy elinduljon a projekt.
Egy 2019-es hanuka ünnepségen az új polgármester, V. Naszályi Márta bejelentette, hogy támogatja a zsinagóga feltárását. Az ásatási szakaszt az önkormányzat a saját keretéből fogja elvégeztetni a Budapesti Történeti Múzeum felügyeletével. A terület végleges képét kialakító munkálatokhoz azonban már adományokra és pályázati pénzek bevonására is szükség lesz. A projektet a Magyar Turisztikai Ügynökség is támogatja.
A feltárás teveiről, illetve arról, hogy miként lesz majd látható a közönség számára a zsinagóga, Bánszky Szabolcs beszélt a lapnak. Az építész szerint a teljes helyreállítás nem jöhet szóba, az eredeti épület megmaradt részei azonban betekintésszerűen bemutathatók lehetnek. Az sem kizárt, hogy egy kiszolgáló funkciókkal rendelkező, felszín alatti látogatóközpontból az érdeklődők a muzeális kiállítótérbe jutnak, amely maga a zsinagóga.
Bánszky a föld alatt található romokkal kapcsolatban elmondta, hogy az 1964-ben feltárt maradványok viszonylag jó állapotban maradtak meg, a boltívek jó eséllyel rekonstruálhatók, a tűz pedig csak a faszerkezetes tetőszerkezetet pusztította el.
Tavaly novemberben már megkezdték a zsinagóga maradványainak állapotfelmérését. A tervek szerint ez év első negyedévében megszületik a megvalósíthatósági tanulmány, így rövidesen elindulhat az építési engedélyeztetési folyamat, és kezdetét veheti az ásatási szakasz. Ezután jöhet a terület végleges képét meghatározó tervezési munka, aminek során az is el fog dőlni, hogy milyen formában lennének elérhetők a romok. A tervezők a környéken élők igényeit is figyelembe veszik majd, illetve arra is ügyelni fognak, hogy a feltárás miatt ne kelljen fákat kivágni a környéken.
-
Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!
