Újabb szintre emelkedett a lengyelek a holokausztban betöltött szerepéről szóló vita

Bocsánatkérésre kötelezett történészek és rendőrség által gyanúsított újságírónő esetei keltettek aggodalmat zsidó szervezetek és holokauszt-kutatók körében.

„Ha az ügyészség vizsgálatot indítana Markusz szavai miatt, akkor annak magába kell foglalnia e nyilatkozat összes aláíróját is”

– olvasható abban a közleményben, amelyben Michael Schudrich lengyelországi főrabbi és több lengyel zsidó szervezet vezetője elítéli annak a lengyel újságírónőnek a rendőrségi kihallgatását, aki cikkében arról írt, hogy voltak lengyelek, akik részt vállaltak náci bűnökben.

Katarzyna Markuszt a múlt héten hallgatta ki a rendőrség Varsóban azzal gyanúsítva az újságírót, hogy megsértette a lengyel alkotmány 133. törvénycikkét, amely kimondja: három év börtönnel büntethető az a személy, aki nyilvánosan megsérti a lengyel nemzetet vagy a Lengyel Köztársaságot. Mindezt azért, mert valaki feljelentette egy tavaly októberi cikke miatt, amiben Markusz többek között azt írta:

„Megérjük-e azt a napot, amikor a lengyel hatóságok is elismerik, hogy a zsidókkal szembeni ellenségeskedés elterjedt volt a lengyelek körében, és hogy a lengyel bűnrészesség a holokausztban történelmi tény?”

Az újságírónő még arra is kitért, hogy a lengyelek által a zsidóknak nyújtott segítség a háborúban és azt követően csak kitaláció, amit a politikusok sulykoltak a lengyelekbe az évek során. Markusz a rendőrségnek azt vallotta, hogy írásával nem állt szándékában megsérteni a lengyel népet. Az izraeli Haaretz-nek adott interjúban pedig elmondta, hogy csak azt a tényt írta le, hogy a holokauszt idején voltak lengyelek, akik feladták a németeknek zsidó szomszédaikat vagy megölték őket. Szerinte ez tény, és nem érti, hogyan lehet tények közlésével bárkit is megsérteni.

A lengyel főrabbi és a zsidó szervezetek vezetői által kiadott közleményben Markusz esetén kívül arra az ítéletre is kitérnek, amelyben kedden két történészt kötelezett bocsánatkérésre egy varsói bíróság. Barbara Engelkinget, a Lengyel Holokausztkutató Központ és Jan Grabowskit, az Ottawai Egyetem professzorát azért perelte be egy lengyel nő, mert a 2018-ban kiadott, Továbbra is tart az éjszaka című könyvükben a németekkel folytatott együttműködéssel, a zsidók üldözésében való részvétellel vádolták meg nagybátyját, Edward Malinowskit, aki Lengyelország német megszállása idején egy kelet-lengyelországi falu polgármestere volt.

A bíróság szerint a két történész megsértette Malinowski becsületét azzal, hogy pontatlan információkat közöltek róla az 1600 oldalas könyvben. Az ítélet ugyan elutasította, hogy a történészek megfizessék a felperes által követelt 100 ezer zloty (mintegy 8 millió forint) összegű kártérítést, viszont arra kötelezte őket, hogy írjanak egy bocsánatkérő levelet Malinowski unokahúgának, valamint tegyenek közzé egy nyilatkozatot a Holokausztkutató Központ honlapján, illetve javítsák ki a szóban forgó részt a későbbi kiadásokban. A két professzor azt tervezi, hogy fellebbez az ítélet ellen.

Az ügyben lefojtatott bírósági eljárást több történész és zsidó szervezet a szabad akadémiai kutatás elleni támadásnak minősítette. A Zsidó Világkongresszus megdöbbentőnek nevezte az ítéletet, míg a holokausztkutatások kiemelkedő finanszírozójának számító két szervezet, a Claims Conference és a Zsidó Kárpótlások Világszervezete (WJRO) tiltakozását fejezte a bíróság döntése kapcsán. A párizsi központú Soa Emlékalapítvány szerint pedig az egész ügy nem más, mint a kutatások szempontjából kártékony boszorkányüldözés. Az eljárást a jeruzsálemi Jad Vasem is elítélte.

A tanulmánykötet egy rövid fejezetében a két történész arról írt, hogy Malinowski ugyan segített egy zsidó nőnek megmenekülni azzal, hogy nem-zsidónak mondta őt, ugyanakkor a megmenekült nő vallomása alapján a polgármester részt vállalhatott 22 helyi zsidó német katonák általi lemészárlásában. Malinowski unokahúga viszont azt állította a bíróságon, hogy a nagybátyja, akit 1950-ben felmentettek a kollaboráció vádja alól, tulajdonképpen zsidókat mentett, és a történészek könyve mulasztásokat és módszertani hibákat tartalmaz.

A 81 éves felperest egyébként az a lengyel kormánnyal feltűnően jó kapcsolatokat ápoló Lengyel Rágalmazásellenes Liga támogatta, amelynek célja „Lengyelország jó hírének megvédése”, és amelyik korábban bőséges állami támogatásokban is részesült. A nacionalista szervezet azzal vádolja a történészeket, hogy megsértették egy „lengyel hős jó hírnevét”, valamint „az összes lengyel méltóságát és büszkeségét”.

A lengyel kormány ugyanakkor kijelentette, hogy semmi köze az eljáráshoz, mivel egy polgári esetről van szó, ami nem kapcsolható össze a szólás szabadságával. A jobboldali populista Jog és Igazságosság (PiS) párt által vezetett kormány a közelmúltban sok kritikát kapott amiatt a 2018-as törvény miatt, amely megtiltotta, hogy bárki megemlítse a lengyel nemzet vagy állam felelősségét a náci Németország által lengyel földön elkövetett bűncselekmények kapcsán.

„Az állam nem állhat egy történelmi vita egyik oldalán, és különösen nem támogathatja a történelmi valótlanságokat vagy gyűlöletet: elítéljük azokat a kísérleteket, amelyek áldozata a történelmi igazság keresése”

– írják a kormány által hozott törvény és a fenti események összefüggésében a lengyel főrabbi és más zsidó vezetők.

Hat millió lengyel, köztük három millió zsidó halt meg 1939 és 1945 között az ország náci megszállása idején. A katolikus lengyelek hozzáállása zsidó szomszédaikhoz nagyon változó volt abban az időben, ami kiterjedt a hatalmas bátorság felmutatásától kezdve a közönyig és a kegyetlenségig, ideértve a németekkel való együttműködést a zsidók üldözésében és meggyilkolásában.

Több mint 7000 lengyel – a világon a legtöbben egy nemzetből – kapta meg Izraeltől a Világ Igaza kitüntetést, mert életüket kockáztatva mentették zsidó honfitársaikat. A II. világháború idején mintegy 40-100 ezer zsidó életét mentették meg Lengyelországban. A mostani per egyik szereplője, Jan Grabowski egy korábbi tanulmánya szerint azonban ennek a többszöröse volt azoknak a zsidóknak a száma, akiknek haláláért lengyeleket lehet felelőssé tenni. (Guardian, Times of Israel, Haaretz, MTI)