Rabbija még egy ideig biztosan nem lesz, de lassan élettel telik meg a kővágóörsi zsinagóga

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

A kővágóörsi zsinagógát tulajdonló alapítvány célja egy olyan szakrális helyszínt létrehozni, amely egyben vallási és kulturális térként is működne a jövőben.

Kővágóörsön valamikor az 1820-as évek elején épülhetett meg a zsinagóga, amely a 19. század végén már egyszer átesett egy nagyobb felújításon. A rossz állapota miatt most az akkorinál jóval komolyabb megújulásra lesz szüksége az épületnek, amelyet 1985-ben nyilvánítottak műemlékké. A zsinagóga eddigi tulajdonosai nem foglalkoztak az egyre romosabbá váló épület állagával és a hatóságok sem tudták kötelezni őket a helyreállításra.

A kővágóörsi zsinagóga (Fotó: Káli-medence Zsinagógája Alapítvány)

A romos zsinagógát korábban már sokan – például a szomszédban lakó Cseh Tamás is – próbálták megmenteni a pusztulástól. Végül 2019 novemberében egy négyfős társaságnak sikerült megvásárolnia az épületet, így biztosítva annak megmaradását. A vásárlást követően a zsinagógát az általuk létrehozott Káli-medence Zsinagógája Alapítványnak adományozták.

Az alapítvány részéről Jusztin Ádám arról tájékoztatta a Kibicet, hogy a vásárlás elsődleges célja az volt, hogy a 200 éves zsinagóga ne legyen olyan tulajdonban, amely bizonytalanná tenné az épület megmaradását. Miután ez az első számú cél teljesült, az alapítvány létrehozói a zsinagóga felújítása felé kezdtek lépéseket tenni. Sajnálatos módon azonban a koronavírus-járvány közbeszólt, és lassította ezt a folyamatot.

Felújíthatják a régi kővágóörsi zsinagógát – Kibic Magazin

A Balatonfelvidéken található Kővágóörsön álló zsinagógát egy alapítvány vásárolta nem tavaly. A tulajdonosok magyar zsidók, akik szeretnék, ha zsinagógaként és kulturális központként is működne majd az épület a felújítás után. A Káli-medence Zsinagógája Alapítvány múlt év októberében vette meg az épületet egy kanadai üzletembertől, akinek 2013 óta volt a tulajdonában.

A zsinagóga megújulásának érdekében tárgyalásokat folytatnak és lobbizni próbálnak mind Veszprém megyében, mind zsidó közösségi vonalon. Jelenleg arra volt elég forrásuk, hogy felméréseket végeztessenek az épületen. A zsinagóga állapotával kapcsolatosan készült már statikai, műemlékvédelmi, építészeti és geodéziai felmérés. Amikor majd ezek eredményei alapján elkészülnek a szakvélemények, akkor lehet megmondani, hogy egyáltalán megmenthető-e még a zsinagóga, és ha igen, mikor lehet elkezdeni felújítási munkálatokat és ezeknek milyen költségei lesznek.

Reményeik szerint még ebben az évben eldől, hogy mikor és mennyiért lehet a romos zsinagógát rendbe tenni. Jusztin Ádám szerint előreláthatóan több száz millió forintba fog kerülni a műemlék épület felújítása. Saját forrásból egy ilyen felújítás csak nagyon lassan, apránként haladhatna előre, ezért az alapítvány arra törekszik, hogy valamilyen projektbe – legyen az állami vagy akár más alapítványi projekt – be tudjon valamilyen módon csatlakozni.

A kővágóörsi zsinagóga 1983-ban, az épület ekkor a Révfülöpi Nagyközségi Közös Tanács tulajdonában volt (Fotó: Fortepan / Gazda Anikó)

Bár a napokban a Neokohn egyik írását Verő Tamás lesz Kővágóörs új rabbija? címmel jelentette meg, erről egyelőre nincs szó. A főrabbi megkeresésünkre közölte, hogy nem kapott felkérést ilyen feladatra, és csak azután tudná megmondani, hogy elvállalná-e, ha megismerné a részleteket. Verő Tamás a budai Frankel Leó utcai zsinagóga rabbija, és egyben a veszprémi körzetben is ellát rabbinikus feladatokat már több mint 20 éve.

Jusztin Ádám ezzel kapcsolatban elmondta, hogy valóban nem keresték meg Verő Tamást, akit ismernek és örülnének, ha egyszer valóban ő lehetne Kővágóörsön is a rabbi, de egyelőre ez még a várhatóan több évig tartó felújítás miatt nem egy aktuális kérdés. A zsinagógában forgató Bennem Élő Eredet stábjával történt beszélgetés során is csupán a veszprémi rabbisága miatt merült fel a főrabbi neve, mivel Kővágóörs is a megyében található.

Ha rabbi még évekig nem is lesz Kővágóörsön, az alapítvány lassan azért elkezdte élettel megtölteni a zsinagógát. Tavaly már sikerült megtisztítani az épületet a köré nőtt növényzettől, illetve a belső térben kitakarítottak és elhordták onnan a törmeléket és a szemetet. Hanukakor pedig több mint 70 év után ismét gyertyákat gyújtottak a zsinagógában.

Korábban mér terveztek különböző programok is helyszínen, azonban a járványhelyzet miatt ezeket nem lehetett megvalósítani. Az eddigi események, megemlékezések csak online formában történhettek meg. Jelenleg egy kültéri kiállítás látható az épületnél, amely installációk segítségével próbálja a kővágóörsi zsinagóga és a helyi zsidóság történetét bemutatni. Ezt a kiállítást szeretnék tavasszal bővíteni, illetve arra törekszenek, hogy a zsinagógát kívülről az udvarról, de akár még kontrolláltan belülről is meg lehessen tekinteni.

Amennyiben a járványügyi korlátozások engedni fogják, kulturális programokat, koncerteket és előadásokat is rendeznének a helyszínen egészen addig, amíg el nem kezdődnek a felújítási munkálatok. Ezzel azt szeretnék elérni, hogy még a zsinagóga megújulása előtt minél többen megismerhessék Kővágóörs, illetve a Káli-medence zsidóságának történetét. A tervek között szerepel még, hogy a falu zsidó temetője is az alapítvány kezelésébe kerülhessen. A felújítást követően pedig először szezonálisan, később akár állandó jelleggel vallási és kulturális élet költözne a zsinagógába.

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on tumblr
Tumblr
Share on email
Email
Share on whatsapp
WhatsApp