Rothauser Teréz a berlini Operaház ünnepelt sztárja volt. Göring azt ígérte neki, hogy nem fog bántódása esni, mégis a theresienstadti gettóban ért véget az élete 79 évesen.
Rothauser Teréz egy budapesti zsidó családban született 1865-ben. Édesapja kereskedő volt, aki mindhárom gyermekét a művészi pálya felé orientálta. Rothauser Teréz 1886-ban adta az első koncertjét Budapesten, és még ugyanebben az évben fellépett Bécsben és Berlinben is. Ezután két évig a lipcsei opera művésze volt. Ezután költözött Berlinbe, ahol a birodalmi Operház énekesnője lett.
A nevét Therese-re németesítette, és hamar népszerű énekesnő vált belőle a közönség körében. Többek között Richard Strauss is elismerte a tehetségét, II. Vilmos császár pedig egyenesen azt mondta neki 1892-ben, hogy nála jobban senki sem játssza Carmen szerepét, írja az Izraeli Nemzeti Könyvtár egy blogbejegyzésben.
Öt évvel később a császár személyesen adott neki egy gyémántokkal kirakott zafír brosst Vilmos monogramjával.
Rothauser Teréz 1914-ben vonult vissza a színpadról, de ezután is Berlinben maradt, ahol magánórákat adott.
Operaénekesi karrierje során többször látogatott haza Budapestre, és mindig ünneplő tömeg előtt lépett fel. Habár a munkássága jelentős része Németországhoz kötötte, a magyar lapok sokat cikkeztek róla, és Magyarországról elszármazott büszkeségként hivatkoztak rá.
1933 után egyre nehezebbé vált az élete, de továbbra is Berlinben maradt. A testvére, Eduard, aki híres színész volt szintén Berlinben, Spanyolországba emigrált a feleségével.
Teréznek azonban nem volt elég pénze ahhoz, hogy kövesse őt. Mielőtt Theresienstadtba deporálták, írt egy levelet Hermann Göringnek, amelyben arra kérte, mentse meg őt azzal, hogy hozzáadja a „védett zsidók nevét tartalmazó listához. Göring válaszában megnyugtatta, hogy az ő korában lévő személynek nem kell tartania semmitől.
Rothauser Terézt 1943-ban gyilkolták meg Theresienstadtban, 79 évesen. A következő évben 80 éves nővérét, Katalint ölték meg ugyanitt.
Emléküket a berlini Konstanzer Strasse 11-ben lévő otthonuk előtt elhelyezett botlatókő őrzi.
-
Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!
