A zsidóság 1700 éves jelenlétét ünneplik idén Németországban

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

Emlékévet szentelnek Németországban annak, hogy a zsidók már a negyedik századtól jelen voltak az ország területén. Az ünnepi sorozat szervezője abban reménykedik, hogy az esemény fontos párbeszédeknek lehet az ösztönzője.

A Római Birodalom Germania Inferior elnevezésű provinciájának Colonia (mai nevén Köln) városában egy leromlott állapotú hidat szeretettek volna helyrehozni. A felújítási munkálatokhoz a városnak nem volt elég anyagi forrása, egy Izsák nevű zsidó azonban felajánlotta segítségét a projekt megvalósításához. Ehhez viszont Izsáknak a városi tanács tagjának kellett volna lennie, ezért Colonia kérvényt nyújtott be Konstantin császárhoz.

Hanukia a Brandenburgi kapu előtt Berlinben

A kérvényre válaszolva Nagy Konstantin 321-ben egy rendeletet adott ki, amelyben engedélyezte zsidók kinevezését a városi tanácsokba. Ez a rendelet lett az első írásos bizonyítéka annak, hogy már 1700 évvel ezelőtt éltek zsidók Európa az Alpoktól északra fekvő részein.

Németországban idén ennek a jelenlétnek a megünneplésére készülnek, erről számolt be a napokban a Deutsche Welle. A 321-2021: 1700 év zsidó élet Németországban elnevezésű szervezet igazgatója, és az ünnepi eseménysorozat társszervezője, a magyar zsidó gyökerekkel rendelkező Andrei Kovacs a lapnak elmondta, fontosnak találja, hogy a zsidóság láthatóvá váljon Németországban, különösképpen az antiszemitizmus utóbbi időben tapasztalt erősödésének időszakában.

A 46 éves zenész és vállalkozó Kovacs Erdélyből származik, nagyszülei a budapesti gettó és a bergen-belseni koncentrációs tábor túlélői. Úgy véli, annak ellenére, hogy az antiszemitizmus valószínűleg 1700 évnél és régebbi jelenség, ők mégis azt szeretnék bemutatni, hogy a zsidók milyen mértékben járultak hozzá a társadalomhoz ezen évek alatt.

Az egy éven át tartó ünnepi sorozat eredetileg idén februárban venné kezdetét, a koronavírus-járvány azonban ezt a tervet némileg keresztülhúzta. A nyitó eseményt például, amely Frank-Walter Steinmeier német elnök részvételével zajlott volna, már le kellett mondani.

Az események között szerepel egy vándorkiállítás, amely Kölnben és Észak-Rajna-Vesztfália más városaiban, illetve Berlinben olyan témák körül szerveződik, amelyek Konstantin császár rendeletéből kiindulva kézzelfoghatóvá teszik a németországi zsidóság mindennapi és szellemi történetét.

„A stratégiánk az, hogy új megközelítést alkalmazzunk. Szeretnénk a lehető legszélesebb társadalmi rétegeket megszólítani, és könnyű hozzáférést biztosítania zsidó kultúrához”

– mondta Andrei Kovacs a DW-nek.

Az országos ünnepségen többek között szerepelni fog egy bábelőadás, amely játékosan magyarázza el a zsidó ünnepeket, egy Valóságos Izrael elnevezésű tánc- és előadó fesztivál, kóser ételkóstolók, illetve egy Zsidó Kulturális Nyár nevű esemény. A járvány miatti lezárások esetére a szervezők online alternatívákkal is készültek.

Andrei Kovacs (balról), Stefanie Haaks, a Kölni Közlekedési Vállalat (KVB) elnöke, Henriette Reker Köln polgármestere és Felix Schotland a kölni zsinagóga közösségének vezetőségi tagja az emlékévet népszerűsítő villamos előtt

Az események megpróbálnak nem kizárólag a múltra fókuszálni, éppen ezért a zsidók üldöztetése a holokauszt idején kevesebb hangsúlyt fog kapni az emlékév alatt. Kovacs szerint megpróbálják a pozitívumokkal ellensúlyozni a gyakran nehéz és tragikus múltat.

Kovacs a Sukkot XXL elnevezésű projektet hozta példának, amelyben megkísérlik a sátoros ünnepet egyszerű módon bemutatni. Ennek keretében építenek egy hagyományos szukkoti sátrat (szukkát), ahol az emberek összejöhetnek enni, inni, beszélgetni, vitatkozni. Ennek a kulturális tapasztalatszerzésnek a célja, hogy ellensúlyozza a felmerülő esetleges előítéleteket.

Persze az antiszemitizmus problémája sem fog kimaradni a programból. A kölni dómban például egy új műalkotás készül a zsidók és keresztények jelenlegi kapcsolatának ábrázolására. Ezen kívül a kölni egyházmegye azzal járul hozzá az emlékévhez, hogy a dóm antiszemita szobrainak sorsával foglalkozik majd.

A középkori antiszemita ábrázolások a németországi templomokban már egy ideje viták tárgyát képezik. Yechiel Brukner kölni rabbi szerint az lenne a legmegfelelőbb megoldás, ha végleg eltüntetné azokat az egyház. Eddig azonban még egyszer sem történt hasonló. Bajorországban pont nemrég állapodtak meg arról a templomokat fenntartó keresztény egyházak és a helyi zsidó közösségek, hogy maradhatnak az antiszemita ábrázolások, viszont jól láthatóan magyarázatot kell fűzni hozzájuk.

https://akibic.hu/2020/12/10/maradnak-a-kozepkori-antiszemita-alkotasok-a-bajororszagi-templomokban/

Kovacs szerint az antiszemita templomi ábrázolásokról szóló vita elősegítheti a mélyen gyökerező előítéletek napvilágra kerülését. Abban reménykedik, hogy az emlékévben az ilyen nyílt sebeket is lesz mód láthatóvá tenni, és ösztönözni tudják az erről szóló fontos párbeszédet.

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on tumblr
Tumblr
Share on email
Email
Share on whatsapp
WhatsApp