A zsidóság 1700 éves jelenlétét ünneplik idén Németországban

Emlékévet szentelnek Németországban annak, hogy a zsidók már a negyedik századtól jelen voltak az ország területén. Az ünnepi sorozat szervezője abban reménykedik, hogy az esemény fontos párbeszédeknek lehet az ösztönzője.

A Római Birodalom Germania Inferior elnevezésű provinciájának Colonia (mai nevén Köln) városában egy leromlott állapotú hidat szeretettek volna helyrehozni. A felújítási munkálatokhoz a városnak nem volt elég anyagi forrása, egy Izsák nevű zsidó azonban felajánlotta segítségét a projekt megvalósításához. Ehhez viszont Izsáknak a városi tanács tagjának kellett volna lennie, ezért Colonia kérvényt nyújtott be Konstantin császárhoz.

Hanukia a Brandenburgi kapu előtt Berlinben

A kérvényre válaszolva Nagy Konstantin 321-ben egy rendeletet adott ki, amelyben engedélyezte zsidók kinevezését a városi tanácsokba. Ez a rendelet lett az első írásos bizonyítéka annak, hogy már 1700 évvel ezelőtt éltek zsidók Európa az Alpoktól északra fekvő részein.

Németországban idén ennek a jelenlétnek a megünneplésére készülnek, erről számolt be a napokban a Deutsche Welle. A 321-2021: 1700 év zsidó élet Németországban elnevezésű szervezet igazgatója, és az ünnepi eseménysorozat társszervezője, a magyar zsidó gyökerekkel rendelkező Andrei Kovacs a lapnak elmondta, fontosnak találja, hogy a zsidóság láthatóvá váljon Németországban, különösképpen az antiszemitizmus utóbbi időben tapasztalt erősödésének időszakában.

A 46 éves zenész és vállalkozó Kovacs Erdélyből származik, nagyszülei a budapesti gettó és a bergen-belseni koncentrációs tábor túlélői. Úgy véli, annak ellenére, hogy az antiszemitizmus valószínűleg 1700 évnél és régebbi jelenség, ők mégis azt szeretnék bemutatni, hogy a zsidók milyen mértékben járultak hozzá a társadalomhoz ezen évek alatt.

Az egy éven át tartó ünnepi sorozat eredetileg idén februárban venné kezdetét, a koronavírus-járvány azonban ezt a tervet némileg keresztülhúzta. A nyitó eseményt például, amely Frank-Walter Steinmeier német elnök részvételével zajlott volna, már le kellett mondani.

Az események között szerepel egy vándorkiállítás, amely Kölnben és Észak-Rajna-Vesztfália más városaiban, illetve Berlinben olyan témák körül szerveződik, amelyek Konstantin császár rendeletéből kiindulva kézzelfoghatóvá teszik a németországi zsidóság mindennapi és szellemi történetét.

„A stratégiánk az, hogy új megközelítést alkalmazzunk. Szeretnénk a lehető legszélesebb társadalmi rétegeket megszólítani, és könnyű hozzáférést biztosítania zsidó kultúrához”

– mondta Andrei Kovacs a DW-nek.

Az országos ünnepségen többek között szerepelni fog egy bábelőadás, amely játékosan magyarázza el a zsidó ünnepeket, egy Valóságos Izrael elnevezésű tánc- és előadó fesztivál, kóser ételkóstolók, illetve egy Zsidó Kulturális Nyár nevű esemény. A járvány miatti lezárások esetére a szervezők online alternatívákkal is készültek.

Andrei Kovacs (balról), Stefanie Haaks, a Kölni Közlekedési Vállalat (KVB) elnöke, Henriette Reker Köln polgármestere és Felix Schotland a kölni zsinagóga közösségének vezetőségi tagja az emlékévet népszerűsítő villamos előtt

Az események megpróbálnak nem kizárólag a múltra fókuszálni, éppen ezért a zsidók üldöztetése a holokauszt idején kevesebb hangsúlyt fog kapni az emlékév alatt. Kovacs szerint megpróbálják a pozitívumokkal ellensúlyozni a gyakran nehéz és tragikus múltat.

Kovacs a Sukkot XXL elnevezésű projektet hozta példának, amelyben megkísérlik a sátoros ünnepet egyszerű módon bemutatni. Ennek keretében építenek egy hagyományos szukkoti sátrat (szukkát), ahol az emberek összejöhetnek enni, inni, beszélgetni, vitatkozni. Ennek a kulturális tapasztalatszerzésnek a célja, hogy ellensúlyozza a felmerülő esetleges előítéleteket.

Persze az antiszemitizmus problémája sem fog kimaradni a programból. A kölni dómban például egy új műalkotás készül a zsidók és keresztények jelenlegi kapcsolatának ábrázolására. Ezen kívül a kölni egyházmegye azzal járul hozzá az emlékévhez, hogy a dóm antiszemita szobrainak sorsával foglalkozik majd.

A középkori antiszemita ábrázolások a németországi templomokban már egy ideje viták tárgyát képezik. Yechiel Brukner kölni rabbi szerint az lenne a legmegfelelőbb megoldás, ha végleg eltüntetné azokat az egyház. Eddig azonban még egyszer sem történt hasonló. Bajorországban pont nemrég állapodtak meg arról a templomokat fenntartó keresztény egyházak és a helyi zsidó közösségek, hogy maradhatnak az antiszemita ábrázolások, viszont jól láthatóan magyarázatot kell fűzni hozzájuk.

https://akibic.hu/2020/12/10/maradnak-a-kozepkori-antiszemita-alkotasok-a-bajororszagi-templomokban/

Kovacs szerint az antiszemita templomi ábrázolásokról szóló vita elősegítheti a mélyen gyökerező előítéletek napvilágra kerülését. Abban reménykedik, hogy az emlékévben az ilyen nyílt sebeket is lesz mód láthatóvá tenni, és ösztönözni tudják az erről szóló fontos párbeszédet.

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on tumblr
Tumblr
Share on email
Email
Share on whatsapp
WhatsApp