Haszid lányok, akik megreformálták a zsidó oktatást az 1800-as évek Osztrák-Magyar Monarchiájában

Több száz, Nyugat-Galíciában élő fiatal zsidó lány menekült el ortodox családjától egy krakkói kolostorba az 1800-as évek végétől az első világháború kitöréséig, ahol végül többen kikeresztelkedtek egy szabadabb élet reményében.

Van egy híres közmondás, amely szerint a „jó kislányok ritkán csinálnak forradalmat”. Ezt támasztja alá Rachel Manekin történész új könyve is, amelynek „A lányok lázadása, a Habsburg Galíciában élő zsidó nők menekülése” a címe.

A könyv azokról az ultraortodox lányokról szól, akik egy jobb élet és egy jobb oktatás reményében menekültek el egy keresztény konventbe. A fiatal lányok nem azért hagyták el az otthonukat, mert reménytelenül szerelmesek lettek vagy utálták a szüleiket, vagy esetleg nem érezték már magukat zsidóknak. Távozásuk valódi oka az volt, hogy olyan helyet akartak találni maguknak, ahol nagyobb teret kaphatnak a saját elképzeléseik, véleményük, és legfőképp, ahol jobb oktatásban részesülhetnek, írja a The Times of Israel.

A krakkói kolostor

Az ortodox zsidó fiúkat hagyományosan héderbe járatta a családjuk, vagyis olyan hagyományőrző iskolába, ahol csak zsidó tantárgyakat oktattak nekik. Ezzel szemben az akkoriban bevezetett új osztrák-magyar törvények szerint az ortodox zsidó lányoknak lengyel általános iskolába kellett járniuk.

„Az iskolába járás hatására felfedezték intellektuális képességeiket, és a teljesítményükért elismerést kaptak. Ez új élmény volt a számukra, amelyet a szüleik nem értettek, mert ők mindezt nem tapasztalhatták meg a saját fiatalságuk idején”, mondja a történész. Ráadásul a lányok számára választott férfiak sem értékelték ezt az újfajta tudást. A lányok így eltávolodtak családjaiktól, és nem volt közös az érdeklődési körük a vőlegényekkel sem.

Ez a helyzet vezetett el oda, hogy az ortodox közösség létrehozta az első lányoknak szóló zsidó iskolát a régióban. Az iskolát Sara Schenirer alapította 1917-ben, és ez világszerte elindította az ortodox zsidó általános és középiskolák oktatási mozgalmát, amely Bais Yaakov néven vált ismertté.

Az egyetlen ismert kép Sara Schenirerről

Manekin zsidó tudományt tanít a Maryland Egyetemen, elmondása szerint a könyv témája közel áll a saját életében megélt problémákhoz is. Ultra-ortodox családban nőtt fel Bnei Brakban, és egy Bais Yaakov iskolába járt annak idején. „Nem vagyok lázadó típus, de amikor a szüleim ki akartak házasítani egy olyan férfival, akit ők választottak nekem, akkor pontosan tudtam, én nem ilyen életet szeretnék magamnak”, mondta.

Ugyanakkor elismerte, hogy sok más lány szüleivel ellentétben az ő szülei nem erőltették a házasságot, és támogatták őt az elképzelései megvalósításában.

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

Facebook
Twitter
Tumblr
Email
WhatsApp