Egy néhány évvel ezelőtti DNS kutatás szerint a perzsa zsidók térítették a törököket a zsidó vallásra, és ebből a népcsoportból származik a mai zsidó populáció jelentős része.
Egy izgalmas kutatás szerint a legtöbb askenázi zsidó a törököktől származik. Legalábbis ezt mutatta ki egy néhány évvel ezelőtti vizsgálat, amelynek során a genetikát és a komputer modellezést hívták segítségül.
A projektet az izraeli születésű Dr. Eran Elhaik vezette, aki magát az askenázi szót is a törökből vezette le. Iskenaz, Eskenaz és Ashanaz ugyanis három török falu az ősi selyemút mentén, amely még ma is létezik.
A The Jewish News néhány évvel ezelőtti cikke szerint ez volt az egyik legnagyobb genom kutatás az askenázi zsidókkal kapcsolatban, és azt mutatta ki, hogy a mai populáció a görögök, az irániak és más népek leszármazottai, akik 2000 évvel ezelőtt elfoglalták Észak-Törökországot.
Elhaik kutatása azt mutatja be, hogy a helyieket a perzsa zsidók térítették át a zsidó vallásra. Ebben az időszakban ugyanis Perzsiában élt a világ legnagyobb zsidó közössége.
A kutató szerint az askenázi szó nagy valószínűséggel az ősi asszír és babiloni ashguza szóból ered, amely a vaskorban az eurázsiai sztyeppéken élő szkítákra utal.
Magyar – zsidó rokonság?
Érdekesség, hogy egyes magyar kutatók is próbálták bebizonyítani a szkíta-magyar rokonságot. 150 éve folyik arról vita, hogy a magyarok finnugoroktól vagy a szkítáktól származnak-e. Dr. Horváth Csaba Barnabás történész úgy próbálja feloldani a kérdést, hogy friss kutatásai szerint a finnugor népektől erednek a szkíták. A 24.hu írása szerint „a kelet-európai népesség keleti leágazásából, a továbbra is a finnugorok ugor ágának nyelveit beszélő, sztyeppére kitelepült népcsoportból nőtt ki a szkíta kultúra”.
Tehát lehetséges lenne akár az is, hogy a magyarok és a zsidók rokonságban állnának egymással?
Korábban születtek olyan elméletek, amelyek szerint a két nép rokona egymásnak, de ez a teória végül nem tett szert túl nagy népszerűségre.
A protestantizmus megjelenése idején komolyan felmerült a héber-magyar rokonság gondolata, amit ekkor a magyar nyelvnek a zsidó (héber) nyelvvel való hasonlóságra alapoztak. Ezt az elméletet főként néhány protestáns prédikátor hirdette szerte az országban. Geleji Katona István erdélyi református püspök még párhuzamos zsidó–magyar történelmet is írt. Ady Endre pedig cikket is írt a magyar és a zsidó történelem párhuzamáról Korribori címen, amelyben újra felmerül a zsidó-magyar rokonság gondolata.
A zsidó magyar rokonság később Kohn Sámuel rabbi nyomán került elő újra, aki felállította a kazár-magyar sógorság hipotézisét és ebből következtetve a zsidó-magyar rokonság-testvériség tézisét a milleniumi ünnepségek felhevült légkörében. Az askenázi zsidók és a szkíták kapcsolata alátámasztaná ezt a hipotézist.
Német vagy szláv eredet?
Az askenázi szó másik, jiddis eredetű elemzése szerint azonban ez a kifejezés nem az asszír és babiloniai, hanem a szláv nyelvből származik, amelyet a kutatók szerint az Európát Kínával 1200 évvel ezelőtt összekötő selyemúton utazó zsidó kereskedőkre használták.
Amikor aztán a Kazár Birodalom 1000 évvel ezelőtt szétesett, a zsidó vallásra áttért emberek Közép-Európába vándoroltak, és kapcsolatba kerültek a német ajkú lakossággal, és ekkor kapták a zsidó kereskedők az askenazi nevet.
Elhaik és kutatócsoportja a Sheffield Egyetemen végezték a vizsgálataikat, és az eredményeket a Genome Biologiy and Evolution nevű tudományos lapban tették közzé. Szerintük a munkájuk az 1000 éves jiddis nyelv eredetéről szóló régi vita megoldásához segít hozzá.
„Az uralkodó nézet szerint a jiddis német eredetű, egy másik elmélet szerint szláv gyökerei vannak erős iráni és egy kis török beütéssel”, mondták a kutató. „Az egyik fő nehézséget az jelentette a pontos meghatározásban, hogy nem tudtuk, földrajzilag honnan származnak az askenázi zsidók.”
Az elemzés szerint a görögökkel, a rómaiakkal, az irániakkal és a törökökkel mutatják a legnagyobb genetikai hasonlóságot az askenázi zsidók.
Kapcsolódó cikk:
-
Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!
