„A diaszpórában élő zsidók fizetik meg annak az árát, amit Izraelben teszünk”

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

Ami Ayalon, az izraeli titkosszolgálat igazgatója szerint Izraelben nincs demokrácia, mivel különböző jogrendszer van a zsidók és a palesztinok számára.
Izrael egyik legrangosabb katonai vezetője, Ami Ayalon vitatott kijelentést tett a 2020-as Limmud rendevényen, kérlelve Izraelt, hogy változtasson irányt. Szerinte ugyanis „a diaszpórában élő zsidók fizetik és szenvedik meg annak az árát, ami Izraelben történik”.

Ayalon, az izraeli haditengerészet egykori parancsnoka, a Kneszet volt tagja és az izraeli belbiztonsági szolgálat, a Sin Bét volt vezetője, Hannah Weisfelddel, az Egyesült Királyságban működő Yachad igazgatójával beszélgetett legújabb könyvéről, melynek címe „Baráti tűz: Hogyan vált Izrael önmaga legrosszabb ellenségévé.”

Ayalon a beszélgetés során elmondta, hogy az Izrael északi részén fekvő Máágán kibucban nőtt fel, Erdélyből kivándorolt szülők gyerekeként, írja a The Jewish Chronicle.

„Szüleim nem látták a kibucunk közelében élő palesztinokat. Azért jöttek, hogy felépítsék Izrael államát a betelepülés és a biztonság két ikeroszlopára”, mesélte. „20 évbe telt, mire rájöttem, hogy a betelepülés és a biztonság eszméje a legrosszabb ellenségünkké vált.”

Ayalon elismerte, hogy kommandósként és a haditengerészet parancsnokaként „sok embert megölt”, és arra képezték ki, hogy a palesztinokat ellenségeinek tekintse, „bár semmit sem tudott róluk.”

Ami Ayalon 1998-ban

Ayalont először Yichak Rabin miniszterelnök kérte fel arra, hogy legyen a titkosszolgálat vezetője, de ő ezt akkor visszautasította, és csak Rabin meggyilkolása után, Simon Peres kérésére fogadta el a posztot.

„Mindent tudnod kell az ellenségről. Tudnod kell a feleségéről, a gyermekeiről, és hogy hova járnak iskolába”, jelentette ki, aztán hozzátette, épp így vált számára az ellenség emberivé. „Megértettem az indítékait és az erőszakosságának az okát.”

Létezik egy „megközelítés, amely szerint Izrael akkor lesz biztonságban, ha a palesztinoknak is lesz reményük. Mert nem lehet elrettenteni az embereket [cselekedeteinkkel], ha nincs veszítenivalójuk.”

Ayalon mesélt Sari Nusseibeh palesztin vezetővel való kezdeti találkozásairól, akivel később közeli barátok lettek. Mindketten érdeklődtek a másik hátteréről és családjáról. Ayalon nem tudott családfát felrajzolni: „Mi nagyszülők nélküli generáció vagyunk” – mondta Nusseibehnek, mivel szülei családját meggyilkolták a holokauszt során.

Nusseibeh a maga részéről bemutatta, hogy családfája visszanyúlik a 7. századi Jeruzsálem idejéig, többek között ők őrizték a Szent Sír-templom kulcsait.

Ayalon ezt követően kezdte újragondolni helyzetét izraeliként, és azt, hogy miként lehet megőrizni államát demokráciának „a Függetlenségi Nyilatkozat szellemében.”

„Meg kell változtatnunk azt a narratívát, amely lehetővé tette számunkra Izrael államának létrehozását” – mondta Weisfeldnek.

“Az egyetlen életképes megoldás, ha megosztjuk a területet a palesztinokkal. A Nyugati Parton nem élünk demokráciában. Két különböző jogrendszerünk van, az egyik a zsidók számára, a másik a palesztinoknak; ez nem demokrácia, ezzel becsapjuk önmagunkat.”
Ez a téveszme „behatolt Izraelbe, és ha ez a narratívánk, Izrael nem lesz demokrácia.”

Majd a következő felhívást intézte annak a közel 400 embernek, akik Zoomon keresztül követték a beszélgetést: „Izrael a zsidó nép állama, és nekünk, izraelieknek nincs jogunk elpusztítani azt. Önöknek [a diaszpórában] kötelességük elmondani nekünk mindazt, amit látnak.”

A cikket Németh Zoltán fordította.

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on tumblr
Tumblr
Share on email
Email
Share on whatsapp
WhatsApp