76 éve lőtték a Dunába a hősies zsidómentő nővéreket

1944. december 27-én fegyveres nyilasok körülzárták a Bokréta utcai anyaházat, az ott lakókat és dolgozókat igazoltatták. A razzia közben megérkező Salkaházi Sárát, a ház vezetőjét, és helyettesét Bernovits Vilma hitoktatót négy elfogott személlyel együtt elvitték, és még aznap este a Szabadság híd lábánál meztelenre vetkőztetve a jeges Dunába lőtték.

Salkaházi Sára író, újságíró, jogvédő, tanár, szociális munkás a Slachta Margit által alapított és vezetett Szociális Testvérek Társaságának tagjaként vette fel a harcot a nácizmussal. Az 1923-ban alakult társaság célja az ősi szerzetesi értékeket modern formában képviselni és Szent Benedek regulájának szellemét követni. Tulajdonképpen egy szerzetesrend, de valamivel kötetlenebb, világiasabb társaság. Szürke fátyluk után szürke testvéreknek is nevezték őket.

Szociális Testvérek Társasága
Szociális Testvérek Társasága

A társaság már 1939-ben nyíltan szembe ment az országban többnyire elfogadott antiszemitizmussal. Azt hirdették, hogy a Szociális Testvérek Társasága, mivel keresztény alapokon áll, nem teheti magáévá a zsidótörvényt. A német származású Salkaházi Sára náciellenességét egy szimbolikus gesztussal is kifejezte: németes nevét 1942-ben, amikor a németbarátság következtében sokan visszavették eredeti német nevüket, Schalkháziról Salkaházira magyarosította.

A társaság az antiszemitizmus elleni aktív küzdelmet 1940. augusztus 30-án aláírt második bécsi döntéssel kezdte meg. A visszakapott Székelyföldet és Észak-Erdélyt a magyar katonai közigazgatás alá sorolták be, és a nemzetiszocializmussal rokonszenvező katonatiszteket vezényeltek oda. 1940. november 8-án a magyar hatóságok megkezdték Csíkszereda zsidótlanítását. Huszonnégy zsidó családot deportáltak a városból, hogy átvigyék őket a román határon. A román hatóságok viszont nem vették át őket, ezért a magyarok egy hét múlva az éj leple alatt megpróbálták a szovjet határon átcsempészni a zsidókat. Néhányuknak sikerült visszaszöknie a magyar oldalra, és ők az ekkor már náciellenességéről ismert Szociális Testvérek Társaságához fordultak segítségért. Ebben az akcióban már Salkaházi Sára is részt vállalt.

Salkaházi Sára
Salkaházi Sára

1944. október 15-én a nyilasok átvették a hatalmat. A zsidókra gettósítás, munkaszolgálat és deportálás várt. Salkaházi Sára a hozzá menedékért forduló zsidókat alkalmazottként vette fel a Bokréta utcai otthonba, miután ellátta őket a szükséges okmányokkal. Közben Bernovits Vilma komoly életmentő tevékenységet folytatott: nemcsak kikeresztelt életveszélyben lévő zsidókat, de mindenféle formalitás, tehát valódi keresztelés nélkül is adott ki keresztleveleket az üldözötteknek. Tényleges életveszélyben volt: már decemberben egy nyilas razzia során az mentette meg az életét, hogy egy keresztlevelet – mint a tevékenységét bizonyító iratot – hirtelen megevett.

December 27-én Sára nővér elment az otthonból. Arra ért vissza, hogy a nyilasok razziáznak. Könnyen megszökhetett volna, de nem tette. Utóbb kiderült: Dömötör Erzsébet küldte a nyilasokat az intézményre. A nyilasok hat embert vittek el: Bernovits Vilmát, Salkaházi Sárát és négy üldözöttet: Fischer Béláné Féderer Leontint, dr. Róna Andorné dr. Jónás Magdolnát, egy vélhetően Bátori István nevű fiatalembert és az ő édesanyját. Bernovits elhurcolásának az volt az oka, hogy bejárt a gettóba, ott esetenként keresztelt is. Zsidómentő tevékenységéről egyébként a nyilasoknak már korábban tudomásuk volt. A ferencvárosi Duna-parton ötüket a Dunába lőtték. Bátori István a lövések eldördülése előtt a jéghideg Dunába ugrott és elúszott, így megmenekült.

Szociális Testvérek Társasága
Szociális Testvérek Társasága

A Szociális Testvérek körülbelül ezer üldözöttet bújtattak. Valamennyi rendházuk telve volt velük, közülük majdnem százat személyesen Salkaházi Sára mentett meg. Salkaházi Sárát hősies embermentő tevékenységéért a jeruzsálemi Jad Vasem Intézet 1972-ben felvette a Világ Igazai közé. Salkaházi Sárát 2006. szeptember 17-én a Szent István-bazilika előtti téren avatták boldoggá tízezres tömeg előtt. Ez volt az első Magyarországon celebrált boldoggá avatás 1083 óta.

Forrás: 444.hu, hvg.hu

(A cikk eredetileg 2014. december 30-án jelent meg a Kibic Magazin oldalán)

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

Facebook
Twitter
Tumblr
Email
WhatsApp