A hanukai szerencsejáték, amely a világűrt is megjárta már

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

A trenderli nevű pörgetős játék ugyanolyan meghatározó része a hanukának, mint a hagyományos gyertyatartó, a hanukia vagy éppen a fánkevés. De hogyan lett egy alapvetően szerencsejáték egy zsidó vallási ünnep szimbóluma?

Az Endeavour űrrepülőgép 1993 decemberében azért indult el a világűrbe, hogy a rajta tartózkodó hét fős személyzet javítási munkálatokat végezzen a Hubble űrtávcső meghibásodott optikai berendezésein. A küldetés éppen hanukára esett, ezért az űrhajón utazó zsidó asztronauta, Jeffrey Hoffman magával vitt egy hanukiát, illetve egy trenderlit, a hagyományos hanukai pörgetős játékot. Hoffman egy órán keresztül pörgette a trenderlit, miközben az a gravitáció hiányában az űrrepülőgép terében lebegett.

A nálunk leginkább trenderli néven ismert pörgettyűs játék nem egy eredeti zsidó találmány ugyan, ma már azonban leginkább a hanuka ünnepéhez kötődik. A zsidósághoz valószínűleg a németeken keresztül érkezett, de hasonló szerencsejátékokat már a középkorban is nagy kedvvel űztek Angliában és Írországban. A briteknél teetotum néven meghonosodott játékot négy, hat, nyolc vagy akár tizenkét oldalú pörgettyűkkel pénzben játszották. Az oldalakra írt betűk, számok, esetleg más szimbólumok azt jelezték, hogy a pörgető játékosnak pénzt kell betennie vagy kivennie a játékból.

A hanuka idején játszott játék is pont ezt a szabályt követi. A zsidók által átvett verzióban egy négyoldalú pörgettyűre a héber nun (נ), gimel (ג), (ה) és sin (ש) betűket írják, amelyek egy-egy jiddis szó kezdőbetűit adják. A szavak a játékosok számára a következő utasításokat adják:

  • nist – semmi, vagyis a játékos nem kap semmit
  • ganc – minden, a játékos mindent visz a közösből
  • halb – fél, a játékos a felét kapja meg
  • stel arain – betesz, a játékosnak be kell tennie pénzt, vagy amiben éppen játszanak

A játékosok egyenlő, általában 10-15 darab játékegységgel (pénz, dió, mogyoró, csoki, akármi) indulnak. A játék kezdetén mindenki egy-egy egységet betesz középre, majd sorban megpörgetik a trenderlit. Amelyik betű felfelé néz a pörgetés végén, annak megfelelő utasításokat hajtja végre a játékos.

De hogyan lett egy alapvetően szerencsejáték egy zsidó vallási ünnep szimbóluma? Az eredet már azért sem világos, mert ilyen pörgettyűs játékokat már az ókorban, a görög-római időkben is játszottak. A zsidó hagyomány szerint például a szeleukida megszállás alatt élő zsidók, akiknek tiltott volt a vallásuk gyakorlása, ezt a játékot használták álcának, amikor titokban a Tóra tanulmányozásához gyűltek össze. Az egyik magyarázat szerint tehát ennek emlékére pörgetik hanuka idején a trenderliket a zsidó otthonokban.

Trenderli, dreidel, szevivon

Magyarországon leginkább trenderli néven ismerjük a hanukai pörgettyűs játékot. A világ nagyobbik felén viszont inkább az eredeti jiddis nevén, dreidelként emlegetik. A magyar elnevezés is ebből a szóból ered. A dreidel pedig a jiddis dreien (forog) szóból származik, hasonlóan a német drehen szóhoz, ami ugyanazt jelenti. A játék a héber nyelv megújításának idején egy héber nevet is kapott, ez lett a szevivon, amit a héber szovev (forog) szóból a nagy nyelvújító Eliezer Ben-Jehuda fia, Itamar Ben-Avi alkotott meg. A szevivon meg is ragadt a köznyelvben, így Izraelben ma is így nevezik a trenderlit.

A kicsit talán valószínűbb oka a játék hanukai adaptációjának, hogy a németek is leginkább karácsony idején játszották, ráadásul ebben az időszakban iskolai szünet is volt. Kint meg hideg, így aztán mi sem lehet jobb szórakozás, mint egy remek pörgettyűs játékkal elütni az időt a benti melegben.

És ha már a hanukához lett párosítva a játék, akkor az eredetileg utasításokat jelölő betűk is kaptak az ünnepnek megfelelő jelentést. A héber nesz gadol haja sam (nagy csoda volt ott) kifejezés arra utal, hogy a hanuka központi eleme, a Szentély felszentelésekor az egy napra való olaj csodás módon nyolc napon át égett. A 20. század elején, az Izrael földjére visszatérő zsidók aztán elkezdték használni a sam (ott) helyett a po (itt) szót, ennek megfelelően ma már a legtöbb Izraelben gyártott trenderli egyik oldalán nem sin, hanem (פ) betű látható.

Trenderliket készítenek fémből, mondjuk öntött ólomból vagy ezüstből, műanyagból vagy fából. Egy tel-avivi fafaragó mester szerint az utóbbi időszakban a fából készült pörgettyűk lettek igazán divatosak. Mose Gazit járja a várost, és amikor fakivágásról hall, ott terem, és telepakolja fával a csomagtartót. A fákat akár két évig is szárítja, mielőtt nekiáll kifaragni a játékot. Egy trenderlit kizárólag kézi eszközökkel pár perc alatt készít el. Nem lakkozza és nem is festi be az elkészült pörgettyűket, ez ugyanis a gyerekek dolga, akik majd megkapják.

Léteznek persze olyan trenderlik is, amelyek nem igazán gyerekek számára készültek. Az Estate Diamond Jewelry ékszergyártó cég munkatársainak például valószínűleg nem a gyerekek járhattak a fejükben, amikor elkészítették a világ legértékesebb pörgettyűjét. A Guinness-rekorder darab aranyból készült, a betűk az oldalán pedig fehéraranyból, míg a csúcsára egy jókora gyémánt került. Az átlagosnál jóval nagyobb méretű trenderli értéke 70 ezer dollár (20,5 millió forint), és New York egyik legismertebb épülete, a Chrysler Building inspirálta.

Ha aranyból nem is, de papírból mi is készíthetünk otthon trenderliket, a neten számos videó magyarázza, hogyan lehet jól használható origami, vagy valamilyen sablon alapján készült pörgettyűket hajtogatni. Sőt, készülhet akár még Legóból is trenderli, a lányom például egy ilyet csinált nemrég, és remekül pörög szinte bármilyen felületen. De ha mindez nem opció, akkor a Google keresőjébe írjuk be, hogy trenderli, és a találatlista elején kapunk egy virtuális pörgettyűt, ami a játék céljára ugyanolyan jól megfelel, mint az igazi.

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on tumblr
Tumblr
Share on email
Email
Share on whatsapp
WhatsApp