Izrael nemzeti kincse lett Szenes Hanna hagyatéka

A 76 évvel ezelőtt kivégzett Szenes Hanna teljes hagyatéka az Izraeli Nemzeti Könyvtárhoz került. Ezzel a költő és nemzeti hős Szenes olyan nagyságokhoz csatlakozott, mint Martin Buber vagy Franz Kafka.

Nincs olyan város Izraelben, ahol ne viselné egy utca Szenes Hanna nevét, mondta David Blumberg, az Izraeli Nemzeti Könyvtár igazgatótanácsának elnöke azon a Jeruzsálemben megtartott sajtótájékoztatón, amelyen bemutatták az intézmény keretein belül létrejött Szenes Hanna Archívumot. Ebbe a gyűjteménybe került Szenes Hanna összes hagyatéka, a kézzel írt versei, a levelei, a naplói, a fotói, gyerekkori emlékei, személyes tárgyai, illetve azok az üzenetek, amelyeket halála előtt körmölt le kis cetlikre édesanyja számára.

Szenes Hanna testvérével 1924-ben (Forrás: Szenes Hanna Archívum/Izraeli Nemzeti Könyvtár)

A Budapesten született Szenes Hanna költő, Izrael nemzeti hőse, aki a II. világháború idején önkéntesnek állt a brit hadseregben, hogy harcolhasson a nácik ellen, és segíthessen a magyarországi zsidóságon. 1944 júniusában egy ejtőernyős csapattal Jugoszlávián keresztül lépte át a magyar határt egy akció keretében, a magyar csendőrök azonban elfogták. Budapestre szállították, ahol hiába vallatták, nem árulta el társait. Hűtlenség és hazaárulás vádjával halálra ítélték, november 7-én pedig kivégezték a Margit körúti fegyház udvarán.

A sajtótájékoztatón Blumberg elmesélte azt a gyerekkori élményét, amikor 1950-ben Szenes Hanna koporsója megérkezett Haifába, és a gyászmenet elhaladt az iskolája előtt, ő pedig első osztályos kisiskolásként izraeli zászlót lengetve köszöntötte a nemzet hősét. Blumberget már régóta foglalkoztatja a kérdés: hogyan tudott valaki annyira fiatalon, csak egy évvel azután, hogy alijázott (kivándorolt Izraelbe), olyan erőteljes verseket írni héber nyelven, mint amilyeneket Szenes Hanna írt.

Szenes Hanna bevándorlási (alija) engedélye (Forrás: Szenes Hanna Archívum/Izraeli Nemzeti Könyvtár)

Szenes verseit csak halála után, egy bőröndben találták meg lakhelyén, a Szdot Jam kibucban lévő szobájában. Többek között ez a bőrönd is az Izraeli Nemzeti Könyvtár most létrehozott Szenes Hanna Archívum részét képezi. A gyűjtemény egyrészt Szenes Izraelben talált hagyatékát, másrészt pedig a családi emlékeit tartalmazza. Köztük olyan tárgyakat, írásokat, gyerekkori rajzokat és fényképeket, amelyeket még Szenes édesanyja hozott magával Budapestről.

Az archívum részét képezik azok a ritka fotók is, amelyeket Szenes Hanna még a mezőgazdasági iskolában készített Nahalalban, ahol baromfitenyésztést tanult. Ejtőernyős társai, akik visszatértek a küldetésből arról beszéltek, hogy Szenes az ott tanultaknak köszönhetően remekül eltársalgott a jugoszláv partizánokkal a tyúkok megfelelő tartásának kérdéséről. Ezzel oldotta a feszültséget, mondták.

Szenes Hanna a mezőgazdasági iskolában Nahalalban (Forrás: Szenes Hanna Archívum/Izraeli Nemzeti Könyvtár)

A sajtótájékoztatón, amelyet a Zoom segítségével a Kibic Magazin is élőben követhetett, Hezi Amiur, a gyűjtemény kurátora Szenes naplóbejegyzéséi alapján új fényben világította meg a költő legismertebb versét, a megzenésített Séta Készáriába (Eli, eli) című szerzeményt. A naplóból kiderült ugyanis, hogy Szenes ezt akkor írta, amikor a nácik megszállták Franciaországot, ahol akkoriban testvére, György is tartózkodott. A vers, amely az ember soha véget nem érő imájáról szól, így tehát Szenes testvére épségéért való aggodalmának is lenyomata.

A Séta Készáriába (Eli, eli) című vers kézirata (Forrás: Szenes Hanna Archívum/Izraeli Nemzeti Könyvtár)

A gyűjtemény legmegrázóbb darabajai minden bizonnyal azok cédulákra, amelyekre az édesanyjának szánt rövid üzenetet, illetve utolsó versét írta a fogságban, nem sokkal a kivégzése előtt. Ezeket Szenes kabátjának zsebében találta meg édesanyja, miután a kivégzést követően megkapta lánya holmiját.

Szenes Hanna utolsó üzenete édesanyjának, amelyet a kabátzsebében találtak meg halála után (Forrás: Szenes Hanna Archívum/Izraeli Nemzeti Könyvtár)

Szenes Hanna hagyatékát eddig Izraelbe költözött családja kezelte, előbb édesanyja és testvére, majd annak gyermekei birtokában volt. Egy Arizonában élő házaspár támogatásával azonban most lehetővé vált, hogy a hagyaték az Izraeli Nemzeti Könyvtárhoz kerüljön Jeruzsálembe. A most létrejött Szenes Hanna Archívumban a hagyaték mindenki számára megtekintővé vált, a könyvtárban elvégzik a megfelelő munkálatokat a tárgyak megőrzésének érdekében, és folyamatosan digitalizálni fogják a gyűjteményhez tartozó kéziratokat, fotókat és egyéb emlékeket.

A gyűjtemény Szenes Hanna írásain, fotóin, személyes tárgyain túl a Kasztner-ügyhöz tartozó iratokat, illetve Szenes családjának a 19. századig visszanyúló dokumentumait is tartalmazza. De édesapjának, Szenes Béla írónak anyagai is itt találhatók. Szenes Hanna tárgyai között a verseket tartalmazó bőröndön kívül fellelhető fényképezőgépe, illetve magyar nyelvű billentyűzetű írógépe, amellyel első verseit írta.

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

Facebook
Twitter
Tumblr
Email
WhatsApp