Itt még Eichmannt is felmentették volna

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

Ausztria legújabb kori történelmének egyik legsötétebb foltja az a per, amelyet a vilniusi mészáros néven hírhedté vált náci háborús bűnös ügyében folytatott le a bíróság. A 9. Budapesti Zsidó és Izraeli Filmfesztivál keretében bemutatásra kerülő film ennek a pernek a fojtogató légkörét eleveníti fel.

„Ausztriában nincsenek nácik. Csak a parancsokat követték. Mégis gyakran alaposabbak voltak a németeknél is.”

Simon Wiesenthal többek között ezekkel a mondatokkal győzködi a Murer – Egy per anatómiája című filmben Leon Schmigelt, hogy amikor tanúskodik, meg ne említse, hogy Wiesenthal talált rá. A híres nácivadász a ’60-as évekre gyűlölt figura lett Ausztriában, különösképpen a komoly náci múlttal rendelkező Grazban, ahol a vilniusi mészáros néven emlegetett Franz Murer pere zajlott.

Murer – Egy per anatómiája

Murer SS-tisztként 1941 és 1943 között volt a területi biztos helyettese a nácik által megszállt Vilniusban, ahol a helyi gettó is a parancsnoksága alá tartozott. A különös kegyetlenségéről hírhedté vált Murer a háború után simán visszaköltözött Ausztriába, az otthona közelében azonban működött egy hontalanokat, így sok zsidót is befogadó menekülttábor, és az egyik táborlakó felismerte őt.

Ezután a régiót felügyelő brit hadsereg letartóztatta, és 1948 végén kiadta a Szovjetuniónak, mivel a litván főváros, ahol a háborús bűnöket Murer elkövette, akkora már odatartozott. Murert szovjet állampolgárok ellen elkövetett gyilkosságokban bűnösnek találták és 25 év kényszermunkára ítélték. A független Ausztria 1955-ös létrejöttekkor megkötött egyezmény szerint azonban az osztrák származású hadifoglyok visszatérhettek hazájukba, ennek a megállapodásnak a keretében hat év után Murer is szabadulhatott.

A vilniusi mészáros tehát hazatért Graz környéki otthonába és megbecsült tagja lett a társadalomnak. Belépett az Osztrák Néppártba, tagja lett a Mezőgazdasági Kamara igazgatótanácsának, sőt még több kormánytag jelenlétében ki is tüntették az Osztrák Köztársaságért végzett szolgálataiért. Ebbe az stájerországi idillbe rondított bele Wiesenthal, amikor 1963-ban sikerült elérnie, hogy Ausztriában is bíróság elé állítsák Murert háborús bűncselekmények miatt.

A Budapesti Zsidó és Izraeli Filmfesztivált idén online rendezik meg, filmjei és kísérőprogramjai internetes streamként, közvetítésként tekinthetők meg november 24. és december 6. között. További információ és részletes program: www.zsifi.org

A Murer – Egy per anatómiája című film ezt a 10 napig tartó tárgyalást mutatja be, amelynek során sorra érkeznek a vilniusi gettó egykori zsidó lakói, és mesélik el, milyen szörnyűségeket követett el Murer annak idején. Húsz évvel a történetek után a tanúk által elmesélt gyilkosságok azonban már nem rendítik meg a helyi közvéleményt, és Bécsben, a kormányzat emberei is inkább afféle hajlanak, hogy Ausztriának nincs szüksége egy saját Eichmann-perre.

Ausztria hosszú évtizedeken át nem nem volt hajlandó szembenézni a náci múlttal, és az osztrákok II. világháborúban betöltött szerepével. Ennek egyik legsötétebb epizódja volt Murer tárgyalása, amely jócskán megelőzte Kurt Waldheim későbbi botrányát. A ’60-as években még bőven a náci múlt tagadása volt az uralkodó vélemény, a film ezt a hangulatot remekül visszaadja, és Wiesenthal a cikk elején idézett mondatai is erre utalnak.

Murer ügyvédje is nagy kedvvel játszik rá erre, cinikus módon belekötve a szemtanúk elbeszéléseibe, olyan apró részleteket kérve rajtuk számon, hogy milyen színű volt annak a férfinak az egyenruhája, aki az általuk elmondott gyilkosságokat elkövette. Eközben Murer gyermekei a közönség soraiban jókat mulatnak a sokszor magukról megfeledkező, a borzalmakat újra átélni kényszerült holokauszt-túlélőkön. Maga Murer pedig egyre csak azt ismételgeti a tanúk által felhozott vádakra, hogy ő nem tett ilyeneket, biztosan csak összetévesztik valakivel.

Mivel megtörtént esetről van szó, nem nagy spoiler elárulni, Murert végül minden vádpontban ártatlannak találják az esküdtek, és szabadon távozhat családja szerető körébe. Ezután Wiesenthal hiába próbálta a perújrafelvételt kicsikarni az ügyészségből hosszú éveken át, nem járt sikerrel. A politikusoknak, a jobboldaltól a szocdemeken át nem állt érdekükben Murert újból a bíróságra citálni. De nem csak őt, Ausztriában a vilniusi mészáros perét követően nem volt több jelentős bírósági eljárás náci tömeggyilkosok ügyében.

Franz Murer nyugodtan élhette tovább addigi életét egészen 1994-ben bekövetkezett haláláig. A peréről készült film azonban már azon változás jele, amin Ausztria a náci múlttal való szembenézésével éppen keresztülmegy.

Murer – Egy per anatómiája

Osztrák történelmi dráma

Vetítési időpontok és jegyvásárlás:

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on tumblr
Tumblr
Share on email
Email
Share on whatsapp
WhatsApp