Jelentős veszteségekkel működik az EMIH kóser vágóhídja

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

A 24.hu szerint a cég ellen idén novemberben végrehajtást rendeltek el. Az EMIH-nél ennek ellenére optimisták, abban bíznak, az idei lesz a vágóhíd első nyereséges éve.

Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) 2017-ben indította be kóser vágóhídját a Csongrád megyei Csengelén. A 2,8 milliárd forintos beruházás az állami Eximbank 1,75 milliárdos hitelének, valamint közel 400 millió forint vissza nem térítendő állami támogatás segítségével valósult meg. A vágóhídon az eredeti tervek szerint leginkább exportra szánt kóser libamájat állítottak volna elő.

David Lau, Izrael askenázi főrabbija, Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija és Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a csengelei kóser vágóhíd átadásán 2017-ben (Fotó: MTI/Ujvári Sándor)

A 24.hu most utánanézett annak, hogyan alakult a vágóhíd eddigi működése, és komoly mínuszokat talált a húsfeldolgozót működtető Quality Poultry (QP) Kft. pénzügyi beszámolóiban. A lap arra jutott, hogy a 2017 és 2019 közötti időszakban a kóser vágóhíd mínusz 1,12 milliárd forint adózott eredményt produkált. Emellett a cég még több mint 3,6 milliárdnyi adósságot is felhalmozott, valamint több mint egymilliárd forintos beszállítói tartozása van. A QP ellen ráadásul 2020 november közepén végrehajtást rendeltek el.

A cikkben arról is szó esik, hogy a veszteségek egy részét az EMIH pótolja ki, a hitközség eddig saját erőből több mint 1,1 milliárd forintot tolt be a cégbe. A 24.hu szerint azonban nem világos, hogy ezt az összeget milyen forrásból teremtette elő.

„A csengelei modell úgy néz ki, hogy egy nyereségorientált társaság milliárdos veszteségeit egy állami támogatásra jogosult és a kormánnyal jó viszonyt ápoló egyház foltozza be”

– írja a lap, amely kérdéseket küldött az EMIH-nek a vágóhíddal kapcsolatban.

A Köves Slomó rabbi által vezetett hitközség válaszából az ugyan nem derül ki, hogy milyen forrásból származnak a fentebb említett pluszbefizetések, az viszont megtudható, hogy nem aggódnak az eddigi veszteségek miatt, mivel a piacépítés az üzleti tervüknek megfelelően zajlik, és 2020-ra sikerült az ebben foglaltakat megvalósítaniuk. Ennek megfelelően az idei lehet az első nyereséges éve a cégnek.

Idén a csengelei vágóhíd a csirke és a pulyka vágására állt át. Ami egyrészt annak köszönhető, hogy a koronavírus-járvány nyomán bezárt éttermek miatt csökkent a kereslet a kóser libamájra. Másrészt a járvány tavaszi, első hullámában több európai kóser vágóhíd is leállt, így az EMIH üzeme próbálta pótolni az onnan kieső kóser húsmennyiséget. A magyar kormány még külön engedélyt is adott a hitközségnek arra, hogy a vágóhídra a tradicionális kóser vágást végző sakterek érkezhessenek a határzár idején.

Hogy mennyire jött be az EMIH vágóhídjának az átállás, az legkorábban az idei pénzügyi beszámolók megjelenésekor fog kiderülni. Mindenesetre a csengelei vágóhíd működését segítheti az a trend, hogy az európai országokban állatvédelmi okokból sorra tiltják meg a kóser vágást. Legutóbb éppen Lengyelországban jelentettek be ilyen intézkedést.

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on tumblr
Tumblr
Share on email
Email
Share on whatsapp
WhatsApp