Összeállítást közölt a jpost.com a jelenlegi koronavírus elleni vakcina helyzetről. A járvány már több mint egymillió ember életét követelte. A héten Magyarország is komoly szigorításokat vezet be a járvány megfékezése érdekében.
Gyógyszergyártók és kutatóközpontok keresik a COVID-19 elleni oltóanyagot, és több tízezer önkéntes bevonásával folyik a tesztelés. Néhány cég már októberre ígérte a vakcinát, de aztán tolódtak a dátumok novemberre és decemberre.
A következőkben a jelenlegi vakcina-helyzetről adunk körképet a jpost.com cikke alapján:
Ki tart legelőrébb?
Az amerikai Pfizer Inc és német partnere, a BioNTech, valamint az amerikai Moderna állhat elő leghamarabb konkrét eredményekkel novemberben. A brit AstraZeneca és az Oxford Egyetem, valamint a Johnson&Johnson szintén még 2020-ra ígéri az oltást.
A Pfizer tegnap már bejelentette: az első tesztek alapján több mint 90 százalékos hatékonyságú az a védőoltás, amit a német BioNTech-hel közösen fejlesztett. A Pfizer 43 500 fővel végezte el a vakcina tesztjét összesen hat országban, és egyetlen esetben sem merült fel semmilyen biztonsági aggály, olvasható a hvg.hu-n.
A vállalatok most azt tervezik, hogy a hónap végéig benyújtják az engedélyezési kérelmet az Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszer-ellenőrzési Hivatalnak (FDA). Jelenleg körülbelül tucatnyi szer van a kísérletek utolsó fázisában, de ez az első, ami biztató eredményeket mutat.
Mi történik a tesztelés során?
A cégek egészséges önkéntesek egy csoportján tesztelik a vakcinát, egy másik csoporton pedig a placebót, hogy lássák, alacsonyabb-e a koronavírus fertőzés azok körében, akik megkapják a valódi oltást.
Miért késnek az eredmények az eredeti ígéretekhez képest?
A tesztek főként azoktól a beoltott személyektől függnek, akik természetes úton kapják el a vírust. Ezért az eredmények nagy mértékben annak a függvényei, hogy mennyire ellenálló a vírus azokon a helyeken, ahol a teszteket végzik. Az AstraZeneca például azzal magyarázta a késlekedést, hogy Nagy-Britanniában lelassult a vírus terjedése nyáron, és ezért csak év végére lesznek eredményeik, hiszen a beoltott személyeket nem vagy csak lassan érte el a vírus.
A COVID-19 terjedése októberben és november elején ismét felgyorsult. Újabb rekordot döntött a megbetegedések száma az USA-ban és Európában, ahogy hűlni kezdett az idő és az emberek egyre inkább zárt terekbe kényszerülnek.
A szakemberek szerint a teszteken résztvevők valószínűleg óvatosabbak voltak, és jobban vigyáztak arra, nehogy elkapják a koronavírust, mint a lakosság többi része, és ez is lassította, hogy valódi eredmények születhessenek.
Honnan fogjuk tudni, hogy az oltás működik?
Az USA, az EU és az Egyesült Királyság és a WHO nagyjából ugyanazt a standardot használja. A szabályozások szerint 50%-os hatékonyságra van szükség: ez az jelenti, hogy a placebóval beoltott alanyok között legalább kétszer annyi fertőzésnek kell lennie, mint azok körében, akik megkapták a rendes oltást.
Az Európai Gyógyszerészeti Ügynökség úgy nyilatkozott, hogy ennél alacsonyabb hatásfokot is elfogadnak.
Mennyi idő alatt döntenek az engedélyezésről?
Amennyiben a cégek elegendő benyújtható adattal rendelkeznek, megkezdik az oltás engedélyeztetését. A leghamarabb decemberre várható a döntés. Az amerikaiak azt is kérik a cégektől, hogy két hónapig teszteljék a mellékhatásokat, miután az oltás végleges formáját beadják a pácienseknek. Az AstraZeneca valószínűleg csak az év végére jut el a végső stádiumba, a britek szerint december végénél hamarabb nem adnak ki engedélyt az oltásra.
Lehet, hogy ezek lesznek az első engedélyezett koronavírus oltások?
Igen, habár Kína és Oroszország is folytat teszteket és hasonló fázisban tartanak. Kína júliusban beindított egy programot, amelynek keretében több százezer olyan embert oltottak be, akik kiemelten veszélyes helyzetben dolgoznak.
Legalább négyféle oltást tesztelnek Kínában, és november közepére ígérik az első eredményeket.
Az orosz Gamaleya Intézet megkezdte a saját oltóanyag utolsó stádiumos tesztelését 40.000 emberen, és novemberre várják az első adatokat. Oroszországban szintén több száz olyan személynek adták be a vakcinát a lakosság körében, akik fokozottan veszélyes körülmények között végzik a munkájukat.
-
Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!
