Egy magyar katonatiszt a Szentföldön harcolt az első világháborúban és végigfotózta az egészet

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

Kieselbach Gyula tüzértiszt több száz magyar katonával együtt 1916 -17 között harcolt az akkor az Oszmán Birodalomhoz tartozó Szentföldön. Ott készült fotói most felkerültek a Fortepanra.

Kieselbach Gyula az Osztrák-Magyar Monarchia palesztinai katonai expedíciója során járt a Szentföldön, ahol hobbi fotós révén megörökítette az ott látottakat. A magyar tüzértiszt más fotóival együtt 67 Palesztinában készült kép most felkerült a Fortepan oldalára. A Válasz Online pedig utánajárt Kieselbach történetének, illetve annak, hogyan kerültek a magyar katonák a Szentföldre az első világháborúban.

Osztrák-magyar katonák a Szentföldön 1916-ban (Fotó: Fortepan/Kieselbach Gyula)

Röviden úgy, hogy a Monarchiával szövetséges Oszmán Birodalom segítséget kért a Szuezi-csatorna elleni offenzívája végrehajtásához. Ekkor érkezett 800 katona Palesztinába, köztük sok magyarral együtt Kieselbach a kassai 6. hegyi tüzér ezred tagjaként. Az osztrák-magyar csapatok Konstantinápoly és Damaszkusz érintésével 1916. május 9-én érkeztek végül Jeruzsálembe.

A Sziklamecset Jeruzsálemben 1916-ban (Fotó: Fortepan/Kieselbach Gyula)

Augusztusban már a Negev-sivatagban harcoltak a törökök oldalán a britek ellen, a szuezi áttörés azonban nem sikerült. A telet Betlehemben töltötték, majd 1917 tavaszán kétszer is visszaverték a brit támadást az első és második gázai csatában. Végül novemberben a britek a harmadik gázai ütközetben már diadalmaskodni tudtak, decemberben pedig bevonultak Jeruzsálembe.

Jeruzsálem látképe 1916-ban (Fotó: Fortepan/Kieselbach Gyula)

Kieselbach, aki bégül hadifogságba esett, nem csak a katonákat fényképezte, de a tájak, a városok és az ott élő emberek is érdekelték. Az egyik fotón például imádkozó zsidó nőket örökített meg a Siratófalnál. A képen jól látszanak a kövekre írt héber nyelvű üzenetek, ami még a cetlik bedugdosása előtti időkben volt elterjedt módja az Örökkévalóval történő kommunikációnak.

Zsidó nők imádkoznak a Siratófalnál 1916-ban (Fotó: Fortepan/Kieselbach Gyula)

 

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on tumblr
Tumblr
Share on email
Email
Share on whatsapp
WhatsApp