150 éves a győri zsinagóga

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

A szecessziós és historikus stílusban megépült zsinagógát 1870. szeptember 15-én avatták fel. A városban kiállítással emlékeznek a már kulturális központként működő épület és a helyi zsidóság történelmére.

A győri zsidóság 1861-ben döntötte el, hogy zsinagógát épít. A telekvásárlás után tervpályázatot hirdettek, amelyen Benkó Károly terveit fogadták el. Az építést 1868-ban kezdték el. Az iskola épületét 1869-ben nyitották meg, a hozzáépült zsinagógát pedig egy évvel később, 1870. szeptember 15-én avatták fel.

A győri zsinagóga

A szecessziós és historikus stílusban elkészült zsinagóga hamarosan Győr egyik reprezentatív épülete lett. Hosszú ideig mintaként szolgált más városok zsinagógáinak építéséhez, mint a nagyvárosi környezetbe jól illeszkedő, nagy befogadóképességű zsinagógák előképe.

A zsinagóga nyolcszögletű nagytermét a női karzatok ölelik körbe, az épület ezen kívül egy kisebb imateremmel is rendelkezik. Az úgynevezett téli imatermet az 1927-és bővítések során építették meg. A zsinagóga 1960 után üresen állt, míg az iskolai szárnyban a Zeneművészeti Főiskola kapott helyet, illetve jelenleg is itt működik az imaterem.

A használaton kívüli épület állapota azonban rohamosan romlani kezdett. 1968-ban állami, majd pedig 1993-ban városi tulajdonba került. 1991-ben megalakult a Győri Zsinagógáért Alapítvány, amelynek célja az volt, hogy pénzt gyűjtsön az épület felújítására. A támogatások összegyűjtését követően 2003-ben kezdődhetett meg az épület teljes rekonstrukciója.

Kielégítőnek mondható a magyarországi zsinagógák állapota – Kibic Magazin

A Jeruzsálemi Héber Egyetem kutatói először készítettek átfogó vizsgálatot a Magyarországon fellelhető zsinagógákról. Megállapításaikat egy most megjelent beszámolóban tették közre. A Jeruzsálemi Héber Egyetem Zsidó Művészeti Központ (CJA) néven működő kutatóintézete a napokban hozta napvilágra a Jelentés a magyarországi kutatásról 2018-2019 és a Magyarországon fennmaradt zsinagógaépületek teljes listája című beszámolóját, amelyben az intézet munkatársai egy átfogó képet adnak a hazai zsinagógák jelenlegi állapotáról.

Az épület ma múzeumként szolgál, illetve kulturális rendezvényeknek ad otthont, kiváló akusztikájának köszönhetően gyakran szerveznek itt koncerteket. A zsinagógát a Széchenyi István Egyetem és a Városi Művészeti Múzeum közösen működteti.

A győri zsinagóga fennállásának 150. évfordulója alkalmából szabadtéri kiállítást rendeztek, a tárlat az épület és a győri zsidóság elmúlt másfél évszázadának történelmét mutatja be a zsinagógát körbeölelő kerítésen elhelyezett korabeli fotók segítségével.

A győri zsinagóga kupolája belülről (Fotó: kitervezte.hu)

A kiállítás keddi megnyitóján Dézsi Csaba András polgármester beszédében arra emlékeztetett, hogy a 21. század egyik sötét időszakában csaknem kiirtották a zsidóságot Győrből, de az élni akarás megőrizte a zsidóságot. Hozzátette, hogy a zsinagóga történelme összefonódik Győr történelmével és jelképe az összefogásnak, a túlélésnek és a fejlődésnek.

Totha Péter Joel rabbi beszédében felidézte a 150 évvel korábbi ünnepélyes avató ünnepséget, amelyen a zsinagóga zárókövét helyezték el. Mint mondta, akkoriban mintegy ötezren voltak a Zsidó Hitközség tagjai, elhurcolásuk után mintegy 150-en tértek vissza. A kivándorlások miatt ma 50-60 közötti a közösség létszáma.

(Wikipédia, MTI, A magyarországi zsinagógák gyűjteménye, Ki Tervezte?)

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on tumblr
Tumblr
Share on email
Email
Share on whatsapp
WhatsApp