Kielégítőnek mondható a magyarországi zsinagógák állapota

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

A Jeruzsálemi Héber Egyetem kutatói először készítettek átfogó vizsgálatot a Magyarországon fellelhető zsinagógákról. Megállapításaikat egy most megjelent beszámolóban tették közre.

A Jeruzsálemi Héber Egyetem Zsidó Művészeti Központ (CJA) néven működő kutatóintézete a napokban hozta napvilágra a Jelentés a magyarországi kutatásról 2018-2019 és a Magyarországon fennmaradt zsinagógaépületek teljes listája című beszámolóját, amelyben az intézet munkatársai egy átfogó képet adnak a hazai zsinagógák jelenlegi állapotáról.

A Rumbach zsinagóga megújult homlokzata

A CJA kutatói 2018-ban és 2019-ben három alkalommal jártak Magyarországon azzal a céllal, hogy felmérjék az országban található összes zsinagógát, beleértve azokat az épületeket is, amelyek ugyan még állnak, de már nem az eredeti funkciójuknak megfelelően használják azokat. Az út során a listázott 162 épület közül 138-ba sikerült ellátogatniuk. Nagyjából 10 ezer fotót készítettek és sok zsinagógát teljes egészében dokumentáltak, több épületről, például az abonyi, bajai, keszthelyi vagy kővágóörsi zsinagógáról pedig pontos alaprajzok is készültek. Az összes fotót és alaprajzot a CJA weboldalán tették elérhetővé.

A jelentés megjegyzi, hogy a Magyarországon fennmaradt 162 zsinagógaépület a II. világháború előtti zsinagógák számának nagyjából a negyedét teszi ki. A kutatók legfontosabb megállapítása pedig az volt, hogy hiába jól dokumentáltak az ország zsinagógái (példának említik Gazda Anikó, Klein Rudolf és Wirth Péter könyveit), még mindig sok a hiányosság és rejtély azok történelmére és építészetükre vonatkozóan.

A további kutatásokat a témában a CJA munkatársai azért tartják fontosnak, mert véleményük szerint a zsinagógák építészete tükrözi a zsidó közösségek történelmét és identitását. Ezáltal pedig jobban meg lehet ismerni magyar zsidóság történelmét.

A mádi zsinagóga (Fotó: Wikipédia)

Erre példa, hogy a 18. század végén épült bonyhádi, mádi és tarcali zsinagógákat a galíciai építészeti sémák alapján húzták fel. Ez nem véletlenül esik egybe azzal az időszakkal, hogy II. József eltörölte a zsidók letelepedésére vonatkozó korlátozásokat a birodalomban, így a zsidók már átköltözhettek Magyarország terültére akár Galíciából vagy Morvaországból is.

A jelentés szerint a zsinagógák fizikai állapota Magyarországon kielégítőnek nevezhető. A kutatók útjaik során csak két olyan zsinagógával találkozták, Kővágóörsön és Jászapátiban, amelyek romosak voltak. A továbbiak, amelyeket szerintük sürgősen fel kellene újítani azok Abony, Bonyhád, Dombóvár, Hőgyész, Kőszeg és Pápa zsinagógái, illetve a soproni ortodox és a budapesti Jávorka Ádám utcában található zsinagóga.

Felújíthatják a régi kővágóörsi zsinagógát – Kibic Magazin

A Balatonfelvidéken található Kővágóörsön álló zsinagógát egy alapítvány vásárolta nem tavaly. A tulajdonosok magyar zsidók, akik szeretnék, ha zsinagógaként és kulturális központként is működne majd az épület a felújítás után. A Káli-medence Zsinagógája Alapítvány múlt év októberében vette meg az épületet egy kanadai üzletembertől, akinek 2013 óta volt a tulajdonában.

A helyreállítással kapcsolatban pozitívumként említik, hogy Magyarországon elég gyors ütemben zajlik a zsinagógák rendbetétele. Megjegyzik például, hogy a budai várban található középkori imaház ismét zsinagógaként kezdett el működni, de megemlítik azokat a felújítási munkákat is, amelyek éppen ottjártukkor folytak vagy közvetlenül azután kezdődtek el. Ilyen volt a Rumbach Sebestyén utcai, a berettyóújfalui vagy a karcagi zsinagóga renoválása.

A jelentésben néhány különlegességet is kiemelnek, amelyek felkeltették a kutatók érdeklődését. Az egyik ilyen Egerben a „kis zsinagóga” néhány megmaradt falfestménye, amelyeken emberábrázolások is láthatók. A CJA munkatársai szerint ilyen ikonográfiákat még sosem regisztráltak Közép-Európában, és ezért a freskók további vizsgálatokat érdemelnének.

Falfestmény az egri “kis zsinagógában” (Forrás: CJA)

Érdekesnek találták továbbá a kővágóörsi zsinagóga épületét, mivel azon világosan megfigyelhetőek két különböző építési szakasz nyomai. De a kutatók jelentésükben a dombóvári és az orosházi zsinagógák egyik érdekes építési megoldására is külön felhívják a figyelmet. Mindkét épületben ugyanis a női karzatra felvezető lépcsőt a tóraszekrény mögött helyezték el.

A kutatást a Keller Alapítvány támogatta, a magyarországi utakat Klein Rudolf professzor, a magyarországi zsinagógaépítészet világhírű szakemberével együttműködésben szervezték meg. A zsinagógák felmérése a magyar kormány, a Műemlékek és Műemlékhelyszínek Nemzetközi Tanácsának (ICOMOS) Magyar Nemzeti Bizottsága és a hazai zsidó közösségek jóváhagyásával történt.

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on tumblr
Tumblr
Share on email
Email
Share on whatsapp
WhatsApp