101 éve Tapolcán és Diszelen a civil lakosság nekitámadt a zsidóknak

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

A fehérterror időszakában Tapolcán és az akkor még különálló településnek számító Diszelen pogromot hajtottak végre a helyi zsidók ellen. Az 1919. szeptember 9-i vérengzés során 21 embert gyilkoltak meg.

Tapolcán és Diszelen a civil lakosság nekitámadt a zsidóknak, nem elfogott kommunistagyanús személyek kivégzéséről volt szó, hanem kifejezetten a zsidó lakosság ellen irányuló kollektív erőszak eseteiről. A tapolcai esetben nem a tiszti egységek, hanem a (különítményekkel egyébként erősen összefonódott) Ébredő Magyarok Egyesülete nevű, 1918 végén alakult szélsőjobboldali szervezet bujtotta fel és szervezte meg a lakosságot.

Sírkövek a tapolcai zsidó temetőben (Forrás: Tapolcai Média)

Az ÉME emberei már augusztusban rémhírkampányba kezdtek, majd szeptember 9-ére virradó éjjel zsidóellenes plakátokkal ragasztották tele a zsidók házait és üzleteit. Amikor két zsidó iparos letépte a plakátokat, mindkettőjüket összeverték. Délután botokkal megtámadták Szűcs Arnold ügyvédet, majd a menekülő férfi után lőttek.

Világosan utal a tapolcai pogrom szervezettségére, hogy este nyolckor valaki egy világítórakétát lőtt az égre, és erre a jelre a környező falvak népe kocsikon és gyalog Tapolcára tódult. A helyi és környékbeli civilek, katonák vasutasok, asszonyok, sőt gyerekek részvételével zajló rombolás és fosztogatás másnap hajnalig tartott. A pogrom során két embert megöltek, kettőt pedig súlyosan megsebesítettek.

Este nyolc órakor katonák foglalták el az elektromos világítótelepet, kényszerítve az üzemvezetőt, világítsa ki a várost egész éjjel, mert a zsidókat azon éjjel el kell tenni láb alól. 80 házat kifosztottak, a legtöbb bennlakó megsebesült. Tapolcán az 1919. szeptember 9-i pogrom 40 millió korona kárt okozott.

A gyilkolás reggel négy órakor szűnt meg, hogy Diszelen folytatódjék, ahová a katonák kézigránátokkal és gépfegyverekkel vonultak be. 1919. szeptember 9-én elterjedt a hír a faluban, hogy pogrom tört ki a szomszédos Tapolcán. Ez Diszelen is elszabadította az indulatokat, és az éjszaka a lakosság a zsidókra támadt.

Tapolca 1925-ben (Fotó: Fortepan/Fortepan)

Mivel a diszeli körjegyző ismételt és kétségbeesett kérése ellenére sem érkezett Tapolcáról rendfenntartó alakulat, a bíró fegyvert osztott a polgárőröknek, hogy helyreállítsák a rendet. Azok azonban – most már fegyveresen – inkább csatlakoztak a támadókhoz, akik Melkovics ácsmester és Juhász Kálmán földműves vezetésével megrohanták a zsidó házakat.

A rend helyreállítása helyett felfegyverkezve betörtek a zsidó lakásokba. Gartenzaun Dávidot és Löwinger Edét családtagjaik szeme láttára verték és lőtték agyon. Korein Dezső földbirtokostól pénzt követeltek, amikor kiderült, hogy nincs nála a tárcája, a tömeg a lakására kísérte. Útközben a feldühödött Juhász a társaira kiáltott: „Mit ceremóniáztok Korein Dezsővel, végezzünk vele!”

Ezután puskatussal agyonverték, házát kirabolták. Singer Mór vendéglőst kifosztották, borát kiöntötték, és amikor tiltakozni merészelt, agyonütötték. Özv. Singer Zsigmondné fiát, Sándort a támadók agyonütötték, házukat kirabolták, és minden ingóságukat elvitték. A 16 éves Singer Gyulát úgy vágták le, mint egy marhát a vágóhídon. Singer Mór két lánya a nemi erőszak elől az udvarban lévő kútba ugrott. A katonák kézigránátokat dobtak utánuk a kútba, a két Singer-lány szörnyethalt.

A Breuer család hat gyerekkel a szőlőbe menekült, de a katonák utánuk mentek, és puskatussal összeverték majd agyonlőtték az öreg Breuert. Végeztek feleségével Breuerné Kohn Bertával is. Mikor a gyerekek anyjuk életéért könyörögtek, a katonák levágták orrát és emlőit. A lányokra puskát fogtak. A 13 éves kislányt 20 katona, a 17 éves Flórát pedig három katona erőszakolta meg.

A pogromok ellenére számos zsidó vett részt a szabadságharcban – Kibic Magazin

Pogromok 1848-ban, és egy borkereskedő család, amely férfi tagjai még a szabadságharcban résztvevő zsidók között is kiemelkedtek. Minderről ráadásul a Wass Albertől elnevezett könyvtárban esett szó Tapolcán. Tapolca zsidósága és a szabadságharc címmel tartott előadást Hangodi László főmuzeológus, történész a tapolcai Wass Albert Könyvtár és Múzeumban, adta hírül a veol.hu.

Kiss Ernőt katolikus tanítót zsidónak nézték, ezért kirabolták és véresre verték. Aznap éjjel a csőcselék összesen kilenc diszeli zsidót mészárolt le, köztük egy nőt és egy értelmi fogyatékos fiatalembert. A következő napon az országúton három megcsonkított holttestet találtak olyan állapotban, hogy személyazonosságukat nem lehetett megállapítani. A diszeli parasztság tiltakozott a pogrom ellen, de nem tudta azt megakadályozni.

Végül csak Juhász Kálmán került a vádlottak padjára. A bíróság enyhítő körülménynek találta, hogy a férfi négy évig volt a fronton, illetve, hogy „a kommunizmust bűnösen felidézett népfaj ellen országosan megnyilvánuló közgyűlölet” miatt követte el rémtetteit. Így mindössze 12 évet kapott. Társai kormányzói kegyelemmel szabadultak a vizsgálati fogságból.

A fenti összeállítást Sáfrány Péter készítette korabeli sajtócikkek alapján. Eredetileg a Zsidó Múlt Facebook-csoportban jelent meg. A szerző engedélyével közöljük.

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on tumblr
Tumblr
Share on email
Email
Share on whatsapp
WhatsApp