Ortodox zsinagógát avattak a 12. kerületben

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

Zsinagógát avattak vasárnap a 12. kerületi, Alma utcai Orthodox Zsidó Szeretetotthonban. Az imaház 450 millió forintos állami támogatásból épült.

Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára az eseményen kiemelte: a magyarországi zsidóság az elmúlt évszázadokban erősítette, gazdagította és védte a nemzetet. Erősítette a zsidó-keresztény kultúra által, a zsidó hit megőrzésével és továbbadásával, gazdagította kultúrájával, és védte háborúk és forradalmak során, ahogy ezt bizonyítják a zsidó temetők katonasírjai.

Zsinagóga az avatása napján a 12. kerületi, Alma utcai Orthodox Zsidó Szeretetotthonban (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)

Az államtitkár felidézte, hogy 1945 januárjában perceken múlott, hogy a János kórháznál lévő orosz katonák nem értek időben a szeretetotthonhoz, így annak lakóit és ápolóit meggyilkolták a nyilasok. „Ezt a tragédiát gyógyítjuk most a zsinagóga átadásával” – fogalmazott.

Soltész Miklós a „gyávaság, az aljasság és a hatalomvágy legdurvább megjelenési formájának” nevezte, amikor valakik vallási közösségek ellen fordulnak, hozzátéve, hogy még aljasabbak azok, akik idős, elesett embereket bántanak.

Az államtitkár arra is kitért, hogy a kormány a jövőben is együttműködik a zsidó közösséggel, és megadja nekik azt a tiszteletet, szeretetet, amit az elmúlt időszakban. Ez a közös munka a múltra épül és a jövőt építi. Ennek jegyében támogatta és támogatja a jövőben is a kormány a zsidó temetők felújítását, a zsidó közösség oktatási és szociális intézményeinek felújítását, illetve fenntartását, imaházak építését és megújulását – mondta.

Imaterem a zsinagóga avatása napján a 12. kerületi, Alma utcai Orthodox Zsidó Szeretetotthonban (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)

Deblinger Eduárd, a Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség elnöke megköszönte az állam támogatását. Hangsúlyozta, külön elégtétel az új imaház azon a helyen, ahol a környező intézményekben 360 zsidó embert gyilkoltak meg a nyilasok 1945 januárjában. Hozzátette, míg Pesten felszabadította a gettót a Vörös Hadsereg, Budán még zsidókat gyilkoltak a nyilasok.

Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek arról beszélt: a szeretetotthonok, zsinagógák, templomok épülése és megújulása mindig ajándék és a „Mindenható irgalmának jele”. „Ugyanakkor megszólítja a lelkiismeretünket is, azt követeli tőlünk, hogy újuljon meg bennünk a hit, az összetartozás és a szeretet” – fogalmazott.

Deblinger Eduárd, a Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség elnöke, Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek és Jákov Hadasz-Handelszman izraeli nagykövet a zsinagóga avatásán (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)

A zsinagógaavatáson részt vett Jákov Hadasz-Handelszman izraeli nagykövet, Pokorni Zoltán (Fidesz), a 12. kerület polgármestere, Latorcai Csaba, az Emberi Erőforrások Minisztériumának közigazgatási államtitkára és a diplomáciai testület több tagja.

A Városmajor utca és az Alma utca sarkán lévő épületegyüttesben működik az ortodox hitközség szeretetotthona. A vészkorszak idején a nyilas csapatok többször is ki akarták üríteni az otthont, de a Nemzetközi Vöröskereszt delegátusa, illetve a budapesti rendőrség ezt megakadályozta. 1945. január 19-én este megjelent a kerületi nyilas csoport, a férfiakat a helyszínen kivégezték, a nőket pedig a Szamos utca városmajori oldalában lőtték agyon, miközben a szovjet csapatok már a Szent János-kórháznál voltak az utca végén.

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on tumblr
Tumblr
Share on email
Email
Share on whatsapp
WhatsApp