Az első Szentély idejéből származó palota maradványai kerültek elő Jeruzsálemben

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

A júdai királyság korában épített, 2700 éves palota romjait találták meg régészek Jeruzsálemben. Az óváros falain kívüli grandiózus épület megtalálása életre szóló felfedezés.

Az épületet a babiloni fogság előtt, az első Szentély idején emelték, az i.e. 7. század elején, valószínűleg Ezékiás júdai király korában, miután Jeruzsálem túlélte az asszírok ostromát és még nem érkeztek meg a babiloni hódítók.

A Jeruzsálem mai óvárosától két kilométerre délre, az Armon Hanacív nevű dombon talált oszlopfők a júdai királyságra jellemző pálmafamotívumot viselik, az Izraelben máshol talált leletek alapján az ötsékeles pénzérmét is hasonló kép díszíti. Az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) Jakov Billig vezetésével már tavaly novemberben felfedezte a palota romjait, amikor egy új látogatóközpont alapjait kezdték ásni.

Doron Spielman, a Dávid Városa Alapítvány vezetője szerint az óváros falain kívüli grandiózus épület megtalálása életre szóló felfedezés. A leleteket bemutató sajtótájékoztatón jelen volt Hili Tropper kulturális miniszter is.

„A palotát valószínűleg i.e. 586-ban, Jeruzsálem babiloni elfoglalása során rombolták le” – mondta Juval Baruch, az IAA vezető régésze a Háárecnek. A maradványok alapján szándékos rombolás történt, az oszlopfők nemcsak lezuhantak a pusztítás során, hanem céltudatosan a földbe is temették őket. Nem világos, hogy miért nem hasznosították ismét őket, ahogy akkoriban szokás volt.

Baruch szerint az oszlopfők és más leletek, például az oszlopok rendkívüli minősége arra utal, hogy királyi birtokról lehetett szó. Az igényesen díszített oszlopfők mindkét oldalát megfaragták, noha az eddig korábban megtaláltaknak csak a látható oldalán dolgoztak a kőfaragók.

„Valószínűleg olyan palotához, királyi birtokhoz vagy gazdag házhoz tartoztak, amely az Armon Hanaciv domb tetejére épült – talán a királyi család egyik tagja számára, kiváló kilátással Dávid városára és a Templom-hegyre, stratégiai jelentőségű helyre” – hangsúlyozta Jakov Billig, aki szerint a korabeli közbiztonság stabilitására utal, hogy a város falain messze túl is építkeztek.

A babiloni hódítás és a rombolás után az eltemetett oszlopfők kivételével széthordták az eredeti építmény köveit, újra felhasználták őket, és így más nyoma nem maradt az előkelő palotának. Eddig körülbelül 20-30 hasonló oszlopfőt találtak az i. e. 970-ben kettészakadt ókori zsidó királyságok, Júda és Izrael területén: valószínűleg a palotákba vezető kapuknál voltak.

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on tumblr
Tumblr
Share on email
Email
Share on whatsapp
WhatsApp