Erkölcstelen zsidó összeesküvést láttak a szépségversenyekben az 1920-as években

Hogyan született meg a modern női szépségeszmény, az ideális test, és miképpen alakultak ki azok az elvárások és kihívások, amelyeknek a mai nők is igyekeznek megfelelni? Czingel Szilvia A női test alakváltozatai 1880-1945 című új könyvében  többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ.

A második világháborút megelőző hatvanöt év döntő hatással volt a női testkultúrára. A folyamat egyik csúcspontját az 1920-as évek jelentették, amikor a női sziluett teljesen átalakult, és megszületett a mai értelemben vett modern női test. A fűzőviselés évszázados divatja után egyszerre csak láthatóvá vált a láb, sőt a comb is, divatba jött a rövid bubifrizura és a fogyókúra. A nők ismerkedni kezdtek a modern fehérneműk típusaival, és megjelentek a strandokon, ahol szigorú fürdőruha-viseletben ugyan, de már a vízbe is bemerészkedhettek. Népszerűvé vált körükben a sport, ajkukon megjelent a rúzs, a merészebbek körmén pedig vörös körömlakk virított.

Czingel Szilvia új könyvében azt vizsgálja, hogy az 1880-1945 közötti időszakban lezajló óriási társadalmi és kulturális változások – mint a két világháború, a nők tömeges munkába állása, a fokozódó iparosodás, a szecesszió vagy épp a jazzkorszak – hogyan hatottak a női testkultúrára. A korszakban a nők egyszerre ütköztek falakba és megengedő gesztusokba, amelynek következtében valódi “testőrület” bontakozott ki. Mindehhez hozzájárultak azok az elementáris hatással bíró női szépségversenyek is, amelyeknek győztesei követendő mintává váltak a fiatal lányok tömegei számára.

A női test alakváltozatai megmutatja, hogyan született meg a modern női szépségeszmény, az ideális test, és miképpen alakultak ki azok az elvárások és kihívások, amelyeknek a mai nők is igyekeznek megfelelni.

A női test alakváltozatai 1880-1945 (Czingel Szilvia)

A második világháborút megelőző hatvanöt év döntő hatással volt a női testkultúrára. A folyamat egyik csúcspontját az 1920-as évek jelentették, amikor a női sziluett teljesen átalakult, és megszületett a mai értelemben vett modern női test. A fűzőviselés évszázados divatja után egyszerre csak láthatóvá vált a láb, sőt a comb is, divatba jött a rövid bubifrizura és a fogyókúra.

Részlet a könyvből

 Szép lány, kár hogy zsidó

Simon Böske életének esettanulmánya, aki 1929-ben megnyerte az első Miss Hungária választást, és ugyanebben az évben a Miss Európa címet is rengeteg lehetőséget ad arra, hogy a kor szépségkultuszát és a modern nő fogalmának kialakulását körbejárjuk, valamint azt a politikai ideológiát, amit ez az „ártatlannak” tűnő szépségkirálynő választás megmutatott.

Az új nőideál megítélésében a konzervatív női közösségek igen aktívak voltak. A modern nőt igyekeztek ideológiai alapon megítélni és a zsidósághoz kötni.

Mivel a Színházi Élet, amiről köztudott volt hogy főszerkesztője zsidó, jelentette és szervezte meg az összes szépségéversenyt, így kapva jött az alkalom, hogy a versenyekből antiszemita megnyilvánulások sora kerekedjen ki.

Az öltözködés, a szépségápolás és a divat kapcsán igen konzervatív álláspontot képviselt Ferenczi Jolán,  aki 1926. májusban népművészeti ruhákat áruló üzlete kirakatában megjelenő felhívása sajtóvitát generált:[1] Ferenczi ezer olyan nő aláírását tervezte összegyűjteni, akik – a nők védelmében, a nők jó hírének fenntartása érdekében – helytelenítik a nők dohányzását, a rúzs és a púder erős használatát, a bubifrizurát és a modern öltözködést.[2] A hölgy elutasított mindent, ami Párizsból jött, ami modern, ami nem magyar, amit erős antiszemitizmusa valamiféle zsidó hatásnak vélt, ami meghamisítja a magyar néplélek igazi arcát.  Nem rejtette véka alá azt sem, hogy mit gondol a szépségkirálynő választásokról.

Ferenczi Jolánt idézzük:

„Életemben más célom nem volt, mint megismertessem a külfölddel a magyar népi viseletet. Nem állhatom hát szó nélkül ezeket a mindenképpen magyartalan megnyilatkozásokat. Ne párizsi modellokra aggatott magyar-motívumokban lássuk a magyarruha újraélesztését. […] Ez a szüreti mulatság ruha – mutat rá a szépségkirálynő képére – nem magyaros. Sokkal többre becsüli a nép a nemzeti színeit, semhogy ruhadísznek használja őket. Ez tipikus megnyilatkozása a városi ízléstelenségnek, amellett, hogy meg is hamisítja a magyar néplélek igazi arcát.”[3]

Az elvárt konzervatív nőkép azonban végérvényesen elköszönt, és nem tudta megfékezni bármennyire is szerette volna, a szélsebesen Budapestet is meghódító „modern nő” megjelenését.

Strandszépségverseny, 1930 körül
Fotó: Fortepan/AR

1929-ben már egy egészen más nőtípus jelent meg a kifutókon és a szépségverenyeken, a magazinok címlapján, olyan aki bubifrizurát hordott, vérvörösre lakozta a körmét, rúzsos volt a szája, cigarettázott, a szoknyája már nem volt bokáig érő, alakja nádszál vékony volt, teniszezett és sportolt, és még autót vagy épp motort is vezetett. Ezt a nőtípust nehezen tudták tisztességes családanyának és a férjét “kiszolgáló” és ezzel párhuzamosan, nemzeti kulturális testnek tekinteni. A tendenciák viszont efelé a nőtípus felé haladtak és a szépségkirálynő választás műfajának rövid története ellenére végérvényesen ők lettek a győztesek.

A modern nő megjelenése fenekestül forgatta fel a feudális jellegű női szerepeket és a nőkről alkotott és elvárt nomarendszereket. Az 1920-as évek elejétől megjelenő új őrület, az Amerikából Európába importált, Magyarországra Franciaországból megérkező szépségkirálynő választás műfaja, ami elementáris erővel hatott a magyar úri lányokra is. Ezekre a nőisséget erősen megreformáló „forradalmakra” a férfiak sem voltak felkészülve, bár kétség kívül a haszonélvezői mégis csak ők voltak. Az örökösen fogyókúrázó, haját hirtelen levágató bubifrizurával tündöklő, cigarettázó új női ideál lassan ugyan, de „elfogadható” jelenséggé nőtte ki magát a férfiak szemében is.

De kik voltak akkor azok a lányok, akik megrohamozták a szépségversenyeket? Úgy tűnik, hogy az alsó, a közép és felső középréteg lányaira hatott erősen a szépségkirálynő választás, a strandszépe versenyek vagy épp a manökenség műfaja, ezen belül nagyszámban a zsidó származású lányokra. Feltűnő és érdekes, hogy a divatfotózás, a szépségipari fogyasztói kultúra területén, valamint a szépségversenyek részeseiként, a zsidó nők aránytalanul felülreprezentáltak voltak.

Simon Böske és néhány vetélytársa

Ebbe a sorba tartozott Simon Böske vagy Gál Júlia szépségkirálynők személye is, akik egyrészt komoly zsidó nevelésben részesültek, mégis  elfogadták  azokat a divatos normákat, amelyek a kor “modern ” nő ideálját jellemezték. Szakítottak az ortodox zsidó hagyományokkal, amelyek szigorúan megszabták a nők viselkedését. Úgy véljük, hogy ez nem az emancipáció jegyében történt elsősorban, hanem a többségi társadalomhoz való beilleszkedés végett.

Ez a jelenség viszont jó ok volt arra, hogy a jobboldali nacionalista közhangulat erkölcstelen zsidó összeesküvést lásson benne, és megkérdőjelezze azt, hogy egy zsidó nő képviselhesse a „magyar szépséget”. Az erkölcstelen „néma vonulásra” pedig jóerkölcsú keresztény család semmiképp nem engedheti el lányát.

[1] Ferenczi Jolán egy nagyon korai időszakban alapított és hosszú ideig fennálló kereskedelmi vállalkozást működtetett, üzletét 1907-ben indította, és haláláig, 1961-ig vezette.

[2] Lackner – Tasnádi 2019. 193-239.

[3] Magyarország 1935. 6. 10 szám. 5.

 

A szerzőről:

Czingel Szilvia szabadúszó író, kultúrantropológus, évekig volt a Centropa Alapítvány munkatársa. Két könyve jelent meg: a vallásnéprajzi témájú Ünnepek és hétköznapok és az oral history módszerével készült Szakácskönyv a túlélésért, amelyet a Gólem Színház állított színpadra. Tudását és tapasztalatát a hétköznapokra adaptálta, így jelenleg storytellingkurzusokat, városi sétákat és walking coachingot tart.

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on tumblr
Tumblr
Share on email
Email
Share on whatsapp
WhatsApp