Augusztus 27-én adják át a megújult makói zsinagógát

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

Makó egykori zsidó közössége az Alföld legősibb és egyben legjelentősebb közössége volt, „kis Jeruzsálemként” is emlegették. Az újraszentelt zsinagóga az elszármazott makói ortodox zsidók fontos zarándokhelye, mivel itt élt a csodarabbiként tisztelt Vorhand Mózes.

A makói volt az Alföld legelső zsidó közössége, a várost felekezeti sokszínűsége, egykor a makói zsidó kereskedők is kivették a részüket abból, hogy a város hagymája világszerte ismert hungarikum lett.
Arányuk 1920-ban volt a legnagyobb (6,4%), utána fokozatosan csökkent. A közösségen belül az ortodoxok voltak többen (1920-ban több mint 1200 fő), akik nemcsak vallási, hanem nyelvi és kulturális különállásukat is megőrizték. A neológ közösség azonban a harmincas évekre föladta zártságát, és jelentős mértékben asszimilálódott. Sokan jelentős gazdasági pozícióval bírtak, mások tisztviselőként, ügyvédként, orvosként praktizáltak, és részt vettek a közéletben.

zsidó család Makón

Az a viszonylagos tolerancia, amely a zsidók és nem zsidók közti kapcsolatot jellemezte, a harmincas évek végén megszűnt. A kormánypárt a „zsidókérdést” a közbeszéd egyik központi témájává tette, és 1938 után a zsidótörvények megalkotásával folyamatosan napirenden tartotta.

A makói zsidó közösség veszteségei óriásiak voltak. 1941 és 1945 között – főként a genocídium idején – mintegy 1200 makói zsidót pusztítottak el.

A második világháború, Rákosi és Kádár együtt tehet róla, hogy a hitközség kétszázötven év után az 1980-as években megszűnt, mert nem volt tíz férfi, aki működtetni tudta volna.

ortodox zsinagóga Makón

Az 1910-es népszámlálás szerint 1928 fő, az 1920-as szerint 2380 fő, az 1930-as szerint 2052 fő, a gettósításkor 2001 fő alkotta a makói zsidóságot. 1984-ben 30 fős volt a közösség.

A város fontos zarándokhellyé vált az utóbbi években

A makói ortodox zsinagógát 2002-ben felújították, ezért a mostani program részeként elsősorban állagmegóvási munkákra került sor, valamint egy kis látogatóközpontot alakítottak ki, amely

a legmodernebb eszközök segítségével idézi meg a makói zsidóság történetét, a csodarabbi és a cadikok életét és tetteit, valamint bemutatja a három makói temető nevezetes síremlékeit.

A beruházásnak köszönhetően a város északi területén fekvő zsidó temető megközelítését immár új, kiépített út biztosítja. A temetőben található a már életében csodarabbiként tisztelt, a vészkorszakban mártírhalált halt Mose Vorhand sírja, amely a Makóról elszármazott ortodox zsidók legfőbb zarándokhelyévé vált az elmúlt több mint fél évszázadban.

Mose Vorhand, a csodarabbi

A mostani munkálatokra a Magyar zsidó örökség útja Kelet-Magyarországon – ortodox zsidó emlékhelyek bemutatása című projekt keretében került sor. Makó mellett az ország 4 másik településén zsidó vallási, kultikus és idegenforgalmi létesítmények újultak meg uniós forrásból, kormányzati támogatással, összesen 1,4 milliárd forintból.

zarándokok Makón

A Magyar zsidó örökség útja Kelet-Magyarországon című projekt célja egy olyan településeken átívelő komplex turisztikai termék létrehozása, amely biztosítja a magyar zsidó kulturális és történelmi örökség fenntartását és annak bemutatását. Emellett képes hozzájárulni egy olyan szolgáltatás kialakításához, amely hosszú távon is hatékonyan tudja növelni az adott település idegenforgalmát, további munkahelyet biztosítva az itt élők számára, így az említett gazdasági és társadalmi eredmények által elősegíti a térség társadalmi és gazdasági fejlődését.

A makói fejlesztések ünnepélyes átadására augusztus 27-én kerül sor.

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on tumblr
Tumblr
Share on email
Email
Share on whatsapp
WhatsApp