Hosszan tartó súlyos betegség után hetvenötödik életévében vasárnap éjjel elhunyt Szebeni András Balogh Rudolf-díjas fotóművész, érdemes művész.
Szebeni András 1946. április 30-án született Budapesten zsidó családban. Holokauszt-túlélő szüleiről a Mazsihisz honlapján olvasható interjúban beszélt: „a szüleim majdnem úgy jártak, mint az Amerikából éppen az 1940-es években hazatért Királyhegyi Pál, aki a híres bon mot-ja szerint sietősen repült haza, hiszen sürgős volt az útja: nehogy lekésse az auschwitzi gyorsot…”
Nem kapott zsidó neveltetést, mint ahogy a fent említett interjúban elmondta, a szülei nem tagadták meg a zsidóságukat, az apja mindig elmagyarázta a nagyobb zsidó ünnepeket, mindig tudták, hogy éppen hány évet írnak a zsidó naptár szerint, de nem kötelezte arra, hogy tartsa a vallást. „Olyannyira nem forszírozták a zsidó származást, hogy apám már a felszabadulás után magyarosította a nevét Schlesingerről Szebenire.”
1964-ben érettségizett a Madách Imre Gimnáziumban, ahol Bíró Yvette filmklubjában kezdett vonzódni a képi kifejezésmódhoz. 1964-ben a budapesti Fényképész Szövetkezet alkalmazottja volt és fotós szakmunkás-vizsgát tett.
1972-től 1990-ig a Nők Lapja, 1991 és 1994 között a Playboy fotóriportereként, majd művészeti igazgatójaként dolgozott. 1978-ban az Unesco támogatásával két hónapig Thaiföldön készített képeket a buddhizmusról és a kábítószerélvezőkről.
1979 és 1982 között a Magyarország felfedezése című könyvsorozat számára az elmeszociális intézeteket fényképezte. A vajszínű árnyalat című kötetének fotográfiái az 1988 és 1993 közötti magyarországi és közép-európai rendszerváltást örökítették meg.
Jelentős volt fotóközéleti munkássága is: 1990-ben a Magyar Fotóriporterek Társaságának alapító tagja, 1995-ig főtitkár-helyettese volt. 1990 és 1995 között pedig a Magyar Fotóművészek Szövetségének elnökségi tagjaként tevékenykedett.
Ismert asszonyokról készített aktfelvételeket, híres emberek portréit gyűjtötte össze. Ezek egyike, a feleségével, Sóvári Zsuzsa újságíróval közösen készült fotóalbum és interjúkötet, a Női Vonal.
Számos köz-és magángyűjtemény őrzi munkáit, köztük a New York-i Metropolitan Múzeum. Munkásságát 1995-ben Balogh Rudolf-díjjal, 2006-ban a Magyar Köztársaság Érdemes Művésze díjjal tüntették ki.
-
Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!
