Emlékművet állítanak a háborúkban megerőszakolt nőknek Budapesten

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

A háborúban megerőszakolt nők egyedül maradtak a traumáikkal, nem beszélhettek róla, és ez meghatározó volt saját és családjuk, valamint a társadalom sorsában.

A tervek szerint 2023 tavaszán adják majd át a Háborúkban megerőszakolt nők emlékművét Budapesten. A fővárosi önkormányzat által szervezett keddi sajtótájékoztatón az is elhangzott: az emlékmű megvalósítására a jövő nyárig kiírják a nemzetközi pályázatot, ezt megelőzően előadás-sorozatot és nemzetközi konferenciát tartanak a témában.

Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes (Fotó: Budapest Városháza/Facebook)

Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes arról beszélt: egy közösség életét döntően meghatározza, miként emlékszik a történetére, a közösséghez tartozók történetére. Úgy fogalmazott: „a rendszerváltás óta sokszor, sokféleképpen és többnyire szenvedélyektől telten, indulatosan beszélünk a múltunkról”. „Egyre többször kizárólagosságra törekedve és versengve” – fűzte hozzá. 

A főpolgármester-helyettes azt mondta, az emlékeknek van egy területe, amelyről alig esett szó az elmúlt évtizedekben, holott sok embert érint. A háborúban megerőszakolt nők egyedül maradtak a traumáikkal, nem beszélhettek róla, és ez meghatározó volt saját és családjuk, valamint a társadalom sorsában – tette hozzá.

Mindezért fontos, hogy nyilvánosan emlékezzünk rájuk és az őket övező hallgatásra – jelentette ki Kerpel-Fronius Gábor, majd közölte: az emlékezés módja a több évre tervezett társadalmi egyeztetési folyamat végén dől majd el. Hangsúlyozta azt is: nem szeretnének „még egy olyan emlékművet, amelyet az éppen regnáló hatalom a saját történelemszemléletét előtérbe helyezve ráoktrojál a társadalomra, és adott esetben a saját ízlésével is ugyanezt teszi”.

A holokauszt túlélőket is megerőszakolták a “felszabadító” szovjet katonák – Kibic Magazin

Azt is feltárja a könyv, hogy valószínűleg a magyarokkal és a németekkel szemben voltak legdurvábbak a szovjetek. Jugoszláviában és Csehországban nem voltak olyan erőszakosak, de azért mindenhol jelentős számban estek neki a nőknek. Hogy a holokauszt túlélőket is megerőszakolták a “felszabadító” szovjet katonák – talán ez a legfájdalmasabb része Andrea Peto Elmondani az elmondhatatlant című könyvének.

A sajtótájékoztatón jelen voltak az előkészítést felügyelő állandó bizottság tagjai: András Edit művészettörténész, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Bölcsészettudományi Kutatóközpontja Művészettörténeti Intézetének tudományos főmunkatársa, Kenyeres István történész, levéltáros, címzetes egyetemi tanár, a Budapest Főváros Levéltárának főigazgatója, Mélyi József művészettörténész, a Magyar Képzőművészeti Egyetem tanára, Népessy Noémi történész, közgazdász, a Budapesti Történeti Múzeum főigazgatója és Pető Andrea történész, az MTA doktora, a Central European University egyetemi tanára.

Népessy Noémi elmondta, a bizottság februártól működik, és az elmúlt négy hónapban elkészítették a Háborúkban megerőszakolt nők emlékezete című programot. Ennek első eleme a szeptember 17-én induló hat részből álló előadás-sorozat lesz. Ezt követi 2021 tavaszán egy nemzetközi konferencia, majd 2021 június 30-ig megjelenik a nemzetközi tervpályázat, amelyet a tervek szerint 2021. október végéig bírálnak el. A Fővárosi Közgyűlés határozata erről 2021 decemberében születhet majd meg, az emlékmű kivitelezése 2022 elején kezdődhet meg az elképzelések szerint.

Az elkészült pályaműveket a Budapest Galériában egy kamarakiállításon lehet majd megtekinteni – közölte Népessy Noémi.

Kenyeres István elmondta, hogy hétfő délután elindult a projekt honlapja, amely a www.elhallgatva.hu címen érhető el. Ott minden lényegi információt megtalálhatnak az érdeklődők, és várják az esetleges visszaemlékezéseket is. A honlapot és a hozzá kapcsolódó Facebook-oldalt Budapest Főváros Levéltára működteti.

Mélyi József előadásában elmondta, hogy valamennyi, a háborúban megerőszakolt nőre emlékező emlékmű több országban is sok vitával és politikai, esztétikai konfliktussal járt. Az emlékezeti projekt kialakítása hosszabb folyamat, amelynek során a történeti és az emlékművel kapcsolatos elméleti kérdéseket folyamatosan figyelembe kell majd venni.

„Itt az idő, hogy kimondjuk, Auschwitzban szexuális erőszak történt” – Kibic Magazin

A nagysikerű Az auschwitzi tetováló szerzője, Heather Morris újabb regényének középpontjában a táborokra jellemző szexuális zaklatás kerül, amelyről egészen idáig szinte senki nem mert beszélni. A Cilka utazása főszereplője, Cecilia Klein mindössze tizenhat éves volt, amikor 1942-ben elvitték az auschwitz-birkenaui koncentrációs táborba.

Pető Andrea elmondta, hogy az előadás-sorozatban a történészek és művészettörténészek szeretnék megismertetni az érdeklődőket a kérdés kutatásával.

András Edit közölte, az első egy ikonográfiai előadás lesz, amely arról szól majd, hogy általában a nők ellen elkövetett erőszaknak milyen ábrázolási típusai vannak.

A közreadott sajtóanyag szerint az emlékezet-történeti előkészítő szakasz fókuszában az adatgyűjtés, az informálás, a főbb hazai és nemzetközi tudományos eredmények összegyűjtése, széles körű társadalmi megismertetése áll a háborúkban a nőkkel szemben elkövetett erőszakos cselekményekkel kapcsolatban, a középkortól egészen a 20. század végéig.

A Fővárosi Közgyűlés január 29-én döntött az emlékmű felállításáról.

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on tumblr
Tumblr
Share on email
Email
Share on whatsapp
WhatsApp