Történelemórákat is tartanának a felújított szentesi zsidó temetőben

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

1941-ben Szentesen 510 zsidó élt, nagyrészüket a helyi gettóból először a szegedi téglagyárba, majd 1944 júniusában Auschwitzba szállították.

A Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány támogatásával újulhat meg az izraelita temető ravatalozója. Az önkormányzat 20 millió forintos összegre pályázik, amit közel kétmillió forintos önerővel kell majd kiegészíteni, ha sikerrel járnak. Így is csak állagmegóvásra lesz elég ez az összeg, állítja a város főépítésze, Wittek Krisztina a delmagyar.hu-n megjelent cikkben.

A felújítás után az épületben egy látogatóközpontot lehetne kialakítani, ahol helyet kaphat a helyi zsidóság történetét bemutató kiállítás, de kihelyezett történelemórákat is lehetne itt tartani.

A pályázat eredményhirdetése őszre várható, pozitív elbírálás esetén már kora tavasszal elkezdődhetnek a munkálatok.

Fotó: Majzik Attila

A szentesi zsidóság rövid története:

A zsidóság a XVIII. század végén jelent meg Szentesen, nagyrészt kereskedők, házalók, illetve mesteremberek voltak. 1847-től már rendelkeztek a kocsmanyitási joggal; az 1850-es évektől pedig az ő kezükben volt a rév, a vám, a halászat, a vadászat, a katonai élelmezés és a piócaszedés is.

Szentesi zsidók a zsinagógában

Életükben döntő fordulatot jelentett az 1867/17 tc. elfogadása, mely megadta számukra a polgári egyenjogúságot. Ezzel vette kezdetét a szentesi zsidóság történetének második szakasza, elkezdődött magyarosodásuk. Ez a korszak egyúttal a gazdasági virágzás kora is. Felépült a zsinagóga és az új iskola; megfigyelhető a különböző jótékonysági szervezetek (a Szentegylet és a Nőegylet) tevékenységének felélénkülése.

“Szentes eléggé asszimilált életet élt. Egy zsinagóga volt, nagyon szép volt, egyébként most a városi a könyvtár. Volt zsidó hitközség, gyönyörű szép temető volt, volt a Hevra Kadisa, amely a temetési ügyekkel foglalkozott, volt Malbis Arumim Egyesület, amelyik a szegények jótékonysági ügyeivel foglalkozott, és volt zsidó Nőegylet, az anyám volt a vezetője, apám hitközségi alelnök meg elnök is volt”, írja a szentesi születésű Galla László a Centropa Alapítványnak adott visszaemlékezésében.

Ajándéklevél a Szentesi Izraelita Hitközségnek

Ez egy ajándéklevél, amelyet 1929-ben (5689-ben) állították ki Szentesen. A kelyhet, ami a képen látható, a szentesi izraelita hitközségnek ajándékozták az izraelita szentegylet fennállásának 120. évforulója alkalmából.

A hanyatlás leginkább 1938-tól, az ún. “zsidó-törvények” elfogadásával kezdődött. 1941-ben Szentesen 510 zsidó élt, nagyrészüket a helyi gettóból először a szegedi téglagyárba, majd 1944 júniusában Auschwitzba, illetve Strasshofba szállították. Csak kb. kétszázan tértek haza a II. világháború végén, de később közülük is sokan elhagyták várost. Ma alig néhányan gyakorolják a vallásukat.

 

 

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on tumblr
Tumblr
Share on email
Email
Share on whatsapp
WhatsApp