Bogdán László: „Hiszek az emberi jóságban”

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

Elhunyt a cigány reformerként ismert Bogdán László, a „Cserdi csoda” megteremtője.Az idén Raoul Wallenberg díjat kapott Bogdán önkezével vetett véget az életének, bár a közvetlen környezetében  többen kételkednek ebben. KÉPGALÉRIA.


A 46 éves Bogdán László halálán megdöbbentek a közvetlen környezetében élők. A RomNet-nek azt nyilatkozták, a polgármester nem volt beteg, egészségügyi problémáiról legalábbis senkinek nem beszélt. Tele volt tervekkel, magasabb szintű politikai pályára készült.

Haláláról a Mazsihisz is megemlékezett. Mint írták:

„Erősnek hittük, vagy legalábbis annak szerettük volna hinni.
Kivételesnek gondoltuk, és legalábbis elszégyelltük magunkat miatta: hiszen miért is volna kivételes a 21. század Európájában, ha akad egy falusi cigány ember, aki az összes sztereotípiára rácáfol? Nem, neki nem kivételesnek kellett volna lennie, hanem egynek a sok közül.
Legyen neki könnyű a föld!”

Roma holokauszt emlékmű Cserdiben

Bogdán László halála kapcsán Alföldi Róbert a következőket írta:

“Ha a világ bármikor is jobbá és emberibbé tud válni az csak az olyan különös embereknek köszönhető, mint amilyen Bogdán Laci volt.

Az olyan embereknek, akik sem istent, sem embert nem ismerve – és ugyanakkor Istent és embert is sokkal jobban ismerve, mint talán bármelyikünk -, csak mennek előre, tűzön és vízen át, erővel, szinte már fájó erővel, de mennek, mert tudják, hogy hova kell eljutni ahhoz, hogy a világ jobb és emberibb legyen.”

Ha a világ bármikor is jobbá és emberibbé tud válni az csak az olyan különös embereknek köszönhető, mint amilyen Bogdán…

Közzétette: Alföldi Róbert – 2020. július 14., kedd

Bogdán László más elismerések mellett idén januárban Raoul Wallenberg-díjat kapott a kisebbségi és többségi társadalom békés együttéléséért tett erőfeszítéseiért.

Bogdán László falujában, Cserdiben 2002-ben lett önkormányzati képviselő, majd alpolgármester, 2006-ban már településvezetőként dolgozott, és azóta irányította a Baranya megyei falut, működtetett foglalkoztatási mintaprogramokat, amelyet a média és a közvélemény „Cserdi csodaként” emlegetett.

Cserdiben Bogdán vezetésével komoly, alulról szerveződő zöldségtermesztési közfoglalkoztatási program indult, és Bogdán komplex fejlesztési programot is indított a falu rendbetételére. Elsősorban a személyes jelenlétben és a helyi önszerveződésben hitt, és cserdi sikereit is ennek tudta be.

Bogdán országos szintű közéleti tevékenységet is folytatott. Tavaly mélyen felháborította, hogy a 16. kerület fideszes frakciója leszavazta az akkor 100 éves Bálint gazda díszpolgárrá választását. Bogdán László Cserdi község díszpolgári címét ajánlotta fel a szintén nemrég elhunyt Bálint Györgynek.

Díszpolgári címet adományozna Bálint gazdának Cserdi polgármestere – Kibic Magazin

Bogdán László azután ajánlotta fel a címet Bálint Györgynek, hogy mélyen felháborította az a múlt heti döntés, amelynek során ismételten leszavazta a 16. kerület fideszes frakciója az idén százéves kertészmérnök díszpolgárrá választását. Cserdi községét sokan csoda faluként tartják számon, ahol egy agilis polgármester, Bogdán László vezetésével a teljes összeomlás széléről fordult vissza a falu.

Néhány fontos idézet Cserdi polgármesterétől:

Nehezen nyílok meg a magándolgaimban, mert az ügy a fontos, amit képviselek. Meg hát ki vagyok én? Félanalfabéta cigány gyerek, aki próbál a világban ellavírozni. (Hvg.hu)

“Bátran beszélek a rázós dolgokról is, mert meg vagyok győződve arról, hogy a cigánykérdés nem szenzitív probléma. Itt nagyon nyíltnak kell lenni. Kiborít ez a “pol. korrekt” romázás. Le kell szállni a földre, és megmondani, hogy kivel mi a probléma! Én is szégyellem, hogy csak ennyi iskolám van, de legalább próbálok megváltozni! Az igényességet kell az emberekbe belenevelni, az hozza magával a többit.” (Hvg.hu)

Számunkra természetes, hogy ha tudunk, adunk. Életünk természetes része a gyengék, elesettek segítése. Nem várunk köszönetet, örülünk annak, hogy annyit termelünk amennyiből másoknak is juttathattunk. (Városi Kurír)

Hiszek az emberi jóságban, hiszek abban, hogy eljön az az idő Magyarországon is, amikor nem számít, hogy Bogdánnak, Orsósnak, vagy Kalányosnak hívnak, csak az lesz a fontos, mit tudtál adni a hazádnak. (Városi Kurír)

A cigány nem szerelmes se a tanulásba, se a munkába. De Cserdiben már kezdenek azok lenni, ebbe is, abba is. Nincs kuncsorgás, tenni akarás van helyette.” (Sokszínű vidék)

“Az a keménykezűség, hogy megtanítom a becsületes munkavégzést? Ha szólok, ne hagyjanak ott három szem krumplit minden egyes négyzetméteren? Húszezer négyzetméternél az mennyi pénz?” (Figyelő)

„Egyszerűnek kell lenni az emberekkel! Egyszerűnek, de keménynek. Aki például elkésik a munkából, azzal felolvastatok a Micimackóból egy oldalt a többiek előtt.” (Hvg.hu)

“Ha arra keressük a választ, hogy miért van a cigányok között olyan sok pörköltös ember, akkor először is jó, ha tudjuk, hogy mekkora úr tud lenni a szükség. Nem ezeknek az embereknek a szégyene az, hogy oda szavaz, ahol enni kap.” (Magyar Hang)

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on tumblr
Tumblr
Share on email
Email
Share on whatsapp
WhatsApp