Megújult a kecskeméti zsidó hitközség nagy imaterme

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

A magyar kormány 43 millió forintos támogatásával megújult a kecskeméti zsidó hitközség nagy imaterme, amelyet kedden adtak át.

A kecskeméti nagy imaterem felújítását a helyi önkormányzat is támogatta. Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) közép-magyarországi területi csoportjának elnöke elmondta: az épület eredetileg is a kecskeméti zsidó hitközség székházának épült, a 120 évvel ezelőtt készült tervek ma is fellelhetők a levéltárban.

Feldmájer Péter, Soltész Miklós és Róna Tamás rabbi (Fotó: MTI/Ujvári Sándor)

Feldmájer Péter hangsúlyozta: a 300 fő befogadására alkalmas imaterem megfelel a kor követelményeinek és méltó helyszíne lehet legnagyobb ünnepüknek, a szabadulás ünnepének, a pészahnak. Elmondta: a jövőben szeretnék akadálymentesíteni az épületet, majd a kis zsinagóga épületét felújítva egy képtárat alakítanának ki.

Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára az imaterem átadásán azt mondta: a bizalom és a biztonság elengedhetetlen egy közösség életében. Hangsúlyozta: ma Magyarországon az egyházi felekezetek biztonságban élhetnek, élvezhetik a kormány bizalmát, hogy a kapott támogatást közösségük érdekében használják fel.

„A templomok, zsinagógák, imaházak, valamint az iskolák és szociális intézmények felújításait segítő támogatások azonban nemcsak a hívő, keresztény és zsidó emberek, illetve családjuk életét szolgálják, de az egész nemzetet erősítik” – tette hozzá az államtitkár. Közölte, a magyar kormány hiszi, hogy azok, akik túlélték az elmúlt évszázadot, legyen az a holokauszt vagy a kommunizmus szörnyűsége, újra tudják építeni a közösségüket.

Szalay-Bobrovniczky Vince beszédet mond a kecskeméti zsidó hitközség megújult nagy imatermének átadásán (Fotó: MTI/Ujvári Sándor)

„Ezt a bizalmat előlegeztük meg irányukba, mi pedig azt a biztonságot adjuk meg, amelyre ehhez szükségük van” – fogalmazott Soltész Miklós. Kiemelte: minden vallási közösségnek a legfontosabb a hit, a hit megőrzése és továbbadása a következő generációknak. „Mindemellett azonban a több ezer éves zsidó kultúra és a kétezer éves keresztény kultúra nagymértékben befolyásolta egész Európa, Magyarország és a nemzet életét” – mondta.

Hozzátette, az elmúlt évszázadokban alkotott és teremtett építészeti és kulturális örökségbe „lehet kapaszkodni és lehet rá alapozni”. Szalay-Bobrovniczky Vince, a Miniszterelnökség civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára emlékeztetett: a holokauszt pusztítását egy lelki pusztítás, a kommunista korszak ateizmusa követte, amely a megmaradt zsidóságnak szintén jelentős károkat okozott.

Róna Tamás, a Mazsihisz Rabbitestületének elnöke beszédet mond a kecskeméti zsidó hitközség megújult nagy imatermének átadásán (Fotó: MTI/Ujvári Sándor)

A kecskeméti mintegy 1200 fős zsidó közösség jelentős része megsemmisült, de a közösség most napról napra újraéled, amelyhez a magyar kormány is szeretne hozzájárulni – tette hozzá. A helyettes államtitkár szerint Kecskemét jó példája annak, hogy „nincs más út – és ez minden közösségre vonatkozik –, mint azokkal együttműködni, akik abban a helyzetben vannak, hogy ezeket a közösségeket támogatni tudják”.

Az ünnepségen imát mondott Róna Tamás, a Mazsihisz rabbitestületének elnöke.

“Nem elhanyagolható a vidéki zsidóság” – Kibic Magazin

Róna Tamás, az alföldi régió vezető rabbija szerint a vidéki zsidóság nem tűnt el teljes egészében, de megmentésére mindenképpen erős akaratra lenne szükség. A régióhoz tartozó 17 közösségnek ugyan már elkezdődött az újjászervezése, ám a vidéki zsidó élet megerősítéséhez formális zsidó oktatási intézményekre lenne szükség. Miként jött létre ez a régiós rabbihivatal?

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on tumblr
Tumblr
Share on email
Email
Share on whatsapp
WhatsApp