Megveszi André Kertész fotógyűjteményét a magyar állam

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

A világhírű magyar zsidó származású fotóművész képeinek megvásárlásra azért kerül sor, mert a munkásságát a kormány a magyar kulturális örökség kiemelt elemének tekinti.

A gyűjtemény, mely egy New York-i alapítvány tulajdona csaknem kétmilliárd forintba kerül majd, írja a hvg.hu. Itthon a képek a Magyar Nemzeti Múzeumba kerülnek. A pénzügyminiszternek további 62 millió forintról kell gondoskodnia a hazaszállítása, a biztosítása és a közgyűjteményben való elhelyezése érdekében.

A híres magyar zsidó származású fotóművészről, akinek művei tavaly nagy sikerrel szerepeltek egy budapesti kiállításon, az olvasható a Magyar Közlönyben megjelent határozatban, hogy a kormány munkásságát a magyar kulturális örökség kiemelt elemének tekinti”, ezért döntött a vásárlásról.

Elesett ló

A párizsi művészvilág után nem találta helyét Amerikában

Kertész Andor budapesti zsidó kiskereskedő fiaként született. Apját 15 éves korában elvesztette, és gyerekkorának nagy részét rokonoknál Szigetbecsén töltötte, ami később egész világlátására nagy hatással volt. Még 14 éves korában kapott egy – mai szemmel nézve – nagy és nehézkes fényképezőgépet apjától.

31 éves korában teljesült álma, budapesti hivatalnokéletét a párizsi művészvilágra cserélte. Itt élte legboldogabb napjait, a Montmartre művészei között szabadon, kötöttségektől mentesen fotózhatott.

Picasso, Piet Mondrian, Marc Chagall, Calder, Brassaï, a filmes Eisenstein és más festők, képzőművészek tartoztak mindennapos baráti köréhez.

1926-ban Beöthy István szobrász műtermében készítette el egyik legismertebb felvételét a Szatirikus táncosnőt (1926).

Szatirikus táncosnő

A nácizmus fenyegetésétől tartva 1936-ban New Yorkba költöztek. Stílusa nemigen illett bele az akkor divatos, amerikai magazinokban megszokott irányvonalba. Kertész nem találta a helyét Amerikában, New York idegen volt neki, hiányoztak a barátai, az alkotó közeg, helyette megrendelésre kellett fotóznia. Habár sikerült néhány kiállítást rendeznie, művészként nem ért el jelentős sikereket, lassan kezdte elveszteni a hitet saját tehetségében.

A vak muzsikus

A gödörből 1964-ben a New York-i Modern Művészetek Múzeumának akkor kinevezett, fotográfiáért felelős igazgatója John Szarkowski húzta ki, aki önálló kiállítást hozott össze neki a MoMA-ban.

A kiállítás egy csapásra megváltoztatta a róla kialakult képet, az amerikai művészvilág is befogadta, főként a 60-as évek végén és a 70-es évek elején a művészi dokumentarizmus megújítására törekvő irányzat képviselői, akik nagyra értékelték a 20-as, 30-as években Párizsban készült képeit.

Ezután a világon többfelé is kiállításokat rendezett, felesége üzleti sikerei és saját elismerései miatt végre felhagyhatott a pénzért, megbízásból végzett magazinfotós munkákkal, újra sokat utazott. Többször visszatért Párizsba is, de élete végéig New York maradt az otthona.

André Kertész

 

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on tumblr
Tumblr
Share on email
Email
Share on whatsapp
WhatsApp