A szélsőjobboldali retorika gyakran a zsidókat okolja Trianonért

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

Holott a trianoni béke a zsidókat is súlyosan érintette. Történészek szerint pedig a XX. századi magyar történelem két sorsdöntő eseménye, az 1920-as trianoni békeszerződés és az 1944-es holokauszt szorosan összefügg egymással. Ma van a trianoni békekötés 100-dik évfordulója.

1920. június 4-én a Párizs környéki Nagy Trianon kastélyban aláírták a Magyarországra vonatkozó békeszerződést. Magyarország (Horvátország nélkül értett) korábbi 282 ezer km2-es területe 93 ezer km2-re, lakossága 18,2 millióról 7,6 millió főre csökkent, miközben 3,2 millió magyar került hirtelen a határon túlra.

A trianoni Magyarország csupán a korábbi nemzeti vagyon 38%-ával rendelkezett. A mezőgazdasági termelés körülbelül a felére, a gyáripari termelés mintegy harmadára csökkent. Ráadásul a békeszerződés értelmében Magyarország 30 éven át köteles volt jóvátételt fizetni a háborús károkért. Ezekkel a területi, etnikai és gazdasági változásokkal Magyarország a háborút követő rendezés legnagyobb vesztese lett.

A trianoni béke következtében a Kárpátalján, Felvidéken, Erdélyben és a Délvidéken élő jelentős zsidó tömegek is az utódállamok polgáraivá váltak, noha többségük magyar anyanyelvűnek és magyarnak vallotta magát.

A döntés leválasztotta a magyarországi zsidóságról Kárpátalja többségében elkülönülő, ortodox zsidó tömegeit is, ezzel a csonka ország területén maradt zsidóság szociológiai szempontból egységesebbé vált. A békét a társadalom egésze tragédiaként élte meg, beleértve természetesen a zsidókat is, akiket sokan azzal az abszurd váddal illettek, hogy ők álltak a nagyhatalmak által az országra erőszakolt diktátum hátterében.

Romsics Ignác történész szerint a XX. századi magyar történelem két sorsdöntő eseménye, az 1920-as trianoni békeszerződés és az 1944-es holokauszt szorosan összefügg egymással.

A történelmi Magyarország felbomlása a két világháború közötti történetpolitikai gondolkodás centrális kérdésévé vált, és az egész korszakban a politikailag meghatározott bűnbakkeresés dominálta.
A baloldal szerint a bukás alapvető oka „a magyar nemesi, népellenes, soviniszta, úri politika volt”, a jobboldal viszont a háború előtti és alatti „destruktív mozgalmak nemzetellenes aknamunkájára” vezette vissza a történeteket.

A vádlottak padjára Károlyi Mihály, Kun Béla, valamint a „zsidók” és „szabadkőművesek” kerültek. Holott Romsics szerint a Habsburg Monarchiát a népek önrendelkezésének az elve dobta szét. “Mihelyt nemzetiségeinket ez a tizenkilencedik századi elv teljesen hatalmába kerítette, Magyarország régi alakjában nem maradhatott fenn.”

A történész úgy véli, az antiszemita felhangokat az 1920-as években sikerült Bethlen Istvánnak visszaszorítania, de az 1929-es gazdasági válság miatt súlyosan megroppanó Magyarországon akkora volt a szociális feszültség, ami teret adott ismét a szélsőjobboldali pártoknak, akik most már radikális lépéseket követeltek a zsidósággal szemben a magyarság védelmében. Ez vezetett el az első, majd a második zsidó törvényig, és később a holokauszt tragédiájáig.

A határok revíziója 1938-ban kezdődött a zsidók kiközösítésével párhuzamosan.

Márai Sándor a következőket írta az 1940. szeptember 16-i kolozsvári bevonulásról:

„Nem sok időbe telt, hogy kiderüljön: a kisebbségi sorsot a magyarokkal együtt vállaló, s most velük együtt ünneplő zsidókra nem védelem, hanem az üldöztetés új, és az addigiaknál kegyetlenebb formái várnak. A magyar hadsereg után érkező magyar közigazgatás ugyanis a visszacsatolt területeken élő mintegy 320 ezer zsidóval szemben is érvényesíteni kezdte az anyaországi törvényeket. Bár az új ország területén a nemzetiségek aránya több mint 20 százalékra emelkedett, a zsidók hagyományos lojalitására és nemzetépítő szolgálataira többé senki sem tartott igényt. Ellenkezőleg: az antiszemita szélsőjobboldal szemében kifejezetten tehertétellé váltak.”

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on tumblr
Tumblr
Share on email
Email
Share on whatsapp
WhatsApp