100 éve született Harsányi János Nobel-díjas közgazdász

A mai napon 100 évvel ezelőtt született Harsányi János. A zsidó származású magyar-amerikai tudós 100. születésnapja alkalmából emlékérmét bocsátott ki a Magyar Nemzeti Bank.

Tízezer forint névértékű ezüst és kétezer forint névértékű színesfém emlékérmét bocsát ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Harsányi János magyar-zsidó származású közgazdasági Nobel-emlékdíjas tudós születésének 100. évfordulóján.

Emlékérem Harsányi János születésének 100. évfordulója alkalmából

Az érmekibocsátás főhajtás a játékelmélet neves kutatója előtt, aki 1994-ben két másik tudóssal (John Forbes Nash és Reinhald Selten) megosztva közgazdasági Nobel-emlékdíjat kapott a nemkooperatív játékok elméletében az egyensúlyelemzés terén végzett úttörő munkásságáért. Az emlékérméket Pelcz Balázs szobrászművész tervezte.

Az MNB közleménye szerint a játékelmélet terén az első közgazdasági Nobel-emlékdíj Harsányi, Nash és Selten nevéhez köthető. Harsányi János játékelméleti eredményei a közgazdaságtan egészére, és azon keresztül a mindennapi életre is hatással vannak mind a mai napig. A fegyverzetellenőrzési és leszerelési tárgyalásoktól kezdve a frekvenciaaukciókig láthatjuk és tapasztalhatjuk hatását. 

Az ezüst és a színesfém változat azonos érmeképpel jelenik meg, csak értékjelzésükben térnek el. Az előoldal központi motívuma egy háromszög alakú végtelen lépcsősor ábrázolása, amely egy hierarchikus struktúrát reprezentál. Ez szimbolikusan mutatja be Harsányi Nobel-emlékdíjat érdemlő eredményét, miszerint végtelen regressziót váltott ki egy jóval egyszerűbb fogalommal (amelyet egy létra testesít meg).

Harsányi János 1920. május 29-én született Budapesten klireszteldett zsidó családba. A fasori gimnázium diákjaként 1937-ben az országos középiskolai matematikai verseny első helyezettje lett. A budapesti Pázmány Péter tudományegyetemen tanult, 1942-ben kapta meg gyógyszerészi oklevelét.

Zsidó származása miatt a háború alatt munkaszolgálatra vitték el. 1945-ben századát Ausztriába deportálták, ő azonban megszökött a pályaudvarról, és Raile Jakab jezsuita szerzetesnél bujdosott a Mária utcai kolostor pincéjében. Önéletrajzában így írt erről:

„1944 májusában behívtak munkaszolgálatra, Pest környéki gyárakban kellett árut vinnünk. Október 15-én Szálasiék átvették a hatalmat, de minket egy ideig a vatikáni védlevél megóvott. Nemsokára azonban kivittek a pályaudvarra deportálásra. Láttam, hogy itt a döntés pillanata. Nagyon sajnáltam otthagyni a hátizsákomat és szép pulóverem. A végén mégis otthagytam. Elég jó télikabát volt rajtam, az Északi teherpályaudvaron sok civil is sétált. Így levettem a sárga karszalagom és elvegyültem az emberek közt és szépen kisétáltam a pályaudvarról. A Mária utcai jezsuita rendház főnöke adott menedéket. Többször volt nyilas razzia, de házkutatás során nem találtak meg a nyilasok, pedig nem lett volna nehéz megtalálni engemet. Azt hiszem megvesztegették őket. 1945. január 17-én érkeztek meg az oroszok, akkor lettem újra szabad.”

Harsányi János

Miután gyógyszertárát államosították, 1950-ben Ausztráliába emigrált. Sydneyben fizikai munkából élt, s közben elvégezte a közgazdasági egyetemet. 1956-ban Rockefeller-ösztöndíjjal Amerikába ment, a Stanford egyetemen Ph. D. tudományos fokozatot szerzett. Kenneth Arrow mellett matematikai statisztikával kezdett foglalkozni. Ezután Canberrában egyetemi tanár lett, 1961-ben végleg Amerikába költözött. A berkeleyi Businnes Schoolban tanított nyugdíjba vonulásáig.

Itt hívták meg egy kutatócsoportba, amely a játékelmélet alapján a szovjet-amerikai leszerelési tárgyalásokat készítette elő. (A játékelméletet Neumann János és Morgenstern dolgozta ki, ebben a szemben álló felek bizonyos szabályok, logikai elvek betartása mellett küzdenek egymással, pl. a sakkban vagy a kártyában.)

Harsányi korlátozott információjú játékelméletében – amely J. F. Nash modelljére épült – az az új, hogy a játékosok csak részben ismerik ellenfelük céljait és stratégiai eszközeit – ez analóg volt a leszerelési tárgyalásokkal. A modell minden eleméhez egy valószínűségi érték tartozott. A kutatások középpontjában a versenyzők cselekedeteinek előre jelezhetősége állt. Ez az elmélet mára a gazdasági életben is igen elterjedt. Az amerikai állam az olajkutak árverésein alkalmazta, és nyeresége a korábbiakhoz képest megtízszereződött.

(MTI, Wikipédia)

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

Facebook
Twitter
Tumblr
Email
WhatsApp