Meghalt Raymond Gureme, a roma holokauszt legidősebb túlélője

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

Raymond Gureme szüleinek cirkusza és vándormozija volt. Tizenöt éves volt, amikor a francia hatóságok 1940-ben táborokba gyűjtötték a romákat, köztük az ő családját is. A francia artista 95 éves korában hunyt el.


Raymond Gureme családja öt generáció óta élt Franciaországban, az édesapja harcolt az első világháborúban, nem hitték, hogy bajuk eshet.

Akkor fogták fel, mi történik, amikor fegyveres őrök állták útjukat a tábor kapujában. Raymond akrobatatudását kihasználva többször megszökött a táborból, családját azonban nem hagyta magára. Szerzett ételt és ruhát, s ezt rendszeresen visszacsempészte a bent maradt hét testvérének és szüleinek.

Gureme (balról a harmadik) családjával

Végül azonban ténylegesen megszökött, és egy vonaton, a szén közé bújva jutott vissza Franciaországba 1944-ben. Itt elszörnyedve tapasztalta, hogy bár a háborúnak vége, a kormány egyszerűen otthagyta a cigányokat az elkülönítő táborokban. Az erről szóló törvényt ugyanis már a háború előtt meghozták, a békekötés után pedig csak a háború alatt hozott jogszabályokat semmisítették meg. A romák egészen 1947-ig laktak ilyen táborokban.

A cigányok sorsát a második világháború alatt alig ismerjük, a Porajmos minden kutatómunka ellenére homályos folt a történelemkönyvekben. Mivel a cigányság kevésbé volt szervezett, mint a zsidóság, és mivel sokukat mindenféle nyilvántartásba vétel nélkül gyilkolták meg, az áldozatok számát nehezebb megállapítani; a becslések 200 000-től 2 000 000-ig terjednek. A zsidó holokauszt árnyékában a porajmos sokáig ismeretlen maradt a közvélemény előtt

Gureme (középen) néhány családtagja társaságában Saint-Germain-les-Arpajon-i otthonában

A magyarországi cigányságot sújtó porajmos története csak megközelítően dokumentálható. Széles körben elterjedt vélekedés szerint Magyarország 1944. március 19-ei német megszállását követően – jelentős mértékben ezekről a zárt cigánytelepekről – kb. 30–70 000 romát, köztük gyerekeket, nőket és öregeket deportáltak a komáromi Csillagerődbe, majd onnan különböző koncentrációs táborokba. A porajmos során meghalt magyarországi cigányokról nem rendelkezünk pontos számadatokkal. Karsai László történész, a magyarországi holokauszt kutatója szerint kb. 5000-re tehető azon cigány honfitársaink száma, akiket 1944–45-ben etnikai hovatartozásuk miatt álorvosi kísérletekkel megkínoztak, megnyomorítottak, illetve akiket haláltáborokban gyilkoltak meg, vagy munkaszolgálaton haltak meg.

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on tumblr
Tumblr
Share on email
Email
Share on whatsapp
WhatsApp