A Műemléki Világnapon díjazták a Rumbach zsinagóga helyreállítását

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

Az indoklás szerint az épület példa értékű restaurálásáért, centrális terének kulturális hasznosítását is lehetővé tévő megoldásáért járt az elismerés.

Az ICOMOS nemzetközi műemlékvédelmi szervezet Magyar Nemzeti Bizottsága 2006 óta évente diplomával jutalmazza az általa legkiválóbbnak ítélt, három évnél nem régebben befejezett műemléki helyreállításokat. Idén többek között a budapesti Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga felújítása is díjat kapott. 

A Rumbach zsinagóga megújult homlokzata

A szervezet honlapján közzétett méltatás szerint „a Mazsihisz tulajdonában és kezelésében álló egykori zsinagóga épületét 2017 és 2019 között felújították, részleteit restaurálták, visszaállítva az építéskori használatra alkalmas tereket, egyúttal – a bima süllyeszthetőségével – lehetővé téve a fenntartást is segítő kulturális célú használatra is. Az épület megnyitását a kialakított múzeumi terek berendezését követően tervezik”. 

Mint írják: „1989-ben privatizálták, új tulajdonosa a felújítást megkezdte, de a cég tönkrement és így félig készen ismét gazdátlanná vált. A Mazsihisz 2006-ban kapta vissza egy ingatlancsere útján, időszakosan használták is, és a tervezési munkákat is megkezdték. A Kőnig és Wágner építésziroda, Dávid Ferenc művészettörténész kutatási dokumentációja alapján készítette el a terveket, Baliga Kornél belsőépítész közreműködésével. Ez tette lehetővé a későbbiekben a korábban teljesen megsemmisült tórafülke építményének hiteles rekonstrukcióját is”. 

A Rumbach zsinagóga helyreállított tóraszekrénye (Fotó: ICOMOS)

„A sikeres megvalósítást megalapozta, hogy a tervezők személye a hosszúra elnyúló előkészítés stádiumában nem változott, a restaurátori kutatások is megtörténtek és a tervezési koncepció lényegében nem változott, az építéskori térszerkezet megtartását tartották irányadónak” – olvasható az ICOMOS laudációjában.

A Rumbach zsinagógán kívül ICOMOS-Díjban részesült a gödöllői Várkapitányi lak helyreállítása, illetve egy Stefánia úti műterem-villa felújítása és hasznosítása.

Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga múltjáról, jelenéről és jövőjéről ezekben a cikkekben írtunk részletesen:

Egyszer szép lesz? – Talán most eldőlhet a Rumbach utcai zsinagóga sorsa – Kibic Magazin

A Rumbach utcai zsinagógából majdnem irodaház és rendezvényterem lett, később viszont a Zsidó Múzeum részeként újították volna fel. Most a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) Együttélés Háza néven tervezi a hányattatott sorsú zsinagóga újrahasznosítását. Tervek már vannak, ígéretek a projekt finanszírozására szintén, a nagy kérdés pedig, hogy az épület turisztikai, közösségi, kiállító vagy éppen szakrális funkcióján legyen a hangsúly.

A zsidó és nem-zsidó együttélés kerül a megújuló Rumbach zsinagóga fókuszába – Kibic Magazin

A felújítási munkálatok kellős közepén jártunk a Rumbach utcai zsinagógában, ahol Kiss Henriett avatott be minket az itt létrejövő Együttélés Háza részleteibe. A Mazsihisz alelnökét nemrég nevezték ki a projekt koordinációs vezetőjének. A Rumbach utcai zsinagóga homlokzatáról már lekerültek az állványok, és láthatóvá vált, miként újult meg kívülről az épület.

Fontos, hogy ki tudjuk mondani, ha valami nem stimmel – Kibic Magazin

Szinte az egyetlen női arc a Mazsihisz és a BZSH háza táján magas pozícióban. Véleménye szerint jól bírja a konfliktusokat, és azért van legitimitása, mert szereti leültetni az embereket az asztal mellé, és törekszik az előrelépésre, megoldásra. Interjú Kiss Henriettel, a Rumbach projekt koordinációs vezetőjével és a BZSH vezető elöljárójával reformokról, felújításról, női szerepekről.

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on tumblr
Tumblr
Share on email
Email
Share on whatsapp
WhatsApp