Sikeresen vették a távoktatás akadályát a zsidó iskolák

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

Három héttel a távoktatás elindulása után megkerestük a zsidó iskolák igazgatóit, hogy megtudjuk, miként sikerült az általuk vezetett intézményeknek átállniuk az otthoni oktatásra. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy mennyire voltak felkészülve egy ilyen feladatra, illetve hogyan látják a jövőt.

Némi huzavona után március 13-án Orbán Viktor egy videóüzenetben bejelentette, hogy a közoktatási intézményeknek át kell állniuk a távoktatásra. A miniszterelnök péntek esti bejelentését követően az iskoláknak már hétfőn nem volt szabad diákokat fogadniuk az intézmények falain belül, és nagyjából egy hétvégéjük maradt arra, hogy kitalálják, miként kezdjenek bele az otthoni oktatással járó feladatok elvégzésébe.

Távoktatásban tanul a Bét Menachem Héber-Magyar Kéttannyelvű Általános Iskola egyik diákja (Fotó: Facebook/Bét Menachem)

A kormányfő bejelentésének péntek esti időpontja a vallásos keretek között működő zsidó iskolák számára további nehézséget okozott abból a szempontból, hogy a szombat eleve kiesett az amúgy is szűkösre szabott felkészülési időből. Így csak egyetlen napjuk maradt arra, hogy kitalálják, hétfőn milyen formában kezdődhessen meg a távoktatás. Mindennek ellenére az iskolák vezetői a Kibicnek arról számoltak be, hogy az intézményekben rendelkezésre álltak a megfelelő eszközök a váltásra, a járvány alakulásáról érkező hírek alapján pedig már a bejelentés előtt elkezdhettek előre tervezni.

Döcögős indulás

„Az ilyen rendkívüli helyzetekre nincs előre megírt forgatókönyv, de természetesen egy iskolának sok mindenre fel kell készülnie”

– írta a Kibicnek küldött válaszában Szilánk Zsuzsa, a Maimonidész Angol-Magyar Kéttannyelvű Zsidó Gimnázium igazgatója, hozzátéve, hogy az intézmény informatikai szempontból is igen magas színvonalú, a diákok és pedagógusok egyaránt otthonosan mozognak a virtuális térben. Mivel az iskolában folyamatosan követték a világban történt megszorításokat, emiatt már a bejelentés előtt mindenkinek otthonában volt minden online oktatáshoz szükséges eszköze.

Felszereltség és előrelátás terén a többi zsidó iskola igazgatójától is hasonló beszámolók érkeztek. Gubis Csaba, a Wesselényi Utcai Bölcsőde és Nevelési-Oktatási Intézmény vezetője arról tájékoztatta lapunkat, hogy a tanórákon eddig is folyamatosan használnak Információ- és kommunikációtechnológiai (IKT) eszközöket, interaktív tartalmakat, online munkaformákat.

„Intézményünk IKT- eszköz ellátottsága kiemelkedő” – közölte az igazgató, akitől azt is megtudtuk, hogy korábban olyan alternatív pedagógiákkal (Dalton-módszer elemei) foglalkoztak, amelyek tapasztalatait jól tudják hasznosítani a jelenlegi helyzetben. De a mikrocsoportos oktatás, a szülőkkel történő személyes kapcsolattartás mind segített abban, hogy az átállás nem okozott különösebb problémát.

A Bét Menachem Héber-Magyar Kéttannyelvű Általános Iskola 2012-es megalakulása óta folyamatosan fejlesztette IKT eszközeit, ezen belül okostáblák, számítógép szaktanterem és notebookok kerültek az intézménybe, tudtuk meg Zámbó Kálmánné iskolaigazgatótól. Ezeket az eszközöket használták a mindennapos nevelés-oktatás során. 

Iskolafenntartók

A Scheiber Iskola fenntartója a Budapesti Zsidó Hitközség (BSZH), a Maimonidész és a Bét Menachem fenntartója az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH), a Wesselényi utcai intézményé a Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség (MAOIH), a Lauderé pedig a Világi Zsidó Iskola Alapítvány.

A Scheiber Sándor Általános Iskola és Gimnáziumban elég korán felismerték, hogy az iskolák bezárása elkerülhetetlen lesz, írta Kovács Bernadett, az intézmény igazgatója a Kibicnek. Így már a hivatalos bejelentés előtt tíz nappal elkezdtek létrehozni egy online felületet, amin keresztül a tanulók tudnak feladatokat kapni, és ami megőriz minden szükséges információt erről az időszakról. 

„Ennek köszönhetően, mi a bejelentést követő első tanítási napon kapcsolatban voltunk már diákjainkkal és szüleikkel. Ahogyan általában minden, úgy a digitális tanrend is döcögősen indult, de uszkve két hét alatt mindenki megtalálta a helyét ebben az új rendszerben”

– közölte a Scheiber igazgatója.

Miután március 11-én a kormány kihirdette a veszélyhelyzetet a Lauder Javne Közösségi Iskolában már több szülő úgy döntött, nem engedik iskolába gyermekeiket. Így látva a családok reakcióit, egy kicsivel előbb tudtak lépni, gondolkodni a többi iskolához képest. Horányi Gábor főigazgató válaszából az is kiderült, hogy az oktatás során eddig is használtak online platformokat, oktatási anyagokat, ezért a digitális tér nem volt ismeretlen a diákok és a kollégák nagy részének. 

A Lauder Iskola modernitásának háttere a zsidó tradíciókban rejlik – Kibic Magazin

A Kibic Magazin podcastjában Borgula András Horányi Gáborral, a Lauder Iskola főigazgatójával arról beszélgetett, hogy miért nem öröm a gyerekek számára a tanulás a magyar iskolákban. A Lauder Iskola új szociális támogatási rendszeréről is szó esett, amelynek célja, hogy a pénz senkit se akadályozzon abban, hogy hozzájuk járhasson.

„Szintén hatalmas előny ebben a helyzetben, hogy 2015 őszén elindítottuk e-learning programunkat, ahol távoktatással tesszük lehetővé 7-18 éves vidéki és határon túli zsidó fiatalok bekapcsolódását zsidó oktatási programunkba. Ezáltal judaisztika és héber tanáraink nagy rutinra tettek szert az online térben az elmúlt évek során, melyet gyorsan és hatékonyan tudtak megosztani a kollégákkal” – írta Horányi Gábor.

A kevesebb több

A Lauderben egy hét alatt sikerült kialakítani az állandó órarendet, elsősorban a középtagozaton és a gimnáziumban, így létrejött a digitális üzemmód stabil munkarendje. Fontos volt hangsúlyozni, hogy nem szünet kezdődik, hanem más fajta, számos elemében a tanároknak is újszerű munka, és az intézmény próbál minden tevékenységet az online mezőbe terelni. Horányi szerint továbbra sem elvárás, hogy minden óra online legyen, sőt! Most nagyon fontos végiggondolni, hogy mennyi tennivalót kapnak a gyerekek.

„Ha szeretnénk fenntartani a lelkesedésüket és a magunkét is, akkor szelektálnunk kell! Most fokozottan igaz, hogy a kevesebb több”

– véli a Lauder főigazgatója.

A Wesselényi utcai iskolában az első hétre a digitális munkarendre való átállás, szervezés volt jellemző. A második héten már szinte zökkenőmentesen folyt a munka. A tanulók nagy része jól fogadta a digitális oktatást, a szülők pedig együttműködnek. A tanárok segítik egymás munkáját, illetve a szülőkkel is napi kapcsolatban vannak. Hasonlóképpen történt az átállás a Bét Menachemnél, ahol a március 16-i hetet úgy oldották meg, hogy a pedagógusok online felvették a kapcsolatot a tanulókkal és a szülőkkel, eljuttatták részükre a heti tananyagot. Teljes mértékben a következő hét hétfőjén kezdték meg az online órák tartását, ehhez négy virtuális tantermet „bérelnek”.

A Maimonidész esetében viszont az előkészületeknek köszönhetően azonnal sikerült az átállás.

„I-eni csoda, vagy sugallat volt, hogy emiatt mi már az első hétfőn, március 16-án gyakorlatilag felállt rendszerrel tudtuk megkezdeni az otthonról való oktatást”

– írta Szilánk Zsuzsa. Mivel az intézményben amúgy is kis létszámú osztályokban, csoportokban, modern eszközökkel folyik az oktatás, emiatt gyakorlatilag folytatták a „hétköznapokat”, csak egy virtuális térbe helyezték azt át.

Online oktatás: A Maimonidesz gimnázium hallgatói és pedagógusai a lehető leggyorsabban alkalmazkodtak az új helyzethez.

Közzétette: Zsidó.com – 2020. március 30., hétfő

A személyes jelenlét hiánya

Bármennyire jól sikerült a távoktatásra való átállás, a zsidó iskolák vezetői a kényszerhelyzetben felmerülő nehézségekről is beszámoltak. Ilyen például a személyes jelenlét hiánya a tanár-diák, diák-diák és tanár-tanár viszonylatában egyaránt. 

A Maimonidész igazgatója szerint az új szituáció elővigyázatosságot is megkíván. Ezért az iskola hatványozottan figyelemmel kíséri a diákok lelkiállapotát az iskolapszichológus és a gyógypedagógus bevonásával. „Együtt, folyamatosan kapcsolatban vagyunk diákjainkkal, mert a bezártság és a néhány családnál kialakult új, nem kedvező gazdasági helyzet teremtette nehezebb időszakokat segíteni, támogatni szükséges” – véli Szilánk Zsuzsa.

A Scheiber Iskolában most leginkább a különféle igényeket igyekeznek összefésülni, ami azért nem könnyű feladat, mert mindenkinek másra van szüksége. Kovács Bernadett szerint „teljesen jogos elvárás a pedagógusoktól, hogy a szaktantárgyuknak és gyakorlatuknak megfelelő platformokat használhassanak”. Ugyanakkor a szülők azt szeretnék, hogy minden egyetlen helyen történjen, mert így nem okozna nehézséget számukra az újabb alkalmazások megismerése. Míg a gyerekek  szeretnének a lehetőségekhez képest minél több időt tölteni társaikkal.

„Azt tapasztaljuk, hogy a többség várja az órákat, várja, hogy beszélgessen társaival, tanáraival, sőt még a feladatait is örömmel készíti el”

– közölte a Scheiber igazgatója.

Gubis Csaba szerint a legnagyobb nehézség az, hogy nem látjuk a folyamat végét, illetve nehéz elfogadni, hogy az otthonlét most nem szünet, hanem kemény munka. A nagycsaládokra is komoly terhet ró, főleg ha a szülők is otthonról végzik munkájukat. A Bét Menachem, amely tanulóinak nagy része nagycsaládokban él, asztali számítógépet kölcsönzött azoknak, akik ezt igényelték, hogy minden gyermek részt tudjon venni az online órákon.

Tovább mélyülő kapcsolatok

A zsidó iskolák vezetőinek többsége arra számít, hogy a digitális munkarend kitart a tanév végéig. A Bét Menachemben viszont mindig csak a következő hétre terveznek előre. „Addig igyekszünk mindent megtenni a gyerekekért, és várjuk, hogy a döntéshozók bölcsen mérlegeljék az éppen aktuális helyzetet” – válaszolta az idei tanév folytatásáról szóló kérdésünkre Kovács Bernadett.

„Egy ilyen helyzetben nagyon fontos az együttműködés”

– véli Szilánk Zsuzsa, aki szerint erre iskolájuk nagy hangsúlyt fektet már az első pillanatoktól kezdve. Az intézmény munkatársai azt tapasztalták a három hét online tanítás során, hogy a diákok sokkal jobban rá vannak kényszerítve az önálló munkákra. „Ezeket a tapasztalatokat lehet majd hosszú távon is kamatoztatni, mert sokkal gyorsabban szoknak hozzá a kisgimnazisták az önálló munkához” – írta a Maimonidész igazgatója.

Távoktatás

Hasonló véleményen van Gubis Csaba, aki úgy látja, a digitális oktatás terén megszerzett tudás és tapasztalat segítheti az intézmény módszertani kultúrájának színesebbé tételét. A legfontosabb következtetés azonban a Wesselényi utcai iskola igazgatója szerint, hogy számíthatunk egymásra, hiszen a nehéz helyzetek összekovácsolják a szülőket, tanulókat, tanárokat.

„Eddig is büszkék voltunk intézményünk családias jellegére, a jelenlegi összefogás tovább mélyíti ezt a kapcsolatot”

– tette hozzá az intézményvezető.

Horányi Gábor szerint függetlenül a járványtól, az oktatási rendszer, módja, technikája, eszközei nagy változásban vannak, és ezeket a folyamatokat a járvány felgyorsította. Az oktatás modernizációja, a közösség erősítése terén számos konkrét terv vár megvalósításra, amely növeli a Lauder előnyét más iskolákhoz képest. „A járvány egyik következménye az lesz, hogy előnyünk is gyorsabban fog növekedni” – írta a főigazgató, aki úgy véli, a digitális világ használata egy másfajta gondolkodást hoz lehetőségekről, kapcsolatról, közösségről.

„Sok mindent fogunk újragondolni. A világ nem lesz ugyanolyan a járvány után, mint amilyen a járvány előtt volt. S ez nem is baj, ennek örülni kell.”

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on tumblr
Tumblr
Share on email
Email
Share on whatsapp
WhatsApp