A Honvédápolói Egylet egyik első nagy megmérettetése a Nagy Háború és a spanyolnátha járvány volt. Az önkéntes ápolónők a sebesült katonákat szívesen ápolták, a járványos betegségben szenvedőkön viszont alig akart valaki segíteni.
A vöröskeresztes mozgalom ötlete Jean Henri Dunant svájci üzletembertől származik. 1859-ben a solferinói csatatérről, a környező lakosság segítségével egy olyan csapatot verbuvált, akikkel a csatatéren maradt sebesültek gyógyítását ellátta. A mentőegységet egy vörös kereszttel jelölte meg, melynek ötletét azok a kamilliánus szerzetesek adták, akik a skapuláréjukon, vagyis a szerzetesi ruha fölött hordott felső kötényszerű ruhájukon, vagy textilcsíkon, vörös színű keresztet viseltek.
Hivatalosan 1864-ben alakult meg a Vöröskereszt Nemzetközi Szervezete. I. Ferenc József a Nemzetközi Vöröskereszt megalakulásának 50.évfordulójára díszjelvényt alapított hat osztállyal, elismerésül azon személyeknek, akik tettek a közegészségügyért, és közjótékonyságért.
A Nemzetközi Vöröskereszt működését megelőző időszakban, hazánkban már létezett és működött rövid ideig orvosi segítséget nyújtó betegápolói szervezet az ún. Honvédápolói Egylet.
Az első nagy megmérettetése a szervezetnek a Nagy Háború volt, aztán pedig az 1918-ban kitört spanyolnátha járvány. Mintegy 800 önkéntes nővér jelentkezett munkára. Az ápolónőket az Orvosi Hetilap támogatásával képezték ki őket. Míg a sebesült katonákat „szívesen” ápolták ezek a nővérek, addig a járványos betegségben szenvedőkhöz alig akart menni.
Az önkéntes nővérek közül sokan voltak zsidók. Ilyen önkéntes ápolónő volt Feith Paula, aki segített a spanyolnáthával küzdő betegeknek.
Feith Pauláról a következőt tudjuk: „Édesanyám, Schosberger Józsefné szül. Feith Paula. Anyám Rákospalotán élt és 1914-ben jelentkezett önkéntes ápolónőnek. Az első világháború alatt anyám egy katonai kórházban dolgozott Budapest mellett. Amikor a háború véget ért, a Vöröskereszttől arany kitüntetést kapott a munkájáért.”
Feith Paula fotója és az idézett szöveg a Centropa gyűjteményébe tartozik.
-
Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!
