125 éve született a több tízezer magyar zsidó életét megmentő svájci diplomata

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

Carl Lutz magyar cionista fiatalokkal közösen Európa egyik legeredményesebb zsidómentő akcióját hajtotta végre a holokauszt idején.

Carl Lutz 1895. március 30-án született Svájcban, ahol egy textilgyárban tanult és szerzett kereskedelmi gyakorlatot. 1913-ban az Egyesült Államokba költözött, ahol először munkásként dolgozott Illinois államban, majd 1918 és 1920 között a Missouri állambeli Warrentonban a Central Wesleyan College-ben tanult. 1920-tól a George Washington Egyetem hallgatója volt, ahol 1924-ben szerzett diplomát. Tanulmányai idején a washingtoni svájci követség tanácsosa volt.

Carl Lutz a budai alsó rakparton 1943-ban (Fotó: Fortepan/Archiv Für Zeitgeschichte Eth Zürich/Agnes Hirschi/Carl Lutz felvétele)

1935 és 1941 között svájci alkonzul volt az akkor Palesztinához tartozó Jaffában. 1942 és 1945 között pedig a budapesti svájci követség külföldi érdekeket képviselő osztályának vezetője volt. Akkoriban Svájc látta el a Magyarországgal hadban álló 14 ország képviseletét.

Carl Lutz Svájc budapesti alkonzuljaként a magyar cionista fiatalokkal közösen Európa egyik legeredményesebb zsidómentő akcióját hajtotta végre 1944-ben. Magyarországon az 1930-as évek közepe óta folyamatosan dolgoztak cionista fiatalok azon, hogy minél többen vándorolhassanak ki Palesztinába, s igyekeztek kihasználni azokat a kivándorlási kvótákat, amelyeket a britek engedélyeztek, mert a terület brit mandátum volt.

A II. világháború kitörése után Svájc látta el a Magyarországgal hadiállapotba került 14 ország, köztük Nagy-Britannia képviseletét. A svájci mentőakció alapját a Palesztina Hivatalba érkezett certifikátok, vagyis beutazási engedélyek adták. A hivatalt 1944-ben bezáratták, vezetőjét, Krausz Miklóst munkaszolgálatba hurcolták. Lutz 1942 óta szolgált Budapesten és jól ismerte Krauszt, akinél 7 ezer certifikát volt.

A svájci nagykövetség a Stefánia úton kicsinek bizonyult a 14 ország képviseletére, ezért Lutz az amerikai nagykövetség Szabadság téri épületébe költözött, mert az USA-t is képviselte. Carl Lutz elgondolása az volt, hogy az üldözötteknek vasútra szóló kollektív útlevelet állítanak ki; ez feltételezi, hogy svájci állampolgárokról van szó. Minden kollektív útlevélbe mintegy ezer ember neve került bele.

A Vadász utca 29., az “Üvegház”, a Svájci Követség Idegen Érdekek Képviseletének kivándorlási osztálya 1944-ben (Fotó: Fortepan/Archiv Für Zeitgeschichte Eth Zürich/Agnes Hirschi/Carl Lutz felvétele)

Carl Lutznak a kollektív útlevelek kiadásához nagyobb hivatal kellett. A cionista fiatalok megszerezték Weiss Artúr üvegkereskedő Üvegház nevű raktár- és bemutatótermét a Vadász utcában, ez lett a svájci nagykövetség idegen érdekek képviseletének kivándorlási osztálya. Az Üvegházban működött az illegális cionista mozgalom is. Ott állították össze a listákat és adták ki a kollektív útlevelet a sorban álló embereknek október 15-ig, a nyilas hatalomátvételig.

Ezután a svájci kivándorlási osztály a budapesti zsidók menedékháza lett, először 800-an költöztek be, decemberben már kétezer ember szorongott ott pincében, padláson.

Carl Lutz a cionistákkal együtt kitalálta, hogy a betiltott Palesztina Hivatal 7800-ra nőtt beutazási engedélyét a brit mandátum területére fölhasználja és védlevelet, schutzpasst ad ki az üldözötteknek. A védlevelet tízezer számra hamisították is, ebből alakultak ki a „védett házak”, a nemzetközi gettó, ahol összeköltöztették a családokat és hatalmas volt a zsúfoltság, de sok életet megmentett Carl Lutz akciója.

Carl Lutz a Táncsics Mihály (Verbőczy) utca 1., a korábbi brit követség légó pincéjének lejáratában 1945-ben (Fotó: Fortepan/Archiv Für Zeitgeschichte Eth Zürich/Agnes Hirschi/Carl Lutz felvétele)

Lutzot 1964-ben a  jeruzsálemi Jad Vasem a Világ Igaza díjjal tüntette ki. Budapesten 1991-ben az egykori gettó bejáratánál, a Dob utcában emlékművet emeltek a tiszteletére. A Vadász utca 29. szám alatt a Carl Lutz alapítvány 2005-ben emlékszobát nyitott. Ugyanott emléktábla is őrzi a nevét. 2010 óta pedig az újpesti alsó rakpart a Dráva utca és a Margit híd közötti szakasza viseli Carl Lutz nevét.

Az emléktábla avatásán 2006-ban az azóta elhunyt Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi emlékezett a túlélők nevében. A főrabbi, aki maga is hosszú heteket töltött a Vadász utcai épületben védett, de rettenetes nyomortanyaként idézte fel az épületet, ahol több ezren élték túl a náci és magyar hatóságok üldöztetéseit. Azokat a cionista aktivistákat, akik a bujkáló zsidók mentését szervezték pedig Izrael mártírjaiként és hőseiként jellemezte.

(MTI hírarchívum, Wikipédia)

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on tumblr
Tumblr
Share on email
Email
Share on whatsapp
WhatsApp