125 éve született a több tízezer magyar zsidó életét megmentő svájci diplomata

Carl Lutz magyar cionista fiatalokkal közösen Európa egyik legeredményesebb zsidómentő akcióját hajtotta végre a holokauszt idején.

Carl Lutz 1895. március 30-án született Svájcban, ahol egy textilgyárban tanult és szerzett kereskedelmi gyakorlatot. 1913-ban az Egyesült Államokba költözött, ahol először munkásként dolgozott Illinois államban, majd 1918 és 1920 között a Missouri állambeli Warrentonban a Central Wesleyan College-ben tanult. 1920-tól a George Washington Egyetem hallgatója volt, ahol 1924-ben szerzett diplomát. Tanulmányai idején a washingtoni svájci követség tanácsosa volt.

Carl Lutz a budai alsó rakparton 1943-ban (Fotó: Fortepan/Archiv Für Zeitgeschichte Eth Zürich/Agnes Hirschi/Carl Lutz felvétele)

1935 és 1941 között svájci alkonzul volt az akkor Palesztinához tartozó Jaffában. 1942 és 1945 között pedig a budapesti svájci követség külföldi érdekeket képviselő osztályának vezetője volt. Akkoriban Svájc látta el a Magyarországgal hadban álló 14 ország képviseletét.

Carl Lutz Svájc budapesti alkonzuljaként a magyar cionista fiatalokkal közösen Európa egyik legeredményesebb zsidómentő akcióját hajtotta végre 1944-ben. Magyarországon az 1930-as évek közepe óta folyamatosan dolgoztak cionista fiatalok azon, hogy minél többen vándorolhassanak ki Palesztinába, s igyekeztek kihasználni azokat a kivándorlási kvótákat, amelyeket a britek engedélyeztek, mert a terület brit mandátum volt.

A II. világháború kitörése után Svájc látta el a Magyarországgal hadiállapotba került 14 ország, köztük Nagy-Britannia képviseletét. A svájci mentőakció alapját a Palesztina Hivatalba érkezett certifikátok, vagyis beutazási engedélyek adták. A hivatalt 1944-ben bezáratták, vezetőjét, Krausz Miklóst munkaszolgálatba hurcolták. Lutz 1942 óta szolgált Budapesten és jól ismerte Krauszt, akinél 7 ezer certifikát volt.

A svájci nagykövetség a Stefánia úton kicsinek bizonyult a 14 ország képviseletére, ezért Lutz az amerikai nagykövetség Szabadság téri épületébe költözött, mert az USA-t is képviselte. Carl Lutz elgondolása az volt, hogy az üldözötteknek vasútra szóló kollektív útlevelet állítanak ki; ez feltételezi, hogy svájci állampolgárokról van szó. Minden kollektív útlevélbe mintegy ezer ember neve került bele.

A Vadász utca 29., az “Üvegház”, a Svájci Követség Idegen Érdekek Képviseletének kivándorlási osztálya 1944-ben (Fotó: Fortepan/Archiv Für Zeitgeschichte Eth Zürich/Agnes Hirschi/Carl Lutz felvétele)

Carl Lutznak a kollektív útlevelek kiadásához nagyobb hivatal kellett. A cionista fiatalok megszerezték Weiss Artúr üvegkereskedő Üvegház nevű raktár- és bemutatótermét a Vadász utcában, ez lett a svájci nagykövetség idegen érdekek képviseletének kivándorlási osztálya. Az Üvegházban működött az illegális cionista mozgalom is. Ott állították össze a listákat és adták ki a kollektív útlevelet a sorban álló embereknek október 15-ig, a nyilas hatalomátvételig.

Ezután a svájci kivándorlási osztály a budapesti zsidók menedékháza lett, először 800-an költöztek be, decemberben már kétezer ember szorongott ott pincében, padláson.

Carl Lutz a cionistákkal együtt kitalálta, hogy a betiltott Palesztina Hivatal 7800-ra nőtt beutazási engedélyét a brit mandátum területére fölhasználja és védlevelet, schutzpasst ad ki az üldözötteknek. A védlevelet tízezer számra hamisították is, ebből alakultak ki a „védett házak”, a nemzetközi gettó, ahol összeköltöztették a családokat és hatalmas volt a zsúfoltság, de sok életet megmentett Carl Lutz akciója.

Carl Lutz a Táncsics Mihály (Verbőczy) utca 1., a korábbi brit követség légó pincéjének lejáratában 1945-ben (Fotó: Fortepan/Archiv Für Zeitgeschichte Eth Zürich/Agnes Hirschi/Carl Lutz felvétele)

Lutzot 1964-ben a  jeruzsálemi Jad Vasem a Világ Igaza díjjal tüntette ki. Budapesten 1991-ben az egykori gettó bejáratánál, a Dob utcában emlékművet emeltek a tiszteletére. A Vadász utca 29. szám alatt a Carl Lutz alapítvány 2005-ben emlékszobát nyitott. Ugyanott emléktábla is őrzi a nevét. 2010 óta pedig az újpesti alsó rakpart a Dráva utca és a Margit híd közötti szakasza viseli Carl Lutz nevét.

Az emléktábla avatásán 2006-ban az azóta elhunyt Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi emlékezett a túlélők nevében. A főrabbi, aki maga is hosszú heteket töltött a Vadász utcai épületben védett, de rettenetes nyomortanyaként idézte fel az épületet, ahol több ezren élték túl a náci és magyar hatóságok üldöztetéseit. Azokat a cionista aktivistákat, akik a bujkáló zsidók mentését szervezték pedig Izrael mártírjaiként és hőseiként jellemezte.

(MTI hírarchívum, Wikipédia)

  • Ha tetszett a cikkünk, támogass minket! Ezzel hozzájárulhatsz ahhoz, hogy zsidó közösségi portálként minél több és színesebb anyagot közölhessünk a Kibicen. Minden adományt szívesen veszünk! Bankszámlaszám: CIB 10701324-67817975-51100005

    Támogatom»

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on tumblr
Tumblr
Share on email
Email
Share on whatsapp
WhatsApp