Köves Slomó a kutatás kapcsán elmondta: a továbbiakban nem lehet az antiszemitizmus elleni fellépést politikai pártokra, jó szándékú civil zsidó lobbi szervezetekre és aktivistákra bízni. A vallásos zsidóságnak is ki kell vennie a részét az antiszemitizmus elleni küzdelemből.
A zsidók titkos hálózata irányítja a globális politikai és gazdasági ügyeket. Legalábbis ezt gondolja annak a 16000 megkérdezettnek az egyötöde, akiket 16 országban kérdeztek meg a kutatók. Ugyanennyien gondolták azt, hogy a zsidók a saját céljaik elérése érdekében kihasználják a holokauszt tragédiájából fakadó áldozatiságot.
A kutatást hétfőn hozták nyilvánosságra Párizsban a European Jewish Association (EJA) nemzetközi zsidó szervezet antiszemitizmusról rendezett konferenciáján. Más országok mellett Magyarországon, Ausztriában, Belgiumban, Csehországban, Franciaországban, Németországban, az Egyesült Királyságban és Lengyelországban is elkészítették a felmérést.
A fentieken túl a következő eredményeket kapták a szakértők:
– A válaszadók egynegyede gondolja úgy, hogy Izrael politikájának fényében megértik, hogy egyesek miért utálják a zsidókat.
– a válaszadók több mint egynegyede egyetértett azzal, hogy Izrael legitim önvédelmet folytat az ellenségeivel szemben. Ezzel az állítással a válaszadók egynegyede nem értett egyet és 46%-uknak nem volt véleménye.
– a válaszadók több mint egyharmada egyetértett azzal, hogy a második világháború alatt a saját népük ugyanannyit szenvedett, mint a zsidók.
A holokausztról alkotott korábbi elképzelések kritikus felülvizsgálata és a klasszikus antiszemita sztereotípiák inkább Kelet-Európában, míg az Izrael-ellenesség inkább Nyugat-Európában jellemző. Ezt Köves Slomó, a Tett és Védelem Alapítvány elnöke mondta el.
A kutatást a TEV megbízásából az IPSOS végezte 2019 végén. Köves Slomó szerint a Kovács András professzor által vezetett kutatás egyedülálló a maga nemében, hisz 16 országban, több mint 15 ezer fős mintavétel alapján közel 500 ezer adatot gyűjtve ad átfogó és országspecifikus képet az európai antiszemitizmus mértékéről és mintáiról.
Az esemény megnyitóján Menachem Margolin rabbi, az EJA elnöke hangsúlyozta: nem elég, hogy a zsidó közösségek és az európai politikusok vészkiáltásokat hallatnak a növekvő antiszemitizmus miatt, konkrét lépésekre, operatív megoldásokra van szükség, legyen szó a zsidó közösségek építéséről, vagy az antiszemitizmus elleni fellépésről.
Köves Slomó, a Tett és Védelem Alapítvány alapítója úgy fogalmazott, hogy látva az európai antiszemitizmus növekvő tendenciáit, a továbbiakban
nem lehet az antiszemitizmus elleni fellépést „politikai pártokra, jó szándékú civil zsidó lobbi szervezetekre és aktivistákra bízni. A vallásos zsidóságnak is ki kell vennie a részét az antiszemitizmus elleni küzdelemből, méghozzá a legprofesszionálisabb módon.”
A rabbi szerint az egyre gyakoribb fizikai támadásokban is megjelenő gyűlölet elsőként a jól látható célpontként szolgáló vallásos zsidókat veszi célba.
-
Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!
