Nyáry: Persze, hogy szabad tanítani fasiszta vagy kommunista írót

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

Interjút adott Nyáry Krisztián a 24.hu-nak a Nemzeti Alaptanterv átalakításával kapcsolatban. Az irodalomtörténész szerint nem az a probléma, hogy milyen egy alkotó világnézete, hanem az, ha nem elég jó író, és ez a gond többek között Wass Alberttel is.

Nyáry szerint nem probléma, haa olyan alkotók is bekerülnek a Nemzeti alaptantervbe, akik szélsőséges nézeteket vallottak, csak mindenkiről el kell mondani az igazat a diákoknak, nem kozmetikázott életrajzokkal meghamisítani.

„Ha az ember ismeri a korszakot, akkor aggályok nélkül meg tudja állapítani, hogy Wass Albert valójában az irodalmi lektűr jeles képviselője”, állítja Nyáry a 24.hu-nak adott interjúban.

Szerinte a jelenleg zajló Nat-vita egyik legfontosabb haszna az lehet, ha sikerül tisztázni: az életmű és az életrajz nem ugyanaz! Tőlünk nyugatabbra ez eddig sem volt kérdés. A kiváló francia prózaíró, az egyébként a nácikkal kollaboráló Louis-Ferdinand Céline művei a mai napig szerepelnek saját hazájában a tananyagban. Újra és újra kiadják a köteteit, nincs olyan irodalmi monográfia, amelyben ne emlékeznének meg róla. De mindenhol – így az iskolai órákon is – előkerül az a tény, hogy ő bizony szoros kapcsolatot ápolt a nácikkal, és ezért nem volt egy kiváló ember.

„Nagy bajba kerülnénk, ha kiemelnénk az alaptantervből például azokat az írókat, akik aktív szerepet vállaltak a Tanácsköztársaság ideje alatt, vagy csak szimpatizáltak vele. A kor irodalmi elitjének felét azonnal kirostálhatnánk, nemcsak Babitsot vagy Móriczot, de még Márai Sándort is. De nagyágyúk esnének ki a tantervből akkor is, ha kivennénk azokat, akik az ötvenes évek elején sztálinista műveket írtak, mint például Zelk Zoltán vagy Örkény István”, mondja.

Nyáry szerint persze számos olyan kiemelkedő alkotó van, akik utóbb szembenéztek saját múltjukkal, és leszámoltak korábbi szélsőséges politikai nézeteikkel, de ez sem Nyírőről, sem Wass Albertről nem mondható el.

Nyáry azonban úgy véli, ez még nem olyan nagy probléma, szabad rajongani olyan alkotóért, aki súlyos bűnöket követett el. Szerinte, ha kritérium lenne a nemzeti alaptanterv összeállításakor, hogy abba kizárólag csak bűntelen szerzők kerülhetnének be, akkor nagyon rövid lenne a lista.

Az irodalmár elmondta, megvan a konkrét oka, hogy miért szeretnénk mindig erkölcsi példaképként tekinteni az íróinkra: amikor a XIX. század közepén Magyarországon elkezdtek irodalmat tanítani, akkor az egyházi iskolákban a szentek életútjára húzták rá az írók-költők életrajzát. Így lettek az alkotókból kivétel nélkül kiváló emberek, akik soha nem vétettek sem a magán-, sem a közerkölcs ellen, akik folyamatosan a családi boldogságért és a haza üdvéért küzdöttek. Nehéz dolog szembenézni az olykor kiábrándító valósággal. De muszáj.

Nyáry fontosnak tartja, hogy az aktuális erkölcsi kívánalmainkat ne vetítsük vissza a múltba. Molnár Ferencről köztudott, hogy verte a feleségét. Ezt manapság, különösen a #metoo mozgalom elindulása óta egészen más súlyú bűnnek tekintjük, mint a saját korában, amikor a híres író mindezzel nem rítt ki a férfitársai közül.

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on tumblr
Tumblr
Share on email
Email
Share on whatsapp
WhatsApp