Kárpáti Károly horogkeresztes zászlók között nyerte meg olimpiai bajnoki aranyérmét 1936-ban Berlinben. Szabadfogású birkózásban addig nem volt első helye Magyarországnak, így Kárpáti történelmi győzelmet ért el.
Kellner Károly néven Egerben született 1906-ban egy nyolcgyerekes családba, Szabolcsban nevelkedett. Debrecenben került közel a sportághoz, mert a lakásuk abban a házban volt, ahol a DTE birkózóterme.
1924-ben vett részt első birkózóversenyén, 1928-ban pedig már ott volt az olimpián, kötöttfogásban.
Kárpáti a berlini olimpián már nemcsak versenyző volt, hanem társai edzéseit is irányította, felügyelte. Nem sikertelenül, mert ezen az olimpián három magyar bajnokot avattak birkózásban.
A németek egyébként igyekeztek úgy alakítani a versenykiírást, hogy Kárpáti minél kevesebbet tudjon pihenni, írja az Index.hu cikkében.
Augusztus 4-én, a játékok negyedik versenynapján Kárpátinak mindössze kétórás pihenőideje volt. Ellenfele, Wolfgang Ehrl szintén két tusgyőzelemmel jutott el a fináléig, és Adolf Hitlert is szerette volna megajándékozni egy aranyéremmel.
A döntőben mégis magyar siker született, és Hitler visszafordult, egy magyar zsidó győzelmére nem volt kíváncsi.
Németország egyébként 33 aranyérmet nyert ezen az olimpián, 89 érmet tartottak otthon. A nemzetek versenyében az első helyen végeztek, a második helyre befutó Egyesült Államok 24 aranyat nyert, míg a harmadik helyezett Magyarország tízet. Magyarország ekkor lépett fel először az összesítésben a dobogóra.
A 31 éves Kárpáti abbahagyta a birkózást az olimpia után, és testnevelő tanári állást kapott, de származása miatt nagyívű előmenetele ki volt zárva.
Túlélte a háborút. 1945 után bírói vizsgát tett és edzősködni kezdett. A tervei alapján alakult meg a grundbirkózás. 1952-ben ő készítette fel a válogatottat, és két tanítványa olimpiai érmet szerzett.
-
Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!
