Húsz éve halt meg Ofra Haza, a Kelet Madonnája

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

Húsz évvel ezelőtt, 42 éves korában elhunyt Ofra Haza, Izrael legismertebb énekesnője, akit a Kelet Madonnájaként is emlegetnek világszerte. Melyek voltak az énekesnő legfontosabb állomásai és melyik magyar dal szerzőjét ihlette meg túlságosan is Haza egyik slágere?

Ofra Haza 1957. november 19-én, Bat Seva Haza néven született egy jemeni zsidó származású családban, Tel-Aviv Hatikva elnevezésű szegénynegyedében. 13 éves volt, amikor a helyi színjátszókör vezetője, Becalel Aloni felfigyelt tehetségére. Aloni később Ofra Haza művészeti vezetője, producere és több dalának a szerzője is lett.

Ofra Haza

A kötelező katonai szolgálat után Haza az 1979-es Sláger című izraeli filmben szerepelve, és annak egyik betétdalát énekelve szerzett először hírnevet magának. A ’80-as évek első felében Ofra Hazát már Izrael pophercegnőjeként emlegették, ekkor egymás után négyszer nyerte el hazájában az év énekesnője címet.

Ofra Haza hangján kívül azzal is kitűnt az akkor izraeli popszcénából, hogy szinte egyedülálló módon Istenről is énekelt, amivel a hagyományőrző és a vallásos izraeliek körében is népszerű lett. Az egyik ilyen nagy slágere az 1981-es Tfila (Ima) című dal volt, amelyet Aloni szerint pár évvel később már Magyarországon plagizáltak. (Bár Balázs Klári a mai napig állítja, hogy ő szerezte a Találd ki gyorsan a gondolatom című szám zenéjét.)

Az énekesnő karrierje addigi csúcsát 1983-ban az Eurovíziós Dalfesztiválon való szereplésével érte el, ahol a Cháj című dallal a második helyet szerezte meg.

Az 1984-ben megjelent Siré Téjmán (Jemeni dalok) albumával, akkor szintén úttörő módon a hagyományos jemeni zsidó dalokkal ötvözte a popzenét. Bár a lemez dalait nem játszották már akkora lelkesedéssel a helyi rádiók, az Im Ninalu és a Galbi később hatalmas slágerek lettek, és Ofra Haza számára a nemzetközi hírnevet is meghozták.

Az Im Ninalu 1987-ben készült újrakevert változatára már a tengerentúlon is felkapták a fejüket. Az énekesnő első nemzetközi albuma az egy évvel később megjelent Shaday lett, amelyet még három másik angol nyelvű lemez követett.

1993-ban Kirya című lemezét Grammy-díjra jelölték világzene kategóriában. Haza volt az első izraeli, aki jelölést kapott a legrangosabb zenei díjra.

Ofra Hazának a nemzetközi sikerei után már csak egy lemeze jelent meg Izraelben. Az 1994-ben kiadott albumon megtalálható LeOrech HáJám című dal később a meggyilkolt miniszterelnökre, Jichák Rabinra való emlékezés egyik szimbóluma lett. De a dalt a jom hazikaron, az elesett izraeli katonák emléknapja alkalmából is rendszeresen játszák a rádiók.

2000 februárjában az énekesnő egészségi állapota gyorsan romlani kezdett, kórházba került, ahol az intenzív osztályon ápolták, február 23-án hunyt el. Mint kiderült, Ofra Haza HIV fertőzött volt, halálát az AIDS betegség miatt kialakuló komplikációk okozták.

(Haaretz, Maariv, Wikipedia)

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on tumblr
Tumblr
Share on email
Email
Share on whatsapp
WhatsApp