Meghalt Erős Ferenc

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

74 éves korában elhunyt Erős Ferenc szociálpszichológus. Erős az MTA doktora, több egyetem és kutatóintézet munkatársa, a hazai pszichológiai közélet meghatározó karaktere volt.

Erős Ferenc halálhírét a a Magyar Pszichoanalitikus Egyesület Konferencia közölte a szervezet Facebookon-oldalán. A posztban leírtak leírtak szerint Erős az MTA doktora, professor emeritus, a Pécsi Tudományegyetem Pszichológiai Intézet doktori iskolája Elméleti pszichoanalízis programjának vezetője, az MTA Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézetének emeritus kutatója, a szegedi József Attila Tudományegyetem Pszichológiai Tanszékének egykori oktatója, majd vezetője, a hazai pszichológiai közélet meghatározó karaktere, integratív, szervező egyénisége volt.

Erős Ferenc

Kutatási területei a magyar pszichoanalízis története, Ferenczi Sándor munkássága, a társadalmi jelenségek vizsgálata analitikus szemszögből. A hatalmi struktúrák, az autoritáriánizmus, a társadalmi kisebbségek terén jelentős kutatások fűződnek a nevéhez. Alapítója és főszerkesztője volt a Thalassa, majd Imágó Budapest néven megjelenő analitikus szakfolyóiratnak.

Erős Ferenc zsidóságáról a következőképpen nyilatkozott a Szombatnak: 

„Hogy zsidók vagyunk, azt a családomban nem titkolták el, bár ez különösebben nem volt téma. Egyik nagyanyám beszélt erről, de voltak mások is a családban, pl. egy nagynéném, aki egyedül élte túl a holokausztot. és akinek az egész családja elpusztult. Gyerekkoromban többször jártam nála Tapolcán, ahol lakott. Péntekenként gyertyát gyújtott, és az elpusztult rokonok nevei is fel voltak vésve egy kis márványtáblára a lakásban.”

A témával kapcsolatban a Magyar Narancsnak a következő történetet mesélte el abból az időszakból, amikor 1976-ban egy fél évig ösztöndíjasként a Columbia Egyetemen tanulhatott:

„Apámnak akkor még éltek rokonai Cleveland környékén, akik között néhány vallásos zsidó is volt. Nem értették, hogy én meg miért nem tudok ezekről a dolgokról semmit, és szinte számon kérték rajtam, hogy a második világháború után miért nem mentünk ki Amerikába, hiszen ők elküldtek minden szükséges papírt ehhez, de mondtam, hogy erről nem tehetek, mert én akkor éppen megszülettem.”

Hozzátette, hogy a holokauszt-túlélők második generációja abban az időben kezdett el nagy téma lenni Amerikában, mégpedig elsősorban egy Helen Epstein nevű újságíró, író Children of the Holocaust című könyve nyomán. „Ez fontos fordulat volt az életemben” – mondta.

Erős Ferenccel korábban az A vászon című könyv kapcsán beszélgettünk az emlékezésről és az identitáskeresésről:

„Meg kell tudnunk különböztetni egymástól az igazi és a hamis emlékeket” – Kibic Magazin

Benjamin Stein: A vászon című könyve az emlékezésről és az identitáskeresésről szól, és hogy valójában a múltat hogyan tudjuk feltárni. A regény fordítójával, Makai Tóth Máriával, valamint Erős Ferenc szociálpszichológussal a könyv legfontosabb kérdéseiről beszélgettünk. Makai Tóth Mária: A vászon egy kétfedeles könyv, két főhőse van, akiknek a története középen találkozik.

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on tumblr
Tumblr
Share on email
Email
Share on whatsapp
WhatsApp