Kardos Péter főrabbi szembenézett a neonácikkal a Városmajorban

„Látni akartam őket” – mondta a holokauszt-túlélő rabbi a Népszavának. A Városmajorban megtartott „Becsület napja” eseményen nagyjából 500 szélsőjobbos vett részt.

A rendőrség először ugyan tiltó határozatot adott ki a II. világháborúban a budai Várból kitörő német és magyar katonákra, mint hősökre emlékező „Becsület napja” rendezvényekre. A Fővárosi Törvényszék azonban a Városmajorba bejelentett esemény tiltását hatályon kívül helyezte, így végül megtarthatták a szélsőjobbos megemlékezést.

“Becsület napja” a Városmajorban (Fotó: MTI/Kovács Tamás)

Az MTI tudósítása szerint a megemlékezést, amelyen mintegy ötszázan vettek részt, a Légió Hungária és a Hungarian Hammerskins nevű szervezetek rendezték. A felszólalók, köztük a német Die Rechte képviselője a kitörésben részt vevő német és magyar katonák hősiességét méltatták.

Néhány résztvevő második világháborús magyar vagy német, illetve ezekre emlékeztető egyenruhát öltött, a hangszórókból korabeli katonadalok szóltak. Többen a Légió Hungária, a Betyársereg, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom lobogóit, illetve kelta keresztes, árpádsávos, magyar nemzeti zászlókat lengettek, a külföldi résztvevők a többi között a Vichy-Franciaország lobogóját és a német birodalmi zászló színeit megjelenítő színű lobogókat emeltek a magasba.

A 444 beszámolója szerint hármas alakzatba csak igen nehezen felálló neonáci megemlékezők a parkban található első világháborús emlékműnél megkoszorúzták a kitörésben elhunytaknak erre az alkalomra felállított keresztre helyezett rohamsisakot. A rendezvény a magyar, illetve a német himnusszal ért véget, utóbbit szöveg nélkül játszották.

“Becsület napja” a Városmajorban (Fotó: MTI/Kovács Tamás)

A Népszava helyszíni tudósítója a feketébe öltözött szélsőjobbosok között felfedezte Kardos Péter főrabbit, aki a lap kérdésére válaszolva elmondta, hogy a rendezvénynek csak azért jött a közelébe, mert annak pont a Városmajor a helyszíne. 

„A nagymamámat a nyilasok, Kun páterék gyilkolták meg. Hetvenöt évvel ezelőtt, 1945 februárjában pontosan itt, a Városmajorban találtuk meg a holttestét. Haslövéssel végeztek vele. Nyolc éves voltam akkor” 

– idézte fel a lapnak a főrabbi családi tragédiáját. A nagymamáját a család abban a hiszemben helyezte el az Alma utcai zsidó szeretetotthonban, hogy ott biztonságban lesz. Az otthonban élőket azonban ugyanúgy kíméletlenül lemészárolták a nyilasok, ahogyan a közeli kórház védekezésre képtelen lakóit is. A vérengzés januárban történt, a temetetlen holttestek hetekig feküdtek a városmajori parkban.

„Annak idején a nyilasok pusztítottak a környéken, most pedig ezek masíroznak itt. Látni akartam őket!” 

– mondta a Népszavának Kardos Péter, aki arról, hogy milyen érzések kavarognak benne könnyes szemmel azt nyilatkozta, hogy felmenőinek cselekedeteiért senki nem felelős. Azok viszont, akik egy ilyen eseményen vonulnak, saját elhatározásukból, saját maguk cselekszenek. Sokuk családapa lesz, vagy már most is az: valószínű, hogy a gyereküket is ebben a szellemiségben nevelik fel.

Antifasiszta ellentüntetők a Városmajorban (Fotó: MTI/Kovács Tamás)

 Kardos Péter még az esemény kezdete előtt elhagyta a helyszínt, az antifasiszta ellentüntetőkhöz azonban nem szeretett volna csatlakozni. 

Mint azt az MTI tudósítása megjegyzi, a szélsőjobboldali esemény ellen -– ugyancsak mintegy ötszáz – antifasiszta tüntető tiltakozott. Ők dobolással, dudálással, sípolással a többi között a „nácik haza” és a „hazaárulók” rigmus skandálásával zavarták a beszédeket, a demonstráció felé „Undorító a másságotok” feliratú molinót feszítettek ki. Az ellentüntetők egy részét az Antifaschistische Aktion elnevezésű nemzetközi baloldali szervezet külföldi tagjai alkották. A tüntetőket és az ellentüntetőket vaskordon és rendőrsorfal is elválasztotta egymástól.

Antifasiszta ellentüntetők a Városmajorban (Fotó: MTI/Kovács Tamás)

A hétvégén egyébként Ostrom 75 néven az I., a II. és a XII. kerületi önkormányzat közös kiállítást rendez a Várban. 75 évvel ezelőtt ért véget ugyanis a Budapest ostroma, amelynek következtében a város nagy része romba dőlt, lakosai közül több tízezren elpusztultak, másokat pedig hosszú időre elhurcoltak.

„Budapest ostromában körülbelül 120 ezer katona és közel 40 ezer civil vesztette az életét. Emlékük ápolása közös érdekünk, az áldozatokra emlékezni magától értetődő kegyeleti gesztus. 75 évvel később, a túlélőknek és a leszármazottaknak egy fontos dolguk van: emlékezni és figyelmeztetni” – írták a budai kerületek abban a közleményben, amelyben elhatárolódtak a szélsőjobboldali megemlékezéstől.

  • Ha tetszett a cikkünk, támogass minket! Ezzel hozzájárulhatsz ahhoz, hogy zsidó közösségi portálként minél több és színesebb anyagot közölhessünk a Kibicen. Minden adományt szívesen veszünk! Bankszámlaszám: CIB 10701324-67817975-51100005


    Egyszeri támogatás:

    Havi támogatás:

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on tumblr
Tumblr
Share on email
Email
Share on whatsapp
WhatsApp