A túlélők voltak az auschwitzi megemlékezésen fő vendégei

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

Batsheva Dagan lengyelországi születésű izraeli költőnő holokauszt-túlélő arról beszélt a haláltábor felszabadításának 75. évfordulóján rendezett nemzetközi megemlékezésen, hogy magyar ruhákat tartott a kezében, amikor az Auschwitzban meggyilkoltak holmiját kellett szétválogatnia.

A több mint harminc állam- és kormányfő, illetve királyi családok tagjai, összesen 61 külföldi küldöttség részvételével rendezett idei megemlékezés fő vendégeinek a mintegy 200 meghívott túlélőt tekintették, őket ültették a rendezvényen az első sorokba, kivételt téve a szokásos diplomáciai protokoll betartásában.

Túlélők az auschwitzi haláltábor felszabadításának 75. évfordulóján rendezett nemzetközi megemlékezésen

Andrzej Duda lengyel elnök, megnyitva a rendezvényt, kijelentette: „Lerójuk tiszteletünket az Auschwitzban és más helyeken meggyilkolt hatmillió zsidó előtt”.

„Azon haláltábor kapuja előtt állunk, amelyben a legtöbben veszítették életüket, és amely a holokauszt jelképe lett” – fogalmazott a lengyel elnök. Hangsúlyozta: az áldozatok megbecstelenítését jelenti a holokauszt-tagadás, illetve Auschwitz kihasználása akármilyen más célra, mint az emlékezetápolás. Aláhúzta továbbá: szükséges megőrizni Auschwitz emlékezetét, hogy „a holokauszt, az emberek megsemmisítése a világ történelmében soha ne ismétlődjön meg”.

Lengyelország nevében ígéretet tett arra, hogy mindig őrizni fogják az auschwitzi haláltáborban történtek emlékezetét. Aláhúzta: a lengyelek ezt az elköteleződést már a holokauszt idején vállalták, amikor „életüket kockáztatva segítették a zsidókat”, amikor Witold Pilecki és Jan Karski, a lengyel földalatti Honi Hadsereg katonái beszámoltak a világnak a kezdődő holokausztról.

Az első felszólaló szemtanú, Batsheva Dagan arról beszélt: fiatal lányként került Auschwitzba, a németek négy különféle kommandóba (szolgálatba) irányították őt. Az egyik a betegápolást jelentette, a kórházban egy ideig a Mengele által halálra ítéltek között találta magát, de megmenekült. Később az úgynevezett Kanada-kommandóba került, ahol 1944 tavaszától a Magyarországról Auschwitzba hurcolt zsidók személyes holmiját válogatták szét.

„Magyar ruhákat tartottam a kezemben, kezdetben sírtam, aztán hozzá kellett szoknom, mert ez volt a munkám” – idézte fel Dagan. A lengyelországi Lódzból származó lány a tárgyak között felismerte tanárainak fényképeit is, akik a lódzi gettó 1944. júniusi felszámolása kerültek Auschwitzba.

Tanúvallomást mondott Else Baker szinti túlélő, Marian Turski lengyelországi zsidó, történész, valamint Stanislaw Zalewski, az Auschwitzot túlélt lengyel politikai fogoly is.

Orbán Viktor gyertyát helyez el az áldozatok emlékművénél az Auschwitz-Birkenau német koncentrációs tábor felszabadításának 75. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)

A Zsidó Világkongresszus (WJC) nevében felszólalt a szervezet elnöke, Roland S. Lauder. „Auschwitz egy nagy seb, amely soha nem gyógyul meg, amely mindig fájni fog” – fogalmazott. Feltette a kérdést, vajon mi lett volna az ő sorsa, ha 1944 februárjában nem New Yorkban születik, hanem Magyarországon, ahonnan a nagyszülei származtak. „Túléltem volna? Nem, egyike volnék a 430 ezer itt meggyilkolt magyarországi zsidónak” – mondta Lauder.

Felidézte: „Németország és Ausztria előkészítették, megteremtették és megvalósították ezt a pusztító rosszat”. Hozzátette: közben “egyetlen európai állam sem akadályozta a nácikat”, a zsidóknak „hátat fordított” az Egyesült Államok is, amely 1938-ban nem akarta befogadni a zsidó menekülteket. „Túl sok ember, túl sok országban okozta Auschwitzot” – jelentette ki a WJC elnöke.

Európa-szerte „szerencsére akadt egy maroknyi, romlatlan ember is”, a Világ Igazai, akik életüket kockáztatva zsidókat mentettek – mondta Lauder. Figyelmeztetett a ma feléledő antiszemitizmus veszélyére, amelynek kezeléséhez, mint mondta, „nem elegendőek a politikai beszédek”, hanem „szükség van kemény és szigorú törvényekre”.

A megemlékezést ökumenikus imák zárták, ezt követően a túlélők és az állami küldöttségek vezetői lerótták tiszteletüket a birkenaui gázkamrák romjainál létesített, a láger áldozatainak szentelt emlékmű előtt.

Magyarországot a megemlékezésen Orbán Viktor miniszterelnök képviselte, feleségével, Lévai Anikóval együtt.

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on tumblr
Tumblr
Share on email
Email
Share on whatsapp
WhatsApp